Page 18

Farsang Illés Szekerén A Hargita Együttes csíkszeredai bemutatója Nagy érdeklődés övezte a Hargita Együttes február 8-án zajlott bemutatóját. A csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának színpadterme már kezdés előtt színültig megtelt, így a késők közül sokan – a szó szoros értelmében – be sem fértek.

F

arsangkor a tél helyet kell, hogy adjon a tavasznak, míg újraindul a világ kereke, s ha egy rövid időre is, minden átcsaphat az ellentétébe. A szegény gazdagnak, a rút szépnek, a bolond bölcsnek látszhat. Mielőtt az idő továbbállna, az ember megállítja egy pillanatra, elbúcsúzik a megszokottól, szembeszegül a változás kihívásaival, majd elfogadja az újat. Ez a változás megbont egy rendet, hogy egy újnak adjon helyet. A farsangi népszokásokban csodálatos világ tárul elénk, amelyben ember és természet, egyén és közösség kölcsönösen eljátsszák egymást, kibékítik a régit az újjal, hogy a folyamatosság ne szenvedjen csorbát. Az új műsor koreográfusa Orza Călin, akinek szakmabeli tudása már több ízben bizonyítást nyert nagyszerű néptánc-produkciók formájában. Műsorai – mint mindig – olyan többlettartalommal telített alkotások, amelyek a táncokon és hagyományos szokáselemeken keresztül egyben gondolkodásra is késztetik a nézőt. A zenét Orza Călin és dr. Szalay Zoltán szerkesztette. A műsor egy csiszolt, egész történetté állt össze. Számos jelenet hagyományos táncokból, még több a farsangi ünnepek mitikus játékaiból adott ízelítőt. A különböző részletek színpompásan egymásba kapcsolódva, felejthetetlen élményt nyújtottak a nézőknek. A műsor díszleteinek és népi ruháinak szépsége is gondos válogatásra, hozzáértő alaposságra utalt. A hagyományos farsangi történetek mellett, az előadás módja megengedte a fan-

18

tázia, az értelmezés szabadságát. Orza Călin koreográfus ki is emelte azon szándékát, hogy a műsort elgondolkodtatóvá tegye. Mint mondotta: „Ez a műsor nem egyszerűen a hagyományos farsangi szokások egymásutánja kíván lenni, hanem annál jóval több. Nem egyetlen régió farsangi szokásainak felvonultatására tesz kísérletet, hanem a farsang szokásának mágikus világát kívánja megidézni. Eszközként több régió vonatkozó szokásaiból gyűjtöttünk anyagot és olyan feldolgozásukra törekszünk, amely egy táncszínházas produkció keretén belül a farsang igazi érzésvilágával szólíthatja meg a közönséget.” A műsor egyházi szertartással indult, a víz áldásának szimbolikus szemléltetésével, a liturgia szövegének több szólamban, ün-

nepélyesen, azonos hangszínen való intonálásával. Majd a soron következő jeleneteknél fokozatosan igazi farsangi forgataggá terebélyesült, érdekes alakoskodókkal és a lendületet ellenpontozó játékokkal fűszerezve, mint amilyen a turkatánc volt a maga kecskés jelmezeivel vagy a bikaütés a több lábon táncoló bikával. Konc király és Cibere vajda küzdelme a gigászok párharcaként, a régi és az új, a tél és a tavasz ellentétét, a természet küzdelmét tette képletesen jelenvalóvá, pont úgy, ahogy azt sokan ismerik a helyi hagyományokból. A boricajárás ráolvasásszerűen legyőzi a halált a közös, összehangolt mozdulatok segítségével, a tél fölött végül győz a tavasz, a természet rendje szerinti körforgásnak megfelelően, melyben az életet a halál követi, de ahol egy új életnek is el kell jönnie. A népi képzeletvilágban az ember nincs kiszolgáltatva a természet vak erőinek, mert benne a természet éppenséggel nem vak, hanem kapcsolatban áll az emberrel, s ez a viszony a kölcsönösségen alapszik. A „cigányvajda és a halál” viszonyában is kifejeződik az ember és a természet egyenrangúsága, ahol ugyan az ember fogyatékossága hátrányára van, de a fortélyosság megkerüli a szükségszerűt. A medvést – a termékenységnek a nemiséggel való kapcsolatán keresztüli megidézéseként – a műsorban finoman árnyalt, lassú mozdulatokkal, hipnotikus zenei aláfestéssel (bőgő és cimbalom) adták elő. A temperamentumos táncok, színes szoknyák forgataga olyan elsöprő hangulatot idéztek, hogy az embernek egyből táncos kedve kerekedett. Bolondkerék címmel lehettünk tanúi annak a házasságkötést megidéző játékos táncnak, amelynek csíkvidéken is vannak gyökerei. Ebben a részben a farsang, mint a házasságkötések ideje jut kifejezésre, de úgy is, mint az ébredő természet és az ifjú pár közötti mágikus kapcsolat szentesítésének játéka. A butykó-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2005/2  

A TARTALOMBÓL: Kelemen László: Palota és kunyhó; Sándor Ildikó: Endrődi Péter – Lármafa; Kóka Rozália: Egy népdal-monográfia születése; Kele...

folkMAGazin 2005/2  

A TARTALOMBÓL: Kelemen László: Palota és kunyhó; Sándor Ildikó: Endrődi Péter – Lármafa; Kóka Rozália: Egy népdal-monográfia születése; Kele...

Advertisement