Page 17

VIII. Kárpát-medencei Verbunkverseny Zalaegerszeg Megyei Jogú Város anyagi támogatásával 1998-ban versenysorozatot hirdettünk meg, amelynek célja, hogy több éves sorozaton keresztül mi mai táncos fiatalok a Kárpát-medence jellegzetes, szép férfi táncával a „verbunkkal” kössünk mélyebb ismeretséget. Ez az adott táncok ismerete mellett az adatközlővel való személyes ismerkedést is jelent. A sorozatban eddig az alábbi táncos hagyományőrzők táncai szerepeltek: 1998-ban Zerkula János (Gyimesközéplok), 1999-ben Székely János (Marossárpatak), 2000-ben Berki Ferenc (Méra), 2001-ben Fülöp Ferenc (Decs), 2002-ben Blága Károly (Gyimesközéplok), 2003-ban Csombor Endre (Makkfalva), 2004-ben Bíró Ágoston Zsukás (Csíkszentdomokos). fotó: Szilágyi Lenke

A Roncsfilmről mi akkoriban úgy gondoltuk, hogy a rendszerváltás idejét mutatjuk be sajátos módon, de sokkal jobban bejött, mint gondoltuk volna. A Nyócker című filmet például úgy hirdették, hogy a Roncsfilm világából való. Az erőszakosság, ami a Roncsfilm alapmotívuma, mára elburjánzott. Tervezem is, hogy készítek majd egy Roncsfilm 2-t. – Dokumentumfilmjeid témáit viszont kizárólag a népzene világából merítetted, tekintélyes részüket ráadásul adatközlőkről készült portréfilmek teszik ki... – Ez ugyanannak az éremnek a másik oldala, próbáltam komplex módon felfogni a népzenét. Érdekes, hogy kicsodák azok az emberek – Zerkula János vagy Maneszes Márton prímások, Pál Pista bácsi dudás –, akiktől a táncházas muzsikusok tanultak. S a tévéműsorokat is azért készítettem, mert a kultúrának csak az a része tud hatni, amely a televízióban is megjelenik. Az volt a jelszavunk, próbáljunk olyan anyagokat betenni a műsorba, hogy aki látja, érezze azt, milyen kár, hogy nem volt ott – hiszen így vonzóbbá válik, amit be akarunk mutatni, mintha csak beszélgetnénk róla. Sajnos gyakorlatilag mindkét csatornán – a Magyar Televízióban és a Duna Televízióban is – megszűnt a legtöbb kulturális műsor, s ez alól a népzenei összeállításunk sem volt kivétel. Igaz, nézettségük nem verte az eget, de úgy gondoljuk, hogy egy közszolgálati televíziónak informálnia kell a közönséget a kulturális eseményekről, népszerűsítenie kell a különböző művészeti ágazatokat. A nézőknek szükségük van arra, hogy egy fix időben sugárzott rendszeres műsor tájékoztassa őket az általuk vonzónak tartott művészetek történéseiről, s itt nemcsak a népzenére gondolok. Szerintünk egy közszolgálati tévének ezen közönségigény kielégítése lenne a szerepe. – Az idei táncháztalálkozón a filmjeidből is láthatnak az érdeklődők egy csokorra valót... – Ennek azért is örülök, mert portréfilmeket és népzenei, táncházas témájú műsorokat is vetítenek tőlünk. A Vagabonddal kapcsolatban kicsit rosszulesett nekem, hogy népzenész körben néhányan nem túl jól fogadták a filmet, amit pedig pont a táncházmozgalom népszerűsítése végett készítettem el, az válthatta ki az ellenérzésüket, hogy egy – amúgy rendkívül visszafogott módon ábrázolt – bűnügyi történet keretében jelenítettem meg a táncházat. Talán úgy gondolták, hogy idealizált formában kellene bemutatni, de én úgy véltem, hogy igenis a valós élet, a roncsvilág és a táncház viszonylatát érzékeltetni kell, bele kell helyezni abba a városi környezetbe amelyben játszódik a film, s éppen ez az ellentét emeli ki azt, hogy itt egy nemes dologról van szó. K. Tóth László

I. forduló: Kötelező tánc A táncos feladata, hogy 2 perc időtartamig „magyar verbunk” táncot mutasson be Murguly Lajos táncából. A kötelező folyamatot a versenyhez kiadott filmen (MTA FT 640) látható táncfolyamat első egy percével kell kezdenie, majd a fennmaradó időben a táncos szabadon építkezhet Murguly Lajos táncából. II. forduló: Szabadon választott tánc A táncos feladata, hogy két perces időtartamig rögtönzött táncot mutasson be bármely nagyecsedi adatközlő verbunkjából. A szükséges segédanyagok a Zalai Táncegyüttes adattárában rendelkezésre állnak, és a benevezett versenyző kérésére átmásolhatók. A szükséges anyagok a Zalai Táncegyüttes adattárában rendelkezésre állnak, és a benevezett versenyző kérésére átmásolhatóak. Filmanyag kérdésében Sepsi Bálint (Zalai Táncegyüttes, 8900 Zalaegerszeg, Landorhegyi út 21., tel.: 92/596-482, 06-70/2859582) segít. A zsűri öt tagból áll, köztük a hazai szakembereken kívül helyet foglal Murguly Lajos is. Értékelési szempontok: a tánc hitelessége, stílusa; a szabadtánc építkezésének színvonala; a táncos megjelenése, magatartása, viselete. A verseny időpontja: 2005. május 7., 10.00-16.00 Helyszíne: Gönczi Ferenc ÁMK, Zalaegerszeg, Landorhegyi út 21. A zsűri az alábbi pénzdíjakról dönt: I. díj – 70.000,- Ft; II. díj – 50.000,- Ft; III. díj – 30.000,- Ft (A zsűri feladata ezen kívül a felajánlott díjak odaítélése is.) A verseny ideje alatt fesztivál zajlik városunkban, ahol külföldi együttesek mellett több hagyományőrző együttes is részt vesz. A versenyre jelentkezőknek díjtalanul biztosítjuk a szombat éjszakai szállást, valamint a szombati ebédet és vacsorát. A jelentkezés módja: A jelentkezés megkönnyítésére a Zalai Táncegyüttes honlapján (www.zalaite.hu) a „Jelentkezési lap” almenü alá elhelyeztünk egy jelentkezési űrlapot, de ezen kívül a 06-92/596-482 telefonszámon, vagy személyesen is lehet jelentkezni a verseny megkezdésének pillanatáig. A díjtalan szállás és étkezés igénybevételére csak a május 1-ig regisztrált versenyzőknek van lehetősége. Jó felkészülést kíván: Zalai Táncegyüttes Egyesület

17

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2005/2  

A TARTALOMBÓL: Kelemen László: Palota és kunyhó; Sándor Ildikó: Endrődi Péter – Lármafa; Kóka Rozália: Egy népdal-monográfia születése; Kele...

folkMAGazin 2005/2  

A TARTALOMBÓL: Kelemen László: Palota és kunyhó; Sándor Ildikó: Endrődi Péter – Lármafa; Kóka Rozália: Egy népdal-monográfia születése; Kele...

Advertisement