Page 7

Szita, szita, péntek, szerelem csütörtök...

Folk-szerda Folk-szerda a Tuticumban, a „debreceni Soho” kellős közepén – diszkók és divatos klubok szomszédságában. A beszédes név két okból is magyarázandó. Egyrészről senki ne keressen, ne rokonítson képzetet a mára hungaricummá vált ital és a hely neve között. Ahogy mondani szokták, csupán a képzelet szüleménye – bár debreceni néptáncos, népzenész körökben pletyka kering arról, hogy a névadót egyszer bizony látták, amikor is megkóstolta a fent említett nedűt... Másrészről a folk-szerda szorul magyarázatra, amelyre ezen sorok hivatottak. Az alapötlet valahol egy táncház emléke és egy táncpróba utáni, poharazgatós beszélgetés szerencsés elegyeként született. Amolyan nagy-nagy hiánypótlásként, hagyományteremtésként, szórakozási alternatívaként, vagy elméleti síkról közelítve „nép-nevelésként”. Mert bizony nem ritka, hogy a fentebb említett diszkóból, bárból, bekeveredik egy-egy legény vagy leány, aki aztán ott ragad, vagy éppen fintorogva vissza is fordul. Aki marad, azt isten hozta, aki szájhúzogatva távozik, hát isten áldja, hadd menjen. Na de ne rohanjunk ennyire előre. A debreceni Bajcsy-Zsilinszky utca egyik pincéje, a Tuticum olyan hely, ahol rendre összegyűlnek a város néptáncot, népzenét kedvelő, „tisztes” polgárai. Tóth Ottó a „tulaj”, a debreceni Hajdú Táncegyüttes régi-új táncosa, akivel fejtegetni próbáljuk, kinek és miről is szól a folk-szerda. Megállapítjuk – amolyan frappáns válaszként –, hogy mindenkinek szól, bárki részese lehet, s hogy a közösség, a baráti, már-már családias légkör, ami különlegessé teszi. – Emberi lépték a csarnoknyi táncházakhoz képest. Egy visszafogottabb, ezáltal személyesebb találkozási lehetőség, ahol ugyanazt a bort issza a legvirtuózabb táncos, mint a „kettőt jobbra, kettőt balra-hivatalnok”. A folk-szerda ötletét a régi, mára kissé elfeledett baráti beszélgetések hiánya szülte – meséli Tóth Ottó. – Régóta hiányzott már Debrecenből egy olyan hely, egy olyan alkalom, egy olyan hangulat, mint amilyen a folk-szerdák alkalmával fogadja a Tuticumba betérőket. Nem táncház, ahol abban mérik a legényt, hogy hány pontot ismer, vagy a leányt, hogy miként forog. Ezen szerdák alkalmával összejön egy baráti, mégis nyitott társaság, akik Kedves gyerekek és felnőttek! Gyertek el hozzánk, s mutassátok meg nekünk, mennyivel lettetek ügyesebbek, s mi minden szépet tanultatok, készítettetek és készítetek még óvodátokban. Az óvónénik, dadusnénik mellett szüleiteket is nagyon várjuk, hogy veletek együtt tudjanak örülni, játszani és kézműveskedni! Játszani és táncolni a Kiskanizsai Általános Iskola tornatermében lehet. Hogy minden csoportot a kisebbek is türelmesen végig tudjanak nézni, 10 percnél hosszabb műsorral – ha lehet – ne készüljetek! Ajándékot is kaptok majd! A produkciója után minden szereplő ehet gyümölcsöt, és ihat szörpöt. Küldjetek sok-sok fényképet magatokról, amiken táncoltok, játszotok és kézműveskedtek, s tegyetek mellé az általatok készített tárgyakból is, hogy az iskola folyosóján tudjunk belőlük kiállítást rendezni, „Népi kismesterségek az óvodában” címmel.

népzenét hallgatnak, miközben mindenféle témáról beszélgetnek. Aztán, vagy közben, ha a kedvük úgy hozza, hát énekelnek, vagy éppen táncolnak. Három-négy párnál több nem fér el a tánctéren, mi több, így is gyakran „összegabalyodnak” a mozdulatok – de pont ettől szép, ettől más a hely hangulata. – Kik muzsikálnak a folk-szerdák alkalmával? – faggatom tovább Ottót, újságíróként, mégis táncos kíváncsisággal. – Kezdetben úgy gondoltuk, hogy a szerdák szóljanak népzenéről és táncról – kapom a választ. – Terveztük, hogy majd alkalom adtán fellépő zenekarokat is felfogadunk, de ha erre éppen nincsen lehetőség, hát majd hallgatjuk kedves felvételeinket. Azóta nem telt el úgy szerda, hogy ne lett volna élő zenés koncert, hamisítatlan táncos hangulat. Fellépett, muzsikált már nálunk a Karikás és a Szeredás együttes, Molnár Miki a barátaival, de rendre eljönnek hozzánk nyíregyházi népzene szakos főiskolások is, akik egy bandába összeállva hajnalig húzzák. Várjuk a Tékát, akik már bejelentkeztek, mint ahogy szívesen és szeretettel fogadunk minden zenészt, zenekart, bárhonnan is keverednek közénk. Nem ritka, hogy megjelenik egy-egy „magányos” muzsikus is a hangszerével, akinek természetesen mindig jut egy szék, egy hely, az éppen soros zenekarban. Hálás közönségnek húzzák, és egy kis gázsi is csurran számukra. – Többször beszéltünk már a családias és bensőséges légkörről. Kik a zenészek hálás közönsége, a folk-szerdák vendégei? – A legváltozatosabb, legszínesebb társaság. Könnyen részesévé válhat bárki. Néha azt veszem észre, hogy új arcokat látok – egyszer, kétszer, háromszor –, aztán legközelebb már együtt éneklünk. Jó látni, hogy olyan emberek is nálunk ragadnak, akiknek amúgy eszükbe sem jutna, hogy elmenjenek egy táncházba, vagy hogy magyar népzenét hallgassanak. A folk-szerdák alkalmával jól látszik, hogy milyen közösségteremtő és megtartó ereje van a magyar népzene- és tánckultúrának. A folk-szerda a debreceni Tuticumban tehát ezen gondolatok mentén, a maga eszközeivel és hangulatával építgeti ezt a közösséget. Tánccal, zenével, egymással. Krakkó Ákos Ha ezen sorokat olvasgatva valakinek megtetszik a debreceni folk-szerda rendezvény, vagy zenészként éppen Debrecenen át vezet útja, hívja fel Tóth Ottót (30/219-9111), nagy szeretettel fogadnak minden új arcot, új zenekart.

Pintyőke Fesztivál Énekeljünk, táncoljunk, játsszunk és kézműveskedjünk újra együtt a Pintyőke Fesztiválon, 2005. március 19-én 9 órától Nagykanizsán, a Pipitér Óvodában! Az éneklés és játék után az óvónénikkel, szüleitekkel várnak benneteket a kézműves műhelyekben (bőrös, fazekas, kosaras, szövő, fafaragó, csuhé- és rongybaba készítő, gyöngyfűző), hogy sok-sok szép játékot készíthessetek közösen. A vásárban sok mindent vásárolni is lehet majd. Neves szakmai értékelőink a szünetekben elmondják a felnőtteknek véleményüket, hogyan lehettek még ügyesebbek, szebbek és vidámabbak. Az értékelők és a mi kérésünket is olvassátok most. Nagyon várunk kis létszámú csoportokat is. Ahol a gyermeklétszám úgy alakult, hogy kevés a nagycsoportos vagy ügyes középsős, valamilyen kisebb létszámot igény-

lő produkcióval (csúfolódó, lucázás, betlehemezés, tavaszköszöntés, mondókafűzés) is ugyanolyan értékes anyagot dolgozhattok fel, mint a nagy létszámú csoportok. A gyereklétszám alakulása miatt úgy tűnik, a nagyobb létszámú csoportok produkciói mellett ez lehetne egy megoldás a kis létszámú óvodák és csoportok részére, hogy ne maradjanak ki az ilyen értéket megmutató rendezvényből. Aki ehhez segítséget igényel, jelezze nekünk, s keresünk alkalmat erre. Ebédelni a közeli Ambrózia étteremben lehet, ahol a gyerekebéd ára 260 Ft,-, a felnőtt adagé 460 Ft,-. S hogy a szünetekben is jó legyen a hangulat, nézhettek táncbemutatót, s táncolhattok, énekelhettek Ti is! A fesztivál jelentkezési határideje: 2005. február 15. Érdeklődés: Böjti Istvánné óvodavezető (93/319-259) Keppel Julianna (93/319-282, 30/253-5346)

7

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2005/1  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Farsangolás; Szigetvári József: Az Ifjúforrás Venezuelában; Héra Éva: III. CIOFF World Folkloriada; Krakkó...

folkMAGazin 2005/1  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Farsangolás; Szigetvári József: Az Ifjúforrás Venezuelában; Héra Éva: III. CIOFF World Folkloriada; Krakkó...

Advertisement