Page 42

kábelek Először is nézzünk egy kis elméletet, hiszen a készülékek csatlakoztatása nem csak kábel kérdése, az is fontos, hogy a kábelen olyan jel jöjjön, amilyet a másik készülék vár. Két legfontosabb paraméter a jelszint és az impedancia. A jelszinthez nem kell különösebb kommentár, talán csak tájékozódásképpen néhány jelforrás jellemző jelszintje: Jelforrás

Szimmetrikus és aszimmetrikus rendszer A fent vázolt problémák nagy részére korrekt megoldást nyújt a szimmetrikus rendszer. Itt a jel két teljesen egyforma éren fut, az árnyékolás pedig egy harmadikon, amely mindkettőt körülveszi.

jelszint

kimeneti „forrás” impedancia

bemeneti „fogadó” impedancia

Mikrofon

0,5 - 10 mV

150 - 600 Ω

0,6 - 1,5 kΩ

MC hangszedő

0,05 - 1 mV

4,7 kΩ

MM hangszedő

1 - 5 mV

47 kΩ

KR hangszedő

1V

1000 kΩ

Kommersz készülék (DIN)

50 - 300 mV

150 kΩ

47 kΩ

Kommersz készülék (RCA)

400 mV - 1V

4,7 - 22 kΩ

220-470 kΩ

775 mV

600 Ω

600 Ω

Stúdió „referencia szint” (0 dB) Profi készülék (effektek, keverőpultok) Hangfal (erősítő kimenet)

2 - 8V

1 kΩ

10 kΩ

10 - 50 V

0,1 - 0,3 Ω

4-8Ω

Az impedancia az adott áramkörnek egy bizonyos frekvenciájú – esetünkben hangfrekvenciás – jellel szemben tanúsított ellenállása. Anélkül, hogy itt most belemennék a részletekbe, nem véletlen, hogy ennyiféle jelszint és impedancia használatos, mindnek megvan a maga létjogosultsága az adott helyen. Azt hiszem, azt is könnyű belátni, hogy nem egészséges dolog, ha egy áramkör „nem akkora ellenállással találja szemben magát”, mint amire tervezték. (Az eredmény szokás szerint zaj, torzítás vagy mindkettő.) Általános szabály, hogy a „fogadó” készülék bemenetének 3–10-szer akkora impedanciájúnak kell lennie, mint a „forrásnak”. (Pl. 150 ohmos mikrofonhoz 600–1500 ohmos bemenet. Ez alól a DIN rendszer a kivétel, ahol pont fordítva van. Ez az oka, hogy DIN-es készülék csatlakoztatásához nem elég kábelt forrasztani, a jel akkor is zajos és torz lehet.) A fentiekből következik még egy gyakorlati tudnivaló: egy kimenetet nyugodtan elágaztathatunk több bemenet számára (pl. CD-játszót erősítőre és két magnóra egyszerre), de egy bemenetre több jelforrást csak keverőpulton keresztül csatlakoztathatunk. (Ezért is van az erősítőkön „bemenet-választó kapcsoló”.) Az elméleti alapok után kezdjük a kábelekkel! Árnyékolás Audió jelek továbbítására kizárólag árnyékolt kábelt használunk. Ez alól egyetlen kivétel a hangfalkábel! Az árnyékolás természetesen nem a fény, hanem a környezet zavaró elektromos és mágneses tereinek az árnyékolását jelenti. Ezt a célt szolgálja a készülék fém háza is, melyet össze kell kötni a hálózat védőföldjével. Ezzel a földelt készülékházzal van összeköttetésben a kábel árnyékolása. (Ez újabb problémát vet fel, ugyanis elvileg az egész rendszert csak egy helyen szabad földelni, hiszen két – térben távol eső – földelési pont között szintén lehetnek zavaró mágneses terek. Ezt hívják földhuroknak). Ezt inkább csak azért említem, hogy lássuk: jó készülékeket jó kábelekkel szabályosan összekötve is juthatunk gyatra eredményre, ha nem kellően átgondoltan állítjuk őket rendszerbe. Az árnyékolás fizikailag lehet drótfonat vagy fólia (esetleg mindkettő), ami körülöleli a kábelt (koaxiális elrendezés). A kettő között és az árnyékolás körül szigetelés van. Ennek anyaga és vastagsága megint csak fontos, ugyanis a szigetelés csak elvben „nem ve-

42

zeti az áramot”, gyakorlatban – többek között sztatikus feltöltődése által – bizonyos frekvencián, bizonyos impedanciával vezet. Ezért például egy hangfrekvenciás jelekhez készült kábel – bár látszólag ugyanolyan „koax” rendszerű – valószínűleg elég silány teljesítményt nyújtana antennakábelként.

Az aszimmetrikus rendszernél az egyik ér egyben maga az árnyékolás is. Az árnyékolás így a szimmetrikus rendszernél – szemben az aszimmetrikussal – szükség esetén megszakítható, ha földhurok keletkezne, anélkül, hogy a valódi jelet szállító kábelt megszakítanánk. Másik előnye, hogy a két éren a jel ellenkező fázisban van jelen, az esetleges zajok viszont – a tökéletes szimmetriából adódóan – azonos fázisban, azonos mértékben. Egy szellemes áramköri megoldással elérhető, hogy végül a jel duplájára erősödjön, a zaj pedig kioltódjon. Ezért lehet pl. a színpadtól 50 m-re levő keverőpultig úgyszólván zajtalanul elvezetni a mikrofon jelét szimmetrikus kábelen, miközben egy walkman vagy videokamera mikrofonja már pár méteres kábelen is képes venni a helyi rádióadókat. A felhasználót mindebből csak az érdekli, hogy a szimmetrikus rendszernél mindig három ér van csatornánként, a csatlakozók is három pólusúak (pl. mikrofonkábel), az aszimmetrikusnál pedig csak kettő. És persze az, hogy aszimmetrikus rendszerben nem használhatunk hosszú kábeleket! (Természetesen az sem utolsó szempont, hogy a szimmetrikus rendszerű berendezések sokkal drágábbak). csatlakozók, átalakítók

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2005/1  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Farsangolás; Szigetvári József: Az Ifjúforrás Venezuelában; Héra Éva: III. CIOFF World Folkloriada; Krakkó...

folkMAGazin 2005/1  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Farsangolás; Szigetvári József: Az Ifjúforrás Venezuelában; Héra Éva: III. CIOFF World Folkloriada; Krakkó...

Advertisement