Page 16

Könyv a jászok viseletérl A Jász Múzeumért Alapítvány kiadásában, a „Jászsági Füzetek” című kiadványsorozat 36. köteteként 2004 karácsonyára jelent meg Bathó Edit: A jász viselet című könyve. A B/5-ös formátumú, 168 oldalas, tetszetős kivitelezésű könyv 48 színes és 58 fekete-fehér fotót, 29 rajzot, 4 szabásmintát tartalmaz. Ára: 2300,- Ft. Megrendelhető postán (Jász Múzeum, 5100 Jászberény, Táncsics Mihály u. 5.), telefonon (57/412-753, 57/502-610) és e-mailen (jaszmuzeum@ mail.datanet.hu).

1

2

B

ár a jászok viseletéről számos történeti munkában olvashatunk (többek között Bél Mátyás, Imrik József, Baksay Sándor, Fodor Ferenc, Palugyai Imre, Herbert János, Banner János tollából), s leírásával ez idáig több kutató is foglalkozott, mégsem került igazán a tudományos érdeklődés középpontjába. Jóllehet, Kresz Mária 1956ban a magyar parasztviseletekről írott nagy jelentőségű monográfiájában már említette a jászok viseletét és jó néhány – a XIX. századi külföldi utazók, festők által megörökített – fekete-fehér és színes ábrázolását is közölte. Az 1950-es évek második felében a Jászságban is megkezdődött a viseletek felkutatása és összegyűjtése. Csete Balázs néprajzkutató szülőfalujában, a református Jászkiséren végzett rendkívül alapos gyűjtést, s az eredményeket írásos és rajzos formában egyaránt dokumentálta. Erdész Sándor, mint a Jász Múzeum igazgatója az 1950-es évek végén főként a jászdózsai viselettel foglalkozott behatóan, és számos nagyon szép viseleti darabot (főkötőt, pruszlikot, öltönyt, nyárikát) gyűjtött össze. A Jász Múzeum élén mintegy 35 évig működő Tóth János folytatta elődje munkáját, s kutatta az egykori jász viselet még fellelhető tárgyi és írásos emlékeit. E témában különösen nagy súlyt helyezett a levéltári forrásokra, de mellette igen komoly viseleti anyaggal (hímzett subákkal, ködmönökkel, főkötőkkel, vászonneműkkel) gyarapította a múzeum néprajzi gyűjteményét. Szabó László, a Jászság közismert kutatója ugyancsak gondot fordított a jászok viseletének bemutatására, míg Gulyás Éva néprajzkutató több-

16

éves kutatómunka eredményeként a Szolnok megye népművészetét bemutató kötetben első széleskörű összefoglalását adta a jászok XVIII–XIX. századi viseletének. Annak ellenére, hogy az évek folyamán több hosszabb-rövidebb leírás jelent meg a jász viseletről, az egymás után kiadott, a magyar paraszti viseleteket bemutató tudományos és népszerűsítő munkákban továbbra sem szerepelt sem a Jászság, sem a Kunság viselete. Ennek köszönhetően nagyon sokáig tartotta magát az a téves vélekedés, miszerint a jászoknak egyáltalán nem is volt viseletük. A Jász Múzeum az elmúlt 20 évben igen nagy hangsúlyt fektetett a jász viselet kutatására és népszerűsítésére. E munkának különösen kedvezett a Jászságban, az 1980-as években kibontakozó és az 1989-es rendszerváltást követően egyre erősödő hagyományőrző tevékenység. A régóta működő és újonnan alakuló hagyományőrző közösségek (néptáncegyüttesek, népdalkörök, díszítőművészeti és honismereti szakkörök, lovas bandériumok, varróműhelyek), valamint a helytörténeti kutatók – Faragó Jánosné (Jászárokszállás), Molnár István (Jászszentandrás), Rusvay Lajos (Jászalsószentgyörgy), Szikszai Gábor (Jászapáti), Gulyás János (Jászdózsa), Győri János, Győri Jánosné (Jászkisér), Fodor István Ferenc (Jászjákóhalma), Sugárné Koncsek Aranka (Budapest), Besenyi Vendel (Jászberény) – komoly segítő partnerei voltak a múzeumnak, s a közös munka eredményeként lassacskán feltárult a jászok viseletének mintegy nyolc évszázados múltja. Így amikor Flórián Mária néprajzkutató 2001-ben megjelentette a magyar parasztviseletekről írott hatalmas mo-

3 nográfiáját, e kötetből már a jász viselet sem maradt ki. Jómagam először az 1970-es évek elején, mint a Jászsági Népi Együttes táncosa kerültem kapcsolatba a jász viselettel. Később, a Jász Múzeum néprajzosaként egyik fő feladatomnak tartottam a rég elfeledett viselet levéltári és recens kutatását, s a még fellelhető ruhadarabok összegyűjtését. Az elmúlt húsz év kitartó munkája eredményeként számottevő viseletanyaggal gyarapodott a Jász Múzeum néprajzi gyűjteménye, s emellett a témára vonatkozó történeti adatok sokaságát is sikerült összegyűjteni. Így született meg lassan ez a könyv, amely arra a feladatra vállalkozott, hogy az eddigi régészeti, történeti, néprajzi kutatások eredményeit felhasználva, a levéltári források, valamint a még fellelhető recens anyag segítségével végigkísérje a jász viselet történeti fejlődését és változását, a XIII. századi magyarországi letelepedéstől egészen napjainkig. Bemutassa a jászok parasztpolgári öltözetének különböző darabjait, és szóljon a rég elfeledett viselet XX. század végi csodálatos feltámasztásáról. 1. Jászberényi középrendűek ruházata Leopold Steinrucker metszete, 1845. 2. Jászberényi pár M. J. Boldényi, 1852. 3. Jászberényi polgárnő Belin rajza, 1860 körül 4. Árokszállási menyecske Franz Kaliwoda, 1860-as évek 5. Tehetősb jászberényiek Szeremley Miklós, 1847. 6. Árokszállási asszony ünnepi viseletben Theodore Valeria, 1859.

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2005/1  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Farsangolás; Szigetvári József: Az Ifjúforrás Venezuelában; Héra Éva: III. CIOFF World Folkloriada; Krakkó...

folkMAGazin 2005/1  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Farsangolás; Szigetvári József: Az Ifjúforrás Venezuelában; Héra Éva: III. CIOFF World Folkloriada; Krakkó...

Advertisement