Page 10

Előtérben az önkormányzatiság Sorsfordító közgyűlés Százhalombattán 2005. január 8-án tartotta éves közgyűlését az egyik legjelentősebb népművészeti szakmai szervezet, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület. A helyszín ezúttal is Százhalombatta volt. A város, az elmúlt év kedvező tapasztalatai alapján immár második alkalommal adott otthont e fontos eseménynek – amelyet korábban mindig Budapesten tartottak. A közgyűlés már tavaly is kétnapos volt, a megfeszített munkát a helyi hotelben vidám évadnyitó vacsoraest, majd fergeteges hangulatú jelmezbál követte, ahol a résztvevők (az egyesület tagjai, néptáncpedagógusok, együttesvezetők, alkotó koreográfusok) korra való tekintet nélkül, hajnalig mókáztak jobbnál jobb jelmezeikben. A regisztráció befejeztével mindenkit meglepett a résztvevők rendkívül magas száma: 98 tag jelent meg. Ez azért is kiemelkedő, mert a közgyűlés eredetileg meghirdetett időpontját – az egyik napirendi pont fontosságát és Mlinár Pál, békéscsabai tag kérését figyelembe véve – a szervezők egy héttel előbbre hozták. (Az elnökség a Békéscsabai Szólótáncfesztivállal való ütközést szerette volna kiküszöbölni.) Az első napirendi pont természetesen az elmúlt év beszámolóját tartalmazta: a szakmai programok, táborok, fesztiválok értékelése, a gazdasági beszámoló meghallgatása és véleményezése, a felügyelő bizottság értékelése után a tagság az egyes elhangzott pontokról szavazott. A végzett munkát a tagság minden kérdésben 98 igen szavazattal fogadta el. A közgyűlés kiemelkedő témája a második napirendi pont volt, amelyre a tagság igen nagy várakozással készült. Az Örökség elnöksége ülésén kezdeményezte és határozta el, hogy javaslatot tár a tagság elé a szervezet átalakítására. Az elnökség egyhangúan úgy vélte, hogy az 1990-ben alakult egyesület szervezeti felépítése megérett a megújulásra. Az elmúlt 15 év alatt megváltozott a szervezet feladata, a kezdeti alig harminc együttes helyett kettőszáznál is több tag alkotja az egyesületet. Ennek következtében az országos lefedettség növekedett és a szervezet feladatrendszere is kibővült. Kezdetben a fesztiválokat és szakmai programokat kellett koordinálni, illetve az Antológia lebonyolítása volt az egyesület kiemelt feladata. Mára a megváltozott társadalmi, gazdasági és finanszírozási körülmények miatt számos új feladattal kell megbirkóznia egy országos hatáskörű szakmai és érdekvédelmi szervezetnek. Sok olyan feladattal, amiket az általános gyakorlat szerint megválasztott elnökség már nehezen tud megoldani. A különféle szervezetek elnökségének megválasztása gyakran ötletszerű javaslatok alapján történik. Kisebb és szűkebb feladatkörrel rendelkező szervezeteknél ez a modell még működőképes és hatékony. Az országos hatáskörű és komplex működésűeknél ez már nem korszerű, hiszen az ilyen szervezeteknél fontos, hogy az elnökség szakmai kompetencia és területi elvek alapján álljon össze. (Ez nem a szervezet szakmai céljainak függvénye, hanem a szervezetek általános sajátosságaiból fakadó szükségszerű igény.) Az Örökség elnöksége felismerte ezeket a megoldásra váró kérdéseket, és a megújulásra szánta el magát. A közgyűlésen először a tervezett szervezeti formát ismertették a tagsággal. Az új elképzelések szerint a szervezeti struktúra teljes átalakuláson megy keresztül. A tervezett változás két fontos eleme a szervezeti és a területi lefedettség. Figyelemmel az új pályázati lehetőségekre, a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) által kialakított pályázati területi egységeknek megfelelően az elnökség hét Regionális Kollégium felállítását javasolta. A regionális kollégiumok működésével megvalósul az egyik legfontosabb alapelv: a demokratikus önkormányzatiság alapelve. A regionális kollégiumok elnökeit ugyanis a kollégiumban működő tag-együttesek választják meg és juttatják közvetlenül

10

az elnökségbe, és addig tartják hivatalában, amíg tevékenységével, munkájával a tagok elégedettek. Új lehetőség a működési források előteremtésére, hogy amennyiben a regionális kollégiumok önálló jogi személlyé válnak, önállóan pályázhatnak az NCA érintett kollégiumánál. Figyelemmel arra, hogy az NCA tartalmaz területi együttműködési, illetve civil önszerveződéseket támogató komplex pályázatokat, két-három területi kollégium együtt is hívhat le támogatást olyan feladatokra mint továbbképzés, szakmai központ létrehozása, kiadványok készítése, vagy nemzetközi kapcsolatok kialakítása. Az elnökség javaslatot tett szakmai bizottságok létrehozására, vagyis olyan munkacsoportok felállítására, amelyek képesek egyegy jól behatárolható szakmai feladat ellátását magas színvonalon, naprakészen megoldani. A szakmai bizottságok élén bizottsági elnök áll majd, aki tagja az elnökségnek. Bárki lehet bizottsági elnök, hiszen ezeket a pozíciókat nyilvános pályázat útján lehet betölteni. Ehhez elegendő az egyesületi tagság, illetve egy jól kitöltött pályázati adatlap, amely tartalmazza a pályázó szakmai elképzeléseit a bizottság munkájáról, illetve megnevezi azokat (4 fő) akiket a bizottságba, mint tag szeretne meghívni. A pályázatokról, vagyis a leendő bizottsági elnök (és egyben elnökségi tag) személyéről a Közgyűlés dönt. Az elnök munkáját két alelnök segíti: az egyik a szakmai bizottságok, a másik a regionális kollégiumok munkáját koordinálja. Mind az elnök, mind a két alelnök pályázattal foglalhatja el a pozíciót, vagyis – a bizottsági elnökökhöz hasonlóan – ők is elképzeléseik ismertetése után, a Közgyűlés választása alapján tölthetik be a megpályázott hivatalt. Az elnökség munkája két színtéren zajlik: az elnök és a két alelnök szinte bármikor találkozhat egymással, ezt követően az alelnököké a főszerep: saját területüket kell összefogni és irányítani. Természetesen a feladatok tükrében a szakmai és te-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2005/1  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Farsangolás; Szigetvári József: Az Ifjúforrás Venezuelában; Héra Éva: III. CIOFF World Folkloriada; Krakkó...

folkMAGazin 2005/1  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Farsangolás; Szigetvári József: Az Ifjúforrás Venezuelában; Héra Éva: III. CIOFF World Folkloriada; Krakkó...

Advertisement