Page 9

Énekelt mese kicsiknek és nagyoknak PALYA BEA: ÁLOM-ÁLOM, KITALÁLOM

H

ova lett a rózsa? Elrabolta a Boszorkány! Gyertek, keressük meg! Ezek a szavak Palya Bea szájából hangzottak el először a Marczibányi téri gyerektáncházban. A rózsakeresésre induló több tucat apróság útját spontán zenei ötletekkel szegélyezett, igen kacskaringós út vitte a megoldáshoz. Miután átkeltek a Hatalmas Szakadékon, átugrották a Nagy Tüzet, leszaladtak a Dombról és meglovagolták az Óriás Sasokat, találkoztak a Francia Táncmesterrel és útbaigazította őket a Mesélő Cigányaszszony, na akkor, éppen akkor értek el a Boszorkányhoz. Görcsösen ölelte magához a rózsát, semmilyen praktika nem fogott ki rajta, pedig néhány kisfiú még a verést is kilátásba helyezte. Végül egy kislány állt elő és csillogó szemmel suttogta: Énekeljünk neki! A Boszorkány hatalma ezzel szertefoszlott... Ennek közel tíz éve. Azóta számtalan rózsakereső utazásban volt részünk. Újra és újra kiderült, hogy a gyerekek képzelete határtalan, mindig szívesen repülnek velünk új, ismeretlen tájak felé, kifogyhatatlan játékosságukkal ajándékozva meg mindent és mindenkit. Nincs szükség szélsőségesen túlkonkretizált, waltdisney-mosolyú rózsaszín hősökre, a „szenzomotoros mozgásokat fejlesztő” kütyükre vagy fogszabályozós cumikra. Ezek csak egy meg nem értett világról tett vallomások. Aztán, úgy két évvel ezelőtt megjelent a felbujtó, Gryllus Dani. Arra próbálta rávenni Beát, álmodja lemezre mindezt. Innen még hosszú út vezetett a szövegkönyv megírásáig, mely majdnem hat hónapos munka volt, majd az alkotótársak, Gryl-

lus Samu és Bolya Mátyás, az illusztrátor, Vogronics Zsuzsa, a zenésztársak, a Francia Táncmester, a hangmérnök megtalálásáig, és akkor még el sem indultunk a rózsáért! De az eredmény csodálatos lett: az élet és a zene különböző területein tevékenykedő emberek olyan alkotóközösséggé álltak össze, hogy szinte nem lehetett felvenni az állandó új ötletek miatt véglegessé sosem váló lemezt. Végül elkészült, annak dacára, hogy szándéka – miszerint egyszerre szóljon „kicsiknek és nagyoknak” – igen nehezen megvalósítható célkitűzés. Hogy sikerült-e, majd eldönti a népes publikum, de az biztos, nem egy szokványos gyereklemez készült. Étvágygerjesztőül álljanak itt a mese szereplői: Mira, a rózsáját kereső lány; Mira Madara, segítő tünde lény; A Szeretetlen Boszorkány; A Kastély Énekmondója; Gregoire Potier, Francia Táncmester; Panaszos Nők (Szüzek és Vénlányok); Balassi Bálint és Szindbád; Boris Vian, a Koktélzongorista és a Jazzklub vendégei; A Pokol Dudása; Mesélő Cigányasszony; Imruska; Aranyszőrű Táltosparipa. Továbbá a kastély udvari zenészei és táncosai, szakácsok, kukták, konyhai dorbézolók, jazzkedvelők, ördögfiókák, a szekértábor cigányai, násznép, tücsökbogár, táncoló kiskakas és sokan mások. • Koncepció, szövegek, feldolgozás, valamint Mira szerepében (ének, tanpura): Palya Bea; hangszerelés, feldolgozás, dramaturgiai ötletek: Gryllus Samu és Bolya Mátyás; Boszorkány, Panaszos Nők: Füri Anna; a Kastély Énekmondója: Sebő Ferenc; Francia Táncmester: Fazekas Gergely (Gregoire Potier);

Imruska: Szabó Dániel; Mesélő: Daróczi Ágnes; illusztráció: Vogronics Zsuzsanna • Bolya Mátyás - koboz, citera, doromb, dob; Szokolay Dongó Balázs - szaxofon, duda, furulya, tilinkó, dorombének, basszusklarinét, ének; Novák Csaba - nagybőgő, szájbőgő, ének; Dés András - ütőhangszerek, ének; Fassang László - csembaló, „koktélzongora”; Nyíri László - hegedű Végül lássuk, hogy vall a meséről az alkotó, Palya Bea: „Ez egy énekelt mese: dalai önállóak, de együtt – mint a gyöngyszemek

füzére – mesévé válnak. Születésében sokat segítettek a gyerekek, akikkel az óvodákban, táncházakban éveken át játszottam rózsakereső utazást. Ám az itteni változat sok más, felnőtteket is érdeklő kérdést hozott, így a lemez hallgatása bizonyára sok váratlan pillanatot tartogat majd. Az alapötletet a magyar népdalok szimbólumai sugallták. Ezt folytattam tovább, különféle mesék, versek, álmok, és főként a saját lelki útjaim és élményeim alapján. Nem az a fő célom, hogy a gyerekek – és felnőttek – logikusan kövessék a történetet, inkább az, hogy találkozzanak a mese egyes karaktereivel, kérdéseivel: ki is az a Szindbád, Balassi, Boris Vian, hogy is van ez a Szerelem és a Szeretetlen Boszorkány, milyen a ritmusnyelv, mire jó nekünk, s meddig ér az álom... Vagy egyszerűen csak mozogjon a képzeletük ebben a fura világban, miközben a dalokat, hangokat hallgatják. Ehhez kívánok alkotótársaimmal, Gryllus Samuval és Bolya Mátyással együtt sok hoszszú, meghitt estét, amikor kicsik és nagyok öszszebújnak, hallgatják a zenét, nézegetik a rajzokat, és közösen szőnek csoda-szőnyeget...” A mese pedig kezdődhetne akár így: Egy virágos kiskertben hosszú hajú, piros arcú lány sétálgat: ő Mira. Jókedvűen dudorászik, virágait nézegeti, öntözgeti. Kertjének dísze a rózsa, melynek szirmai közt a Szerelem lakik. De egy napon a Boszorkány ellopja a rózsát! A síró Mirát madara vigasztalja, majd együtt a rózsa keresésére indulnak. A kacskaringós út egy folyóparthoz vezet, ahol Mira fáradtan álomra hajtja fejét. S álmában leli meg, amit keres... (Bolya Mátyás)

9

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2004/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Rózsasikátor; Kóka Rozália: „Míg egy gyufaszál...”; Bolya Mátyás: Hodorog András új CD-je; Bolya Mátyás: Ál...

folkMAGazin 2004/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Rózsasikátor; Kóka Rozália: „Míg egy gyufaszál...”; Bolya Mátyás: Hodorog András új CD-je; Bolya Mátyás: Ál...

Advertisement