Page 44

Az általánosan elterjedt orsós magnóknál az 1/4”, a kazettás készülékeknél az 1/8” méretű szalag használatos, amelyeknél a gyakorlatban a következő sávozással találkozhatunk. A telisávos ritkán, esetleg valami nagyon régi negyed collos szalagon fordul elő. A félsávos szalagnál egy sáv a szalagszélesség felét teszi ki, tehát egy szalagon két sáv fér el. Ez lehet sztereó (ebben az esetben a szalag csak egyik irányban játszható le), vagy lehet monó. Általában a két monó sáv úgy helyezkedik el, hogy egyiket a szalag egyik végéről lehet lejátszani, másikat a másikról. Persze általában megoldható, hogy ugyanabban az irányban vegyék fel a két anyagot a sztereófej bal, illetve jobb csatornájával. A negyedsávos megoldásnál – értelemszerűen – négy sáv fér el a szalagon. Ebből általában kettő az egyik, kettő a másik irányból olvasható. Létezik azonban négysávos magnó is, amikor a négy sáv párhuzamosan, egy irányból (akár egyszerre) van felvéve (pl. négy különböző hangszer). Ehhez persze speciális fej is kell. A sávok leggyakoribb elhelyezkedése negyedsávos, negyed collos szalag esetén:

A sávok leggyakoribb elhelyezkedése kazettás, nyolcad collos szalag esetén:

Egyébként kazettásból is létezik négysávos fej, amivel a négy sávot egyszerre, egy irányban lehet felvenni. Általában használt szalagsebességek (cm/s): • 76 – Amerikában használták előszeretettel • 38 – általános európai stúdiószabvány • 19 – kisebb igényű stúdiófelvételek (pl. riportok), HiFi • 9,5 – HiFi, riportok, egyes különleges kazettás magnók • 4,76 – kazettás magnók, „nagyon szalagtakarékos” riportok • 2,4 – ritka, de sajnos előfordul... Azt talán nem kell külön magyarázni, hogy minél gyorsabban halad el a szalag a fej előtt, annál jobb minőségű felvételt lehet készíteni. Annál távolabb esnek egymástól a különbözőképpen felmágnesezendő részek, tehát adott szemcsézetű szalagra annál finomabban lehet a hanghullámot „rárajzolni”. Eredmény: több magas hang, kisebb torzítás, kisebb zaj, nagyobb kivezérelhetőség. Viszont: több szalag fogy, gyorsabban kopik a fej. Kiszámítható, hogy míg egy adott hosszúságú szalagra félsávos sztereóban, 38-as sebességgel 10 perc fér, addig negyedsávos monóban, 4,76-tal mintegy 5 óra, 20 perc vehető fel!

44

Jó eredményt természetesen akkor érhetünk el, ha a szalag működés közben rásimul a fejek fémfelületére. Egészen vékony szenynyező réteg is komoly hangminőség-romlást okoz (természetesen először a magas hangok tűnnek el, a hang tehát tompa, a szöveg nehezen érthető lesz). A görgőre és a hangtengelyre rakódott szenynyeződés nyávogást okoz. Felvétel vagy lejátszás előtt tehát ellenőrizni kell az alkatrészek tisztaságát. A fejeknek tükörfényesnek, a gumigörgőnek mattnak kell lenni. A hangtengely egyes típusoknál fényes, másoknál kissé matt (így kevésbé csúszik), de mindenképpen „fémtiszta” kell hogy legyen. (A szennyeződés általában barna színű – mint maga a szalag.) Ha szennyeződést tapasztalunk, alkoholos fülpiszkálóval le kell tisztítani az alkatrészeket. Vigyázat! Semmilyen kemény tárggyal nem szabad sem a fejet, sem a görgőt érinteni. Milyen gyakran kell ezt megtenni? Archív szalagok esetén általában 1-2 naponként – biztos, ami biztos – akkor is célszerű, ha nincs feltűnő szennyeződés. Egyébként pedig szalagja válogatja. Van például egy hibás sorozat a nyolcvanas évekből (egyik nagy nyugati márka), melynek lejátszása közben 1-2 percenként kell a fejeket tisztítani! (A hibát állítólag a gyártó cég elismerte, talán kártérítést is fizetett, de addigra már a ZTI és különböző külső gyűjtők több tucat órányi anyagot vettek fel rá.) Lemezjátszó Mechanikus hangrögzítés. Természetesen a jelenleg még használt formájában csak a lemez vágása és letapogatása mechanikus, az összes többi folyamat elektronikus. A vágófejet elektronikus áramkörök vezérlik, sőt a lemez vágása általában „mesterszalagról” (Master) történik, ami vagy analóg magnószalag, vagy akár DAT is lehet. (Tehát a boltba kerülő lemezek már tartalmazzák egy másik hangrögzítő rendszer, egy másik médium hiányosságait is. Ez alól csak a „direkt vágású” lemezek kivételek, amikor is a zenekar játékát rögtön élőben lemezre vágják. Ekkor semmilyen javítási lehetőség nincs, még a szünetek hosszát sem lehet módosítani. Ezt természetesen csak nagyon drága audiofil kiadványoknál lehet megtenni, és persze nem is minden műfajban.) Nagyon röviden érdemes felvázolni a folyamatot. A kész mesterszalagról lejátszott jelet a vágógépre vezetik. Ez tulajdonképpen ugyanolyan, mint a lemezjátszó, csak „fordítva működik”. Tányérján forog a lakklemez (lakkal bevont fémlemez), amelynek felületébe a vágótű belevágja a barázdát. Erről a lakklemezről – bonyolult vegyi eljárásokkal – fém nyomómatricát készítenek, és ezzel „nyomják” (sajtolják) a lemezeket. A lemez anyaga egyébként vinil, a közhiedelemmel ellentétben bakelitból valójában sohasem készítettek hanglemezt. (Legfeljebb „nyáklemezt” a nyomtatott áramkörökhöz.) A mikrofon és a vágótű működési elvéből adódóan a pillanatnyi hangnyomásnak a vágótű pillanatnyi sebessége felel meg („Analógia!”). Ez azért fontos, mert ebből – a részletes levezetés mellőzésével – az következik, hogy azonos erősségű mély hangokhoz sokkal nagyobb barázda-kitérés tartozik, mint a magasakhoz. Ez viszont nem jó nekünk, mert a túl széles kitérések nehezen is vághatók lemezre (például előfordulhat, hogy a szomszédos menetek összeérnek, illetve ez csak úgy kerülhető el, ha növeljük a távolságot a menetek közt, amitől csökken a lemezre vágható műsor hossza.) A nagy kitéréseket lejátszani is nehéz, torzítás léphet fel, sőt egyszerűen kiugorhat a tű a barázdából. A túl kis kitérésekkel megint baj van: a túlságosan finom hullámokat még a jó állapotban lévő tű is pár lejátszás alatt „lecsiszolná” a lemezről. Arról nem is beszélve, hogy maga a vinil anyag sem tökéletesen sima, hát még, ha akármilyen kis mértékben, poros is. Ezen úgy segítenek, hogy egy nagyon pontosan szabványosított görbe szerint „vágják” a mély

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2004/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Rózsasikátor; Kóka Rozália: „Míg egy gyufaszál...”; Bolya Mátyás: Hodorog András új CD-je; Bolya Mátyás: Ál...

folkMAGazin 2004/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Rózsasikátor; Kóka Rozália: „Míg egy gyufaszál...”; Bolya Mátyás: Hodorog András új CD-je; Bolya Mátyás: Ál...

Advertisement