Page 21

Most az egyesületünk is megjelentette ezt az anyagot, mert az egész világon kapható volt, csak épp Magyarországon és Horvátországban nem. A mi kiadásunk kiegészült anyanyelvi és magyar ismertetővel, s a szövegek közlésével. Szeretnénk a horvát anyag közreadását is folytatni, s ugyanezt megtenni a szerb anyag esetében is. A www.vujicsics.hu című honlapunkon tájékoztatni akarjuk a szakmai köröket, hogy a kottaanyagot hol találhatják meg, s hol kerültek már feldolgozásra, akár Tihamér által, akár általunk. Megemlíteném az egyesület egy másik vállalkozását, amikor a Szerb Országos Önkormányzattal közösen adtuk ki a szentendrei búcsú liturgiáját egy dupla CD-n „Sentandrejska slava” címen. Mellékletként megjelentettük a liturgia teljes szövegét. Az ilyesmi sokszor pénzkérdés is. Mi ugyan mindig törekedtünk arra, hogy minél gazdagabbak legyenek a lemezmellékleteink, de volt olyan eset, amikor erre a pénzből már nem futotta. Ezt úgy próbáljuk ellensúlyozni, hogy a honlapunkon szerepeltetjük az együttessel kapcsolatos legfontosabb adatokat, a dalszövegeket viszont igyekszünk továbbra is lemezmellékletként közreadni. Talán furcsa is lenne, ha minden lemeznél leírnánk újra az együttes történetét. Így viszont talán késztetést érez az, aki megvesz egy lemezt, hogy megnézze a honlapunkat is. – Úgy hallottam, hogy Bartók-gyűjtéseket is közreadtok. – Igen, a források egyik legbecsesebb része Bartók 1912-es szerb gyűjtése. Már a hetvenes évek végén felhívta a figyelmünket Vujicsics Sztoján erre az anyagra, sőt megkaptuk tőle a bartóki lejegyzések másolatát, s ezekből már a legelső lemezünkön is játszottunk. Azóta is szinte minden lemezünkön csipegettünk belőle. A Bartók-évfordulók kapcsán mindenki lázasan keresi a kontaktust a bartóki életművel, akár a gyűjtések, akár a kompozíciók vonatkozásában. Így mi is megérleltük a teljes anyag közreadásának tervét. – Felhasználta ő maga szerb gyűjtéseit kompozícióiban? – Ha nem is nagy számban, de az egyik hegedűduóban megjelenik a gyűjtés egy darabja, s egy közismert szerb kólóra is ráismerhetünk a Szonatina III. tételében. Maga a gyűjtés se nagy, csak néhány dallam, de később, amerikai tartózkodása alatt délszláv hősénekekből az ő munkája nyomán születhetett egy vaskos kötet. Tehát a szerb zenei folklór és Bartók kapcsolata mégis jelentékenynek mondható. Ezt a bartóki gyűjtést, mármint az 1912-es bánátit, most mi kompletten közreadjuk. Egyszerre lesz ez audio és multimédiás CD-kiadvány. A CD-lejátszóban meg lehet hallgatni a tisztított Bartók-gyűjtést. A számítógépben viszont a kottaképek, a gyűjtéssel kapcsolatos fényképek, térképek is láthatók, olvashatók a hangszerekkel kapcsolatos információk, a szűretlen zenei anyagot is elő lehet hívni, megtalálható a gyűjtés továbbélése is, részben a mi előadásunkban, melyben tölcséres hegedű, tárogató, harmonika szólal meg a tamburák mellett, de rajta van a 39. hegedűduó is. Mire ez az interjú megjelenik, valószínűleg a lemez is kész lesz. Egyébként a zajszűrés rendkívül kényes feladat. A fonográf-felvételeket eléggé meg kell tisztítani ahhoz, hogy ne csak a szűk szakma érdeklődését keltsük fel, ugyanakkor ne vigyük ezt túlzásba, ne legyen túl steril hangzása, ne legyen műanyag a végtermék. Kíváncsian várjuk az eredményt! Abkarovits Endre

Bubik István – élt 46 évet 1983-84 telén ismertem meg. A Várszínházban kettős Elektra készült, egy prózai és egy táncjáték. A korkülönbség ellenére rövid idő alatt barátok, lelki rokonok lettünk. A szoros barátság kitartott húsz évig, míg az értelmetlen, de rohanó, néha önpusztító életét ismerve – kétségbe esve mondom –, a majdnem törvényszerű szörnyűség bekövetkezett. Nem mindennapi tehetségén kívül, sugárzó, szuggesztív egyénisége is hozzájárult ahhoz, hogy a XX. század magyar színészetének felejthetetlen személyisége legyen. Azon kevesek közé tartozott, akiket nem lehetett egy kizárólagos szerepkörbe préselni. Nagyszerű volt Háry Jánosként, István királyként, lakodalmi vőlegényként, de parádés szerepei voltak Molière-, Shakespeare- és kortárs darabokban is. Életét végigkísérte forró vonzódása a népművészet minden ágához. Szívesen énekelt, táncolt vagy mondott balladát. Nyugtalan természete nem ismert megalkuvást. Sokaknak kellemetlenül igazmondó volt. Színházromboló funkcionáriusnak nyaklevest adott. Mikor megcsömörlött az itthoni színházi marakodásoktól, elment Londonba fizikai munkára, hogy nyelvet tanuljon. Egy éjszaka felhívtam. Mondtam, jöjjön haza, eleget rakodott már egy kietlen raktárban. Azt mondta, jól érzi magát, de azért küldjem el a forgatókönyvet. (Gallai Péter–Fábri Péter Kolumbusz című musicaljéről volt szó.) Tetszett neki a különleges szerep. Hazajött. Megkezdődött színészi pályájának második fényes, sikeres szakasza. Főszerepek, színészzenekar, öttusázók fergeteges „őrült” drukker dobosa, kiemelkedő szerepek. Táncos lányt vett el feleségül, gyönyörű kislányát rajongással imádta. Sokszor, amikor az édesanya a színpadon táncolt, a csöppséget a nézőtéren egyetlen hatalmas tenyerében tartotta. „Hadd szokja a gyerek a színházat és a népzenét”. Sokszínű szerepei mellett vissza-visszatért a népművészethez. Utolsó, saját maga által szerkesztett és rendezett nagysikerű műsora a „Ritka magyar” is nagyrészt erre a kultúrára épült. ...aztán egy rémes, értelmetlen ütközés, és mindennek kegyetlenül véget vetett. Ritka magyar színész hagyott itt minket. Novák Ferenc

21

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2004/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Rózsasikátor; Kóka Rozália: „Míg egy gyufaszál...”; Bolya Mátyás: Hodorog András új CD-je; Bolya Mátyás: Ál...

folkMAGazin 2004/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Rózsasikátor; Kóka Rozália: „Míg egy gyufaszál...”; Bolya Mátyás: Hodorog András új CD-je; Bolya Mátyás: Ál...

Advertisement