Page 20

zásunkban békéért mondott fohász. A zenésznek csakis ez lehet a feladata, mármint hogy: Samo sviraj! (Azaz: Te csak zenélj!) – Tartalmaz-e a 25. Jubileumi koncertről készített lemezetek új anyagot? – Nyilván egy ilyen koncerten az addigi időszak feleleveníté„Tanultunk az idősektől is.” se dominál. A többPandúr Ružica néni, letet egy élő és feGábor, Kálmán – 1978, Pomáz lejthetetlen hangulatú koncert adja, s különösen azoknak adhat nagy élményt, akik ott jelen voltak a Zeneakadémián. A zsúfolásig megtelt teremnek azért is nagy volt a jelentősége, mert valamilyen véletlen folytán kimaradt a koncertnaptárból, jóllehet időben lekötöttük. Végül sikerült megtölteni az egész Zeneakadémiát. Igyekeztünk keresztmetszetét adni a 25 évnek, s nem csak zenész és énekes barátaink segítettek ebben, hanem olyan meghívott vendégek is, mint a szerb ortodox egyházközség tagjaiból alakult férfikar, a Jávor Kórus. – A Podravina viszont már horvát anyag. – Így van. Ez Dráva menti horvát táncokat tartalmaz. Az önálló lemezek mellett azonban nem szabad elfelejteni, hogy mi számos más lemezen is közreműködtünk, így például a Vents d’Est együttesén. Aztán szerkesztettem a Harmonia Mundinak egy horvát adatközlői lemezt, ami azon archívumban történt kutatásaim eredménye, ami számunkra is forrásanyagot jelentett. – Jön a 30. jubileum... – Igen. Ez most az év vége felé húzódik. Az idei első félévben éreztünk első ízben a koncertjeinkben egy kis ritkulást, ami korábban sosem volt jellemző. Nekünk általában sohasem kellett szervezőket igénybe vennünk ahhoz, hogy muzsikálhassunk. Ráadásul a zenekarban többen nem is főállású zenészek, így sokkal több koncertet nem is tudtunk volna vállalni. Más autentikus népzenét játszó kollégáinktól is hallottuk mostanában, hogy hasonló hullámvölgyet tapasztaltak. Szerencsére nyáron ez már visszaállt, volt olyan hétvége, hogy négy koncertet is adtunk. Sajnos, ami a 30. jubileum koncertjét illeti, olyan rossz anyagi kondíciók mellett tudtuk volna csak megkapni a Zeneakadémia nagytermét, hogy el kellett állnunk eredeti elképzelésünktől. Azt, hogy korábbi zenész barátaink szívességből jöjjenek haza Párizsból, Lisszabonból és más helyekről, ezt nem tartottuk elvárhatónak. Az éppen egzisztáló együttes fellépése pedig önmagában nem tükrözné ezt a három évtizedet, nem reprezentálná a 30 év zenei kapcsolatait. Volt például egy időszak, amikor rendszeresen léptünk fel énekesekkel. Sebestyén Márti, Gyenis Kati, Radics Ibolya, Greges Marica visszatérő közreműködői voltak a Vujicsics koncerteknek. Aztán a rendezők hirtelen olyan anyagi feltételek között találták magukat, hogy egy 3-5 tagú magyar zenét játszó együtteshez képest egy 10-11 tagú Vujicsics mozgathatatlan volt. Tehát nem azért szűnt meg az állandó közreműködésük, mert úgy találtuk, hogy az énekesek nélkül jobb a Vujicsics együttes, hanem a piaci alapokon működő rendezők egyszerűen meghatározták a kereteket. – Akkor végül hol lesz a Jubileumi koncert helyszíne? – A Vígszínházra gondoltunk először, amikor a Zeneakadémia meghiúsult, mert az utóbbi időben több emlékezetes színházi produkcióban is részt vettünk. Valamikor Szentendre főterén a Téve-

20

dések vígjátéka volt az első darab, amiben muzsikáltunk, évekig. Később éveken át ugyanebben a színdarabban, de már az akkori Nemzeti Színházban működtünk közre. Sajnos Sinkovits Imre halálát követően lekerült a műsorról. De a Madách Színházban is játszottunk a Beszterce ostromában, Tolcsvay László zenés darabjában. Mivel tudta, hogy valamikor fúvós hangszereken is játszottunk, ilyeneket is belekomponált, sőt egyes részeket kifejezetten a mi hangszereinkre írt. Mi voltunk a lapusnyai banda. Az utolsó két színházi munkánk pedig a Vígszínházhoz kötődik; Tolsztoj „Legenda a lóról” című darabjának megzenésítése szláv karaktert hordoz, ezért közel áll hozzánk. Most egy Gogol-darabban, „A revizor”-ban működünk közre. Végül is a Vígszínház kibérlése is elérhetetlen maradt a számunkra, így változatlanul keressük a megfelelő helyszínt. Szentendrén, egy városházi koncerten már volt jubileumi ünneplés, és az évad valamennyi koncertje egy kicsit magán hordozza az évforduló ünnepélyességét. Ennek ellenére továbbra is keressük a fővárosi helyszínt és a támogatókat egy igazi jubileumi koncerthez. – Úgy tudom, dolgoztok gyűjtések kiadásán is. – Van egy Forrás (Izvor) nevű sorozat. Ebben igyekszünk közreadni azokat a gyűjtéseket, amelyekből mi is, a Söndörgő is, és még sokan mások is merítettek, illetve meríthetnek, akik délszláv zenével foglalkoznak. Tulajdonképpen Tihamér kottagyűjteményének hangzó fedezetét kerestük, ugyanis kottából meg lehet tanulni ezeket a darabokat, de igazi stílusbiztonságot a személyes „beavatás” mellett talán a hangfelvételek jelentik. A pécsi Rádió archívumában nagyon eredményesen sikerült kutatnom. Ennek gyümölcse lett a már említett, Harmonia Mundi által kiadott horvát lemez.

„Az új nemzedék” – a Söndörgő együttes

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2004/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Rózsasikátor; Kóka Rozália: „Míg egy gyufaszál...”; Bolya Mátyás: Hodorog András új CD-je; Bolya Mátyás: Ál...

folkMAGazin 2004/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Rózsasikátor; Kóka Rozália: „Míg egy gyufaszál...”; Bolya Mátyás: Hodorog András új CD-je; Bolya Mátyás: Ál...

Advertisement