Page 32

A történelmi pillanat Halmos Béla emlékei Ádám István „Icsán” széki prímásról (I. rész) Halmos Béla vallja, hogy az az este, amikor először látogatott el Ádám István prímáshoz, sorsforduló volt az életében. Mint mondja, a naivitása és a lelkesedése nagyobb volt mint a tudása, mégis olyan kapcsolat kezdődött el kettejük között, mely odáig fejlődött, hogy Icsán a fiává fogadta. Ádám Istvánt „zenei apjának” tekinti, de nem csak hegedülni tanult tőle, a híres prímás életbölcsessége is meghatározónak bizonyult számára. fotó: Herbert Schneider „Kaktusz”, Szék, 1975 HH Táncház Archívum - FO2459

A táncházmozgalomban ma is fogalom az Icsán név. Erre a ragadványnévre azért volt szükség, mert azonos időben Széken több Ádám István is élt: az apja, a nagybátyja és a fia is ugyanezt a nevet viselte. Az Icsán az Istvánból származik, annak egy becéző formája. Érdekes párhuzam, hogy édesapámmal egy évben született, s egy esztendőben halt meg, apám május 28-án, Icsán augusztus 28-án. Mindketten 1909-től 1980-ig éltek. Olyan szoros kapcsolat alakult ki közöttünk, hogy fiává fogadott. Megmondta mindkét fiának és a lányának is, hogy testvérüknek tekintsenek. „Zenei apám”, csakúgy, mint Kovács Tibi bácsi. Tibi bácsitól tanultam először hegedűn játszott autentikus népzenét. Később aztán a széki muzsikával sokkal többet foglalkoztam, mint a méhkerékivel. S aztán jött Icsán, s annyira gazdag és nagy anyagot tudott, hogy a személyi monográfia készítésének igényével kezdtem járni hozzá. 1971-ben hallottam először muzsikálni, amikor a Magyar Rádió Sárosi Bálint Zenei anyanyelvünk című sorozatát sugározta. Ennek egyik része a széki zenét mutatta be, többek között a „Le is szállnak, fel is szállnak a fecskék” kezdetű széki lassút. Icsán felesége: sz.: Hanzi Julianna, Ádám Imre, ifj. Csoóri Sándor, Ádám István „Icsán” prímás, ifj. Ádám István kontrás, Ádám Sándor bőgős Szék, 1973-74, archív - FO2530

32

Márk József énekelte, s Ádám István és zenekara kísérte. Ez volt az a bizonyos történelmi pillanat, amikor meghallván az éneket és a háromtagú vonósbanda zenéjét, egyszeriben „eldobtuk a gitárt”. Mindentől különbözött, amit addig hallottunk. Persze akkor még nem ismertünk annyi népzenét, inkább azt mondanám, hogy teljesen különbözött attól, amit addig vendéglős cigányzenekaroktól, s klasszikus zenét vagy dzsesszt játszó hegedűsöktől hallottam. Akkor még nem tudtam, hogy mitől ennyire lenyűgöző, szép ez a muzsika, csak

hallgattuk Sebő Ferivel, s belénk hasított, hogy ezt meg kell tanulni. Megjegyeztük a nevét, s elkezdtünk eredeti felvételeket hallgatni. Nem odavalósiként mi kezdtünk először széki zenét játszani. Aztán elszegődtünk a Timár Sándor által vezetett VDSZ Bartók Béla Táncegyütteshez zenésznek, s 1972-ben elindultak a táncházak, amihez a széki táncházat vettük alapul. Elkezdtük tanulni a széki táncrendet, hogy tudjunk muzsikálni. Először Lajtha széki anyagát vettük elő. Lajthának egy Ferenczi Márton „Zsuki” nevű prímás játszott, ő volt a gyűjtés hegedűs főszereplője. Ezzel kezdtük, azután a Népzenekutató Csoporttól is kaptunk felvételeket, melyeken Ádám István „Icsán” játszott. Ezután már tudtam, s játszottam dallamokat, amelyeket Ádám Istvánnal rögzített anyagokból tanultam meg. Sebő Feri volt a kontrás, Éri Péter (Pityu) pedig a bőgős a zenekarban. 1972 karácsonya előtt kimentünk Erdélybe, s ekkor jött létre az első találkozás Icsánnal. Akkor már ismertük Martin Györgyöt, a Népzenekutató Csoportot és Kallós Zoltánt is, akivel Budapesten ismerkedtünk meg. Mindennek eredményeképpen egy csapattal kiutaztunk Erdélybe zenét és táncot gyűjteni: Timár Sándor, a Bartók együttes tagjai, Éri Péter, Sípos Mihály, Sebő Feri, Balogh Ági, Szomjas György filmrendező, de rajtuk kívül más táncosok és zenészek is jöttek. Kallós Zoli bácsihoz

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2004/4  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: A Kaláka kétszeres jubileuma; XVIII. Mesterségek Ünnepe; Abkarovits Endre: Népművészet az egri várban; Nyulas...

folkMAGazin 2004/4  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: A Kaláka kétszeres jubileuma; XVIII. Mesterségek Ünnepe; Abkarovits Endre: Népművészet az egri várban; Nyulas...

Advertisement