Page 30

Kísérőzenészek főszerepben Gázsáék Amerikában Az erdélyi táncházmozgalom hőskorának vezető zenészei közül talán Papp István Gázsa tartott ki legtovább szülőföldjén aktív muzsikusként. A Bodzafa, majd más együttesek prímásaként egészen a kilencvenes évek elejéig játszott Erdélyben. Akkor ő is Magyarországra költözött, a Budapest Táncegyüttes prímása lett, s ezt a szerepet tölti be a mai napig. Időközben megalakította saját együttesét, a Gázsa zenekart is, amellyel két kitűnő CD-t adott ki eddig, de önállóan Gázsát és különböző zenekarait viszonylag ritkán hallani, mert életük elsősorban a táncegyüttesek programjához igazodik. 2004 februárjában azonban a zenészek a táncegyüttes nélkül kerekedtek fel, méghozzá Amerikába. Ennek a koncertkörútnak a részleteiről kérdeztem hazaérkezésük után Papp István Gázsát és Árendás Pétert, a Budapest Táncegyüttes zenei vezetőjét.

A

z út egy különleges helyzet kapcsán jöhetett létre. A Zsuráfszky Zoltán vezette Budapest Táncegyüttes szinte ugyanekkor indult Amerikába egy hathetes turnéra, ezúttal azonban – a Columbia Artists Management kérésére – olyan műsorral, a Gypsy Spirit című produkcióval, amelyen nem a megszokott zenekarával, hanem a Balogh Kálmán Gypsy Cimbalom Banddel és más cigányzenészekkel dolgozott együtt. Gázsa és zenésztársai többsége számára így felszabadult ez az időszak, amire egy önálló körutat szervezhettek. Számukra is kézenfekvő volt az amerikai szereplés, hiszen a Budapest Táncegyüttessel már korábban bejárhatták az országot, ismeretségeket kötöttek. Konkrétan a New Jerseyben élő, a magyar együtteseknek hosszú évek óta rendszeresen turnékat szervező Magyar Kálmán ajánlotta fel egy koncertkörút lehetőségét. Így míg a táncegyüttes a nyugati parton vendégszerepelt, addig Gázsáék a keletin, s csak az utolsó nap találkoztak össze, amikor a táncosok is átértek a keleti részre. A csapatot hat zenész (Papp István Gázsa és Németh Dénes prímások, Árendás Péter brácsás, Makó Péter fúvós, Bartók József bőgős és az együttes állandó cimbalmosa, Balogh Kálmán helyett egy kiváló tanítványa, Szabó Dániel), valamint a Budapest Táncegyüttes egy pár táncosa (Baranyai Barbara és Babus Tamás) alkotta. A Gázsa együttes és a Budapest Táncegyüttes zenekara között már régóta átfedés van a prímás személye miatt, ezért a táncegyüttes kísérőzenekarát is gyakran emlegetik Gázsa együttesként, s az amerikai turnén is így reklámozták őket. Ugyanakkor a CD-ken hallható Gázsa zenekarnak nem mindegyik tagja vett részt a turnén. (Ezen a ponton megemlítettem, hogy néha már lehetetlen egy-két együttes összeállítását nyomon követni, de ahogy Árendás Péter megjegyezte, tulajdonképpen ez egy nagyszerű dolog következménye, nevezetesen, hogy a népzenészek ugyanazt a zenei nyelvet, repertoárt

30

sajátították el, s ezért lehetséges ez az együttesek közötti átjárhatóság.) Útjukra kétféle műsorral készültek. Az egyik kifejezetten folklórkoncert volt: a műsoruknak joggal adhatták a „Zene és tánc a Kárpát-medencéből” (Music and Dances from the Carpathians) címet, hiszen a történelmi Magyarország számos vidékéről – többek között Rábaközből, Gömörből, Kalotaszegről, Székelyföldről – mutattak be zenéket, táncokat. Emellett a koncertek műsorába igyekeztek olyan muzsikákat is válogatni, amiket az előttük Amerikában járt magyarországi együttesektől talán nem hallhatott a közönség, így például felvidéki szlovák vagy magyarországi román anyagot, őrkői cigánytáncokat. A másik műsort olyan népzenei dallamokból állították össze, amiket neves zeneszerzők különféle komolyzenei műveikben

használtak fel. A műfajok közötti ilyen átjárásnak már hagyományai vannak az Amerikában turnézó együtteseink között. Itthon először a Jánosi együttes lépett fel ilyen jellegű produkcióval még a nyolcvanas években, a kilencvenes évektől pedig az Ökrös és a Muzsikás együttes szerepelt az Egyesült Államok néhány kiemelkedő jelentőségű koncerttermében valamelyik vezető szimfonikus zenekarral, hogy Bartók műveinek népzenei ihletőit és a feldolgozásokat bemutassák. Gázsáék ezúttal a Bartók műveiben fellelhető népzenei példák mellett Liszt és Brahms kompozíciók alapjául szolgáló dallamokat is előadtak. A komolyzenei művek megszólaltatására a Joseph Horowitz művészeti vezető irányította washingtoni PostClassical Ensemble szimfonikus zenekar tagjai vállalkoztak. Mint Gázsa elmondta, ők az amerikai szervezők számára mostanra annyira magától értetődő módon csöppentek bele az ilyen jellegű előadásba, hogy úgy érezték, talán Amerikában azt hiszik, Magyarországon ez a természetes bemutatása a népzenének és a komolyzenének. Ahogy az hasonló turnékon lenni szokott, a koncertek helyszínei a nagy koncerttermektől a kisebb klubokig váltakoztak. A két legjelentősebb előadásra, a körút nyitó- és záróeseményére Washingtonban került sor. Az elsőn, a Georgetown University hangversenytermében az említett Post-Classical Ensemble, továbbá Alexander Shtarkman és Maria Strezova zongora-, valamint David Salnes és Sally McLain

Papp Gázsa István és Árendás Péter – Abkarovits Endre felvétele

folkMAGazin 2004/4  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: A Kaláka kétszeres jubileuma; XVIII. Mesterségek Ünnepe; Abkarovits Endre: Népművészet az egri várban; Nyulas...

folkMAGazin 2004/4  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: A Kaláka kétszeres jubileuma; XVIII. Mesterségek Ünnepe; Abkarovits Endre: Népművészet az egri várban; Nyulas...

Advertisement