__MAIN_TEXT__

Page 10

AKI DUDÁS AKAR LENNI...

Dél-alföldi duda

Dudák és dudások a Kárpátokon innen és túl 2004. május 29. – 2005. február 27. Néprajzi Múzeum, Budapest Az aerofon hangszerek nagy családjában – akár történetiségüket, akár területi elterjedésüket vizsgáljuk – kiemelkedő helyük és szerepük van a dudáknak, hiszen Eurázsiában, a Földközi-tenger medencéjében nem ismerünk olyan népet, népcsoportot, amely a dudarendszerű hangszerek valamilyen egyszerű vagy bonyolult típusát ne használta volna, illetve használná napjainkban is. A hangszerek és az azon játszható muzsika Európában szinte minden nép zenetörténetében kiemelkedően fontos, mivel az elmúlt ezer évben – változó intenzitással ugyan, de – jelenléte folyamatosan kimutatható, sőt a skótoknál, az íreknél, a bolgároknál nemzeti szimbólummá vált. Az utóbbi harminc évben ismét reneszánszát éli a dudazene, amit jeleznek a nagy fesztiválok, kiállítások, valamint az a tény is, hogy a népzenék mellett az úgynevezett „könnyű- vagy szórakoztató” zenében és az európai dzsesszben is egyre nagyobb szerepet kap a dudazene. Sorra létesülnek a dudakészítő műhelyek, egyes országokban intézmények oktatják a hangszer alapismereteit. A kiállítás célja, hogy elsősorban a Néprajzi Múzeum gyűjteményeinek gazdag anyagából – itt található Közép-Európa legnagyobb népihangszer-gyűjteménye – attraktív, élményszerű, szemléletes, ugyanakkor interaktív formában mutassa be azt a rendkívül formagazdag tárgyi anyagot, amelyet a

kutatók az utóbbi száz–százötven évben felhalmoztak. A kiállításhoz elkészül a Néprajzi Múzeumban található dudák katalógusa, amely hozzásegít ahhoz, hogy a kiállítás újrafogalmazza eddigi ismereteinket, hiszen a gyűjteményekben az európai főbb dudatípusok mellett (nyugat-európai típus) nem csak a magyar dudatípusok (dunántúli, felvidéki, alföldi), hanem a szlovák, szerb, horvát dudák több típusa is megtalálható. A Dunántúl déli részén – Berzence és Csurgó környékén – használt „horvát–magyar” duda, a szlovák és a felvidéki magyar dudák formai hasonlóságával, valamint hangzásbeli különbségeivel, továbbá a szerb és horvát dudák változatos típusaival eddig keveset foglalkozott a hazai és külföldi néprajz. Nem maradhatnak ki a rendszerezésből a moldvai dudák sem, hiszen itt mutatható ki a balkáni és a közép-európai típusú dudák együttes használata. Külön Nagytótfalu, Baranya megye

Tárgyfotók: Roboz László

10

színt jelentenek majd az „ázsiai dudák”, azaz a szájorgonák, valamint a Földközi-tenger medencéjében található hangszerek is. A kiállítás a látogatókat egy izgalmakat ígérő „pokoljárásra” invitálja, hiszen a Kárpát-medencében szinte minden népcsoport hiedelmeiben megtalálható az a bátorságpróba, ami a dudajáték elsajátításához szükséges legkülönbözőbb ismereteket tartalmazta. Ez is jól jellemzi a Kárpát-medence sokszínű hagyományát, amit a dudával kapcsolatban az itt élő népek szinte napjainkig megőriztek. A NKÖM Múzeumok Mindenkinek program keretében a kiállítás minden egyes termében a vakok és gyengénlátók Brailleírásos tájékoztatást kapnak. (A kiállításhoz Braille-írásos szóróanyag is készült.) A kiállítás első termében egy rekonstruált, szétszedett hangszert helyezünk el, amelyhez látogatóink hozzányúlhatnak, kezükbe foghatják az egyes alkatrészeket, például a tömlőt, a dudafejet, a sípszárat a sípokkal, a fújtatót, sőt az itt elhelyezett fújtatós, Szeged környéki ördögfejes dudát magukra is csatolhatják, és meg is szólaltathatják. A kiállítás több helyén európai, tömlővel ellátott duda hangja, pokoli dudazene, sőt a mohácsi busójárás hangjai is hallhatóak. A dudások legszívesebben egy dobossal együtt muzsikáltak, ezért kihelyeztünk egy dobot, amelyen a hallható dudazenéket bárki kedve szerint kísérheti. Az utolsó teremben található az Adorján István által kifejlesztett dudagép, amelyhez több típusú, elektronikus érzékelőkkel ellátott dudasípszár csatlakoztatható. Így különösebb zenei hozzáértés nélkül is bárki muzsikálhat a magyar, szerb, horvát, bolgár dudahangzású szintetizátorokon. Szabó Zoltán IlioszG.Táncegyüttes a kiállítás rendezője

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2004/3  

A TARTALOMBÓL: Soós János: Valaki fogja a kezem; Darmos István: Örökségünk – Lefutott dolog?; A Magyar Dudazenekar albuma: „Burgondia utca”...

folkMAGazin 2004/3  

A TARTALOMBÓL: Soós János: Valaki fogja a kezem; Darmos István: Örökségünk – Lefutott dolog?; A Magyar Dudazenekar albuma: „Burgondia utca”...

Advertisement