Page 6

Barangolás az elvesztett édenben A Héttorony Fesztivál, amely idén a „Hagyományérzés” alcímet viselte, november 14-16. között második alkalommal nyitotta ki kapuit és mutatta be népzenénk kortárs állapotát. A programok között szerepeltek népzenei koncertek, táncházas rendezvények, közös éneklés, valamint beszélgetés a kultúra ezen ágának jeles képviselői között.

Népzenei fesztivál a Marczibányi téren Hagyományteremtő szándékkal hívta életre egy évvel ezelőtt Kiss Ferenc a Héttorony Fesztivált, melyhez kiadójának, az Etnofonnak tízéves jubileuma adott apropót. Az eredetileg tíznapos sorozat rendezvényeit ezúttal egy hétvégébe sűrítve élvezhette a nagyközönség a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az Arasinda, a Kárpátia, a Nigun és az Etnofon koncertjei mellett közös dalolás, ruszin táncház, Kőketánc gyermekjátszó, borház, lemez- és könyvvásár várta az érdeklődőket. A szervezők a jó zene és a jó bor mellett alkalmat teremtettek az együttgondolkodásra is. Elvesztett Éden címmel a népzenei hanghordozók terjesztési problémáiról rendeztek kerekasztalt november 14-én este. „Bár általános válságban van a CD-ipar, azok juttatták ide, akik egyik kezükkel kiadják a hanghordozókat, a másikkal pedig a hamisításra alkalmas szoftvereket fejlesztik ki. Ez a tudathasadásos állapot, a másolt CD-k silány minősége a művészek számára is megalázó. Zenéjük a technika segítségével bármikor letörölhető, átmásolható, helyettesíthető” – foglalja össze a lemezkiadók általános nehézségeit Kiss Ferenc, a fesztivál felelős igazgatója. Kiss Ferenc a kezdetektől vallja, hogy a Kárpát-medence lakóinak évszázados kultúrája egységet alkot. Erről nem csak az azonos gyökerű zenék, de a díszítőművészet is tanúskodik. Zeneszerzőként életművét a századokon át hagyományozódott tudásból, gyűjtőútjainak élményeiből és öreg muzsikusok barátságából szőtte egységes zenei szövetté, s tudatosan állította az értékmentés szolKiss Ferenc (Etnofon Zenei Társulás) Szilágyi Gábor felvétele

gálatába még akkor, amikor ezt a missziót nem illették ilyen divatos kifejezéssel. Harminc éve lankadatlanul járja felmenői hazájának, Kárpátaljának szükséget szenvedő településeit, ahol nem csak a hegedűhúr, a vonó hiánycikk, de az élelem és a tűzifa is. Ebben az elzárt zenei világban lelt kincsekre, melyekből nem csak önálló szerzői albumain építkezik, hanem zeneszervezői munkásságát is erre az elvre építette fel. Kiadója, az Etnofon Records is a magyar és a körülöttünk élő népek népzenei kincseinek átmentésére vállalkozott. Elsősorban népzenei gyűjtéseket jelentet meg, de az értékőrzés szellemében olyan alkotók és előadók felvételeit is felkarolja, akik a kortárs zeneművészetben e szellemi kincsből merítve keresnek új utakat és lehetőségeket. A zeneszerző-folklorista, Pilinszky János gondolataival egyetértve vallja, hogy a magyaroknál – szemben a nyugati népekkel – még jelen van a népművészet, és az az idő, amelyben keletkezett. Ezért nekünk az időélményünk is más. Erre az ősi erőre, amit a Héttorony szimbolikája rejt magában, s amely nagyjából azonos jelentéstartalommal századokon át jelen volt a magyar kultúrtörténetben, sokan ösztönösen ráéreznek. Együttesének, az Etnofon Zenei Társulásnak írt szövegei egy olyan archaikus világ üzenetét hordozzák, melyet ma még ugyan őriz a kollektív emlékezet, de jelentéstartalmai a mai ember számára már homályosak. „Sajnos, a modern ember számára ez a tudás egyre kevésbé hozzáférhető. Meggyőződésem, hogy a magyar nép elveszítette mitológiáját, ezért nincs hite önmagában. Pedig nagy szükség lenne arra, ha önazonosságunkat újra megtaláljuk a múlt toronyszobáiban” – összegez Kiss Ferenc, akinek önvallomása szerint a Kárpátmedence népi műveltsége jelenti azt a szellemi vagyont, amit a mitológiai Héttorony rejt magában: Bécs, Kassa, Munkács, Brassó, Újvidék, Zágráb és Maribor tornyai között. Eme hatalmas kulturális olvasztótégely izgalmas zenei motívumkincsei tiszta harmóniákban tükröződnek vissza Kiss Ferenc műveiben, színházi és filmzenéiben (a Foltin Jolánnal együtt jegyzett táncdrámákban, az Asszonyok könyvében, a Harangokban, Gyöngyössy Bence filmjének, a Cigánytörvénynek kísérőzenéjében), illetve a hamarosan trilógiává bővülő szerzői albumainak, a Nagyvárosi bujdosók és A Héttorony hangjainak felvételein is. A harmadik rész Énekek éneke címmel jelenik majd meg, ebből az anyagból már részleteket is hallhattunk szombaton este. Kiss Ferenc több tucat lemez után a legfontosabb inspirációhoz, a szerelemhez fordult. Koncertjén Palya Bea és a Vándor Vokál közreműködésével kalauzolt el a férfi és nő között zajló örök dráma színfalai közé. Legkedvesebb szerelmes dalaiból adott válogatást: a magyar néprajzból ismert varázsénekektől a „Nincsen a világon nagyobb nyomorúság...” kezdetű népdal szerelmes jajszaváig. Szederkényi Éva

Az összefogás közös érdek Az „Elvesztett Éden” beszélgetés résztvevői a népzenei hanghordozók kiadásának, terjesztésének problémáit vitatták meg. A nyílt szakmai társalgás – melyet Kiss Ferenc, az Etnofon Records igazgatója vezetett – azt a kérdést járta körül, hogy a jelenleg nehéz időket élő népzenei kultúra, illetve az ezzel kapcsolatos kiadói tevékenység miként élheti túl a hanghordozók piacán napjainkban tapasztalható recessziót. A szakemberek célja, hogy együtt, közösen gondolkodva próbálják meg a kulturális élet ezen szegmensének ismét a neki járó, méltó helyet biztosítani. Meghívott vendégként jelen volt a Hungaroton Records-tól Hollós Máté, aki reálisan vázolta a mostani helyzetet. A vitában többek között részt vett Marton László Távolodó, Berán István a Táncház Egyesülettől, Gerlei Ferenc a Kolompos képviseletében és még számos szaktekintély.

6

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2003/4  

A TARTALOMBÓL: Soós János: Emlékező karácsony – 2002; Szederkényi Éva – Novákné Kovács Ágnes: Barangolás az elveszett édenben; Abkarovits En...

folkMAGazin 2003/4  

A TARTALOMBÓL: Soós János: Emlékező karácsony – 2002; Szederkényi Éva – Novákné Kovács Ágnes: Barangolás az elveszett édenben; Abkarovits En...

Advertisement