{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 42

Édesapám, Lányi Ágoston

éves korukban azt játszották, hogy két kalapba cédulákat tettek. Az egyikbe a katonai pályák megjelölésével, a másikba azt, hogy ha nem katona lenne, milyen civil foglalkozást választana. Itt édesKicsit nehéz édesapámról írnom, mert az ember a saját szüleiapám kihúzta a nyugalmazott hadnagy és civilként a tánctanár cével szemben elfogult. Engedve a felkérésnek, megpróbálom ténydulákat. szerűen megírni Lányi Ágoston életrajzát, feleleveníteni induA játékot a sors igazolta: a nyugalmazott hadnagy címe már lását, néptánckutatói-kinetográfiai tevékenységét. megvolt, és a műszaki pálya nem vonzotta, így megpróbálkozott a szigorú életrajzi adattal kell kezdenem, akkor Lányi Ágos- a tánctanársággal. Viszonylag „könnyen” tehette, hiszen amellett, ton 1923. június 28-án Csóton született. Erdélyből szárma- hogy nagyon jó sportoló volt – sízésben, lovaglásban, vívásban zó édesapja, mint hivatásos gazdászati tiszt, akkor ott teljesített több versenyt is megnyert – , kitűnő táncos hírében állt. Így nem szolgálatot. Volt egy lánytestvére, aki 1920-ban született, és ké- csoda, hogy az ötlet tetszett neki, de kedvet is érzett a táncoktatássőbb tanítónő lett. hoz, mint életpályához. Nagyapámat apukám születése után áthelyezték Salgótarjánba, 1947 szeptemberében beíratkozott a Magyar Tánctanítók Orígy 1924-től 1935-ig a Báthori István zászlóaljnál volt gazdasági szágos Szövetsége által létrehozott, két éves felsőfokú táncpedagóvezető. Édesapám az elemi iskolát és a gimnázium első két évét itt gus-képző iskolába, ahonnan 1949-ben, mint hivatásos táncoktavégezte. tó került ki. Közben, ’48 A család 1935-ben Budanyarán elvégezte a Magyar pestre költözött, ahol nagyTáncszövetség első néptáncapám a Honvédelmi Miniszszakembereket képző minőtériumban, gazdasági terülesítő tanfolyamát, ahol megten teljesített szolgálatot, alismerkedett – Szentpál Máezredesként. Édesapám a köria oktatása révén – a Lázépiskolai tanulmányait Bubán-féle kinetográfia, azaz dapesten, a Fasori Evangélitáncjelírás rendszerével. Ez kus Gimnáziumban folytatkésőbbi pályafutását jelenta, majd édesapja tanácsára tősen befolyásolta. katonaiskolába felvételizett. Viszonylag korán, már Így a gimnázium 5–7. évét a 1949-ben bekapcsolódott a pécsi Zrínyi Miklós, a 8. évét Népművészeti Intézet muna Kőszegi Hunyadi Mátyás kájába, részt vett az intézet Katonai Főreálban végezte, által szervezett továbbképSztanó Pál, Lányi Ágoston és Ullmann Péter itt is érettségizett 1942-ben. ző tanfolyamokon, először Fotó: Manno Andrea, 1984. Érettségi után sikeresen hallgatóként, majd a képefelvételizett a Ludovika Akadémiára. 1944. augusztus 20-án az sítések után már előadóként. Elvégezte a Népművelési Intézet háország kormányzója, Horthy Miklós avatta hadnaggyá. Még ez év roméves levelező formájú (Magyarországon akkor a legfelsőbb foszeptemberében, mint hegyivadászt, alakulatával a Kárpátokba (a kú) főiskolai képzettségnek megfelelő tanfolyamát, amelyen a legmajdánkai völgyzárba) vezényelték. Októberben a magyar csapa- magasabb „A” kategóriájú (koreográfusi) minősítést kapta. tok védelmi harca közben megsebesült. Kassára szállították kórházEbben az időben kezdett édesanyámnak udvarolni. 1949-ben ba, ahol a bal szemét ki kellett operálni. A kórházból Galántára, nősült meg, házasságukból három leánygyermek született: én a lega 64. hegyivadász portyázó osztály pótkeretéhez helyezték, innen idősebb, 1950-ben, testvéreim 1954-ben és 1955-ben. A szüleim 1945 januárjában a németországi Oldenburgba települtek, ahol az 1965-ben elváltak, édesapám újra megnősült, egy tanítványát vette angol csapatok bevonulásakor, az önkéntes fegyverletételt követő- el, de a jó, baráti kapcsolat mindig megmaradt a szüleim között. en fogságba került. A mi gyermeki rajongásunk soha nem szűnt meg a mindig vidám, A münsteri, majd az esensi lágerban volt hadifogoly, ahonnan derűs, nyugodt, mindent megértő édesapánk iránt. szerencséjére az elsők között, 1946 decemberében került haza. Itt1949-től megszakítás nélkül végzett táncjelíró munkát, elsősorhon jelentkezett a Budapesti I. Katonai Parancsnokságon, ahol az ban a gyűjtésekkor filmre vett táncokat jegyezte le. Először a Ma5000-es rendelet értelmében elbocsátották, és mint hadirokkantat gyar Táncszövetség lejegyző munkatársaként, majd a Népművényugállományba helyezték. Nyugdíját 1947 végétől 1949 végéig szeti Intézet, később a Népművelési Intézet Néprajzi Osztályának élvezhette, majd ezután a folyósítást megszüntették. Mivel még belső munkatársaként dolgozott. Itt jött össze az a csapat – Martin nagyon fiatal volt – és a megélhetés miatt is – , a katonai pálya he- György, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc, Halmos István –, amellyel lyett más elfoglaltságot keresett. később a Kodály Zoltán alapította MTA Népzenekutató Csoport, A háború után persze nem jutott boldogabb élet a nagyszüle- majd a Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályán dolgozott, és imnek sem, akik a Honvédelmi Minisztériummal a háború alatt amelyet egészen haláláig Martin György irányított. 1972-ben én is Ausztriába települtek, és ahonnan még 1945-ben hazatértek. a Csoporthoz kerültem, ahol 10 évig dolgoztam, közvetlenül édesNagyapámat szintén az 5000-es rendelet alapján bocsátották el. apám szobája mellett, így segíthettem az ő és a táncosok munkáját Mivel a Dózsa György úton lévő szép, polgári lakásukat államosí- gazdasági ügyintézőként. (A Népzenekutató Csoport életéről volt tották, más választási lehetőségük nem lévén rokonoknál, vidéken kolléganőm, Szőkéné Károlyi Annamária írt a folkMAGazin 2003. húzták meg magukat. Nagyapám kertészként és segédmunkásként októberi számában „Tinka bácsi” címmel.) dolgozott egészen 1951-ig, amikor kitelepítették őket, és a kiteleA Népművelési Intézetben a néptáncok filmről való lejegyzépítést követő néhány hónap után meghalt. se mellett néptáncgyűjtő munkát is végzett, egészen a Néprajzi Édesapám még a pécsi reáliskolában kötött életre szóló barát- Osztály 1958-ban bekövetkezett megszűnéséig. Úgy emlékszem, ságokat. Baráti körben anekdotaként sokszor mesélték, hogy 15 hogy állandó megbízásos munkatársként végzett tánclejegyzéseket

H

42

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2003/4  

A TARTALOMBÓL: Soós János: Emlékező karácsony – 2002; Szederkényi Éva – Novákné Kovács Ágnes: Barangolás az elveszett édenben; Abkarovits En...

folkMAGazin 2003/4  

A TARTALOMBÓL: Soós János: Emlékező karácsony – 2002; Szederkényi Éva – Novákné Kovács Ágnes: Barangolás az elveszett édenben; Abkarovits En...

Advertisement