Page 40

Táncos egyéniségek

S

Az eleki Botás Pál

okgyermekes családban neton muzsikált, amit dobbal kíBotás Pál a Békés megyei Elek községben, 1927. október 9-én szüvelkedett fel, nyolcan volsért. Ilyen felállásban az ötvenes letett. A magyarországi román tánchagyomány egyik jeles, repretak testvérek. „Én a közepin évek végétől játszottak együtt. zentatív képviselője. Városából hárman büszkélkedhetnek a Népvótam!” – fogalmaz, hiszen ötö„A prímást kell alapul venni. művészet Mestere címmel: Gál György, Szabó Péter és Pali bácsi. dikként született. Szülei közül Mer az ember nem tart együtt a apja nem, csak édesanyja volt jótáncú. Fiatalon beletanult a tánc- zenével, akkor vagy elmarad a pontokkal, vagy túl siet rajta. Tehát az ba. Egy jótáncú cigányember felkeltette érdeklődését, akinek a fi- nagyon jó, hogy egyeztessen a táncos a muzsikával. Itt a román táncguráját idővel el is lopta: „Én úgy tanultam táncolni, hogy őszinte ba csak pontokon lehet táncolni: a zenének minden pontot meg kell legyek kiskorú vótam, olyan nyolc éves, kilenc éves. Mi ott laktunk adni. Amikor a dallam végére ér, akkor a pontot be kell adni. Az ema cigányoknál, a román cigányoknál. Én egy öregembertől, egy öreg ber, ha beáll egy táncba, mondjuk a lungába, beáll táncolni. Akkor román cigánytól: Kovács Péter bácsitól. Én csak bámultam, mert ott magamtól kell, hogy kitaláljam a figurákat, de úgy, hogy stimmeljen éccaka holdvilágon összegyülekeztek, és éjfélig meg mittudomén vót, a pontokkal, a zenével. Nem, hogy össze-vissza csinálom és a zene, hogy reggelféléig mulatság vót, persze meg egészen másfele hangzik. Annak nyáron. Csak bámultam az öreget, a táncosnak nagyon stimmeltetni kell hogy tudnám a Péter bácsi táncát? a zenével. Mert ha nem stimmeltet, Nekem nem megyen! Másnap meg, akkor becsúszhat olyan dolog, hogy mikor a szüleim nem voltak otthon. vagy elmarad, vagy túl szárnyalja. Volt nekünk otthon egy alacsony szín, Egy táncosnak, annak figyelni kell a mint ahogy itt is van nálam. Odazenét állandóan.” mentem a színhöz, megfogtam a geSzívesen emlékezett vissza a rendát, mert alacsony volt a gerenda. táncolási alkalmakra és az ott törÉs osztan magamnak dúdoltam, azt tént eseményekre: „Leginkább cigáa táncot és kezdtem figurázni. Azért nyok vótak régebben. Hegedű, bőgő, fogódzkodtam, hogy el ne essek! Így kontrás, meg aztán vót klajnétos és tanultam. Mikor már tudtam valadob. De az a klajnétos meg a dob, ez mit, nem pont úgy, mint az öreg még. majdnem többet csinált, mint a ciMentem én is közébük álltam, de akgányzenekar. Mer egy klajnét, pláne kor már vótam olyan tizenkét éves. az én bátyámnak van egy klajnétja, Odaálltam az öreg Péter bácsi mellé, hogy ezeren is tudnak táncolni, olyan nézett az öreg, hogy hogy táncolok: hangja van. Dob is ugyan úgy, mint Úgy, úgy fiacskám! Utána aztán veraz a táncosok, hogy a pontokat ki kell senybe jöhetett velem.” üsse”. A zenésznek is figyelni kell a Aki látta már Pali bácsit tántáncost, de a táncosnak is figyelni colni, tudja, hogy nehéz versenyre kell a zenét! „A ritmust, a zene ritkelni táncával. Egyszerű, dinamimust. Hát ez a Kopil Gyurka bácsi, kus lábfigurái, „varázsló” karmozmikor jártunk így a joc-kokba, nem dulatai együttesen lehengerlő élnagyon mentem előre táncolni. Nem, ményt nyújtanak, laikusoknak és én nem akartam magamat mutatni szakmabelieknek egyaránt. Sokan De aztán Gyuri bácsi jött a hegedűtanulták, és feltehetően sokan is vel, odajött megállt előttem, nekem fogják tanulni és tanítani az eleki muzsikált! Táncoltam, járt nekem is román táncokat. Álljon itt nekik annak idején a kezem. Elütöttem a egy-két jó tanács, mi kell ahhoz, hogy valaki jó táncossá váljon: hegedűt, elrepedt. De nem szólt egy árva szót se. Én nem hívtam, ő „Először az kell, hogy ne legyen túl súlyú. Másodszor az kell, hogy jött oda, na... A fizetés a bejövetelből vót. Fillérek vótak: húsz fillér, könnyű lábú legyen. És a harmadik, hogy a végtelenségig szeresse! De tíz fillér, ötven fillér, kinek mennyi vót. Akkor a fillérek is sokat értek. a végtelenségig. Mert ha átmenetileg, nem ér semmit. Amit tanult ad- Páronként fizettek belépőt, és ami összejött az a zenészeké vót. Régen dig, amíg abbahagyja, már azt is elfelejti. A mai világba, hogy mond- vótak a délutáni joc-kok, az éccakait azt meg bálaknak nevezték. Vajam neked, a gyors tánc, a gyors figura. Minél figurásabb, az megy! sárnap olyan két órakor megkezdődött és este hét-nyolc óráig tartott. Régebben is így volt, csak kevesen tudták. Máma a gyors figurázós Olyan nyolc-tíz perc vót egy tánc! Ugye több táncból áll, egy román tánc ez megy, ez aszt jelenti, hogy vihartapsot jelent. Ezeket a tánco- tánc. Lunga, mânânţaua, ţiganeasca, dráguszti. De hát a dráguszti kat úgy lehet, hogy az emberbe akarat van. De olyan akarat, hogy jól ugyan egy a lungával. Régebben így mondták, így maradt. A lunga, van, megyek én is, csinálom édesapám! Mondom, persze! Ha az ember az első, az szokott a leghosszabb lenni. A többi valamivel rövidebb. egy mesterségbe be akar fogni, akkor úgy fogjon bele, hogy végig viszi, Fiatal koromba, amikor legény vótam, akkor lehetett vóna; én nem amíg elsajátítsa. Amennyibe nem, úgy jobb, ha el sem kezdi! Mondjuk bántam vóna egy óra hossza is. Mert hiába csinálom, kifáradok, de könnyű lábak is kellenek hozzá. Vannak mulya lábak, hogy fejezzem tudok pihenni! Úgy táncolni, hogy mit tudom én egy pár pillanatot ki magam. Olyan nem akaródzom, sehogyse lábak.” pihenni. Nem is lehet, be kell osztani. Azt voltak olyan joc-kok, hogy A jó tánchoz szükséges még a ritmikai pontosság. Pali bácsinál összegyülekeztek a fiatalok, a nagy legények. És a nagy táncosok, azok ez a tánc mellett a dobolással is tökéletesre fejlődött. Bátyja klariné- mindig előre táncoltak.”

40

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2003/4  

A TARTALOMBÓL: Soós János: Emlékező karácsony – 2002; Szederkényi Éva – Novákné Kovács Ágnes: Barangolás az elveszett édenben; Abkarovits En...

folkMAGazin 2003/4  

A TARTALOMBÓL: Soós János: Emlékező karácsony – 2002; Szederkényi Éva – Novákné Kovács Ágnes: Barangolás az elveszett édenben; Abkarovits En...

Advertisement