Page 13

N  XXI.  Konferencia a Corvin téren A Hagyományok Háza, az Európai Folklór Intézet és a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége (CIOFF Hungary) közös rendezésében, „A néphagyomány szerepe a XXI. század társadalmában” címmel nagyszabású nemzetközi konferenciát tartottak május 20-án Budapesten. A téma aktualitása és fontossága nagyszámú közönséget vonzott a Hagyományok Háza színháztermébe. A konferencia a Fonó Zenekar valamint Pál István dudás hangulatos műsorával kezdődött. A dudamuzsikát követően Héra Éva, a konfe- ráirányítja a figyelmet a hagyományos kultúrákra. rencia háziasszonya vette át a szót. Bevezetőjéből A világpolitika nagy konfliktusai mögött – a délidézünk: szláv, vagy az iszlám háborúiban – is jelen van a „A néphagyomány modern értelmezése részben kultúrák harca. politikai, részben társadalmi, részben esztétikai A hagyományhoz való viszony azonban önmaokokból újra és újra meg-megújuló viták tárgya. gában is ellentmondásos. A hagyományőrzés és a A globalizációs jelenségek, a harmadik világ gyors hagyománytól való elszakadás tendenciái egyaránt átalakulása és a világpolitikai ellentétek ismét napirenden tartják ezeket a kérdéseket szerte a világban. Nálunk, Magyarországon nemcsak a sok-sok évtizedes viták éledtek újra és várnak tisztázásra, hanem társadalmi átalakulásunk, s az ennek megfelelő kulturális stratégia is megköveteli e téma közös végiggondolását. A Hagyományok Házának, melynek feladata a hagyományos népzenei, néptánc- és kézműves kultúra közművelődési célú gondozása, alapvető kötelessége, hogy a szakma összefogásával vezető szerepet vállaljon e kérdések tisztázásában. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében terveztük konferenciánkat, melyre a hagyományos kultúrákkal foglalkozó elméleti és gyakorlati szakembereket hívtunk meg különböző fotó: Pallagi Pál kultúrkörök képviseletében.” Ezt követően összefoglalást adott a hagyomány megközelítésének különbö- jellemzik. Hogy csak a két végletet említsem: élnek ző szempontjairól: szélsőségesen archaikus nézetek, melyek a hagyo„Társadalmi, politikai, esztétikai szempontból mány szigorú kötelékében képzelik el az életet, egyaránt megközelíthetjük e témát, hiszen mióta és találkozunk olyan felfogással is, amely teljesen a hagyományokhoz való viszony egyáltalán fel- megtagadja a hagyományt. Vannak azonban olyan merült – a XVIII. századi Angliától napjaink emberek, akik természetes módon, mintegy a terMagyarországáig – e témák köré csoportosítható a mészet folytatásaként születnek egy kultúrába és hagyománnyal kapcsolatos viták nagy része. észrevétlen formálják saját képükre. Találkoztunk, Elmondhatjuk azt, hogy a nemzeti hagyomá- találkozunk azzal is, hogy egy régi, keserves panyokhoz való viszony azokban az országokban rasztsors részeként megpróbálják minél gyorsabban illetve népeknél volt a legerősebb, amelyek politi- elhagyni a hagyományokat vagy egyszerűen csak kailag nem voltak függetlenek. A XVIII. századi szégyenlik, mint avitt, régi ruhadarabot. Spanyolországban például a Franciaországgal való S hogy mindezeken túl, mi teszi égetően aktuászembenállás egyik kifejezésmódja volt. A görögök lissá a kérdést számunkra? A magyar társadalomelső népdalgyűjteménye 1821-ben a törökellenes nak ilyen gyökeres, gazdaságot, társadalmat, értékfelkelés hatására született. Nálunk a reformkor – rendet felforgató változása, mint amelyben most ahogyan Szerb Antal fogalmaz: a »nemzeti öntu- élünk, a XIX. század óta nem volt. A kulturális dat kivirágzása« –, melyben a nemzeti függetlenség kihívás óriási! Számunkra, akik ezen a területen és polgári átalakulás, a »Haza és haladás« jelszavai dolgozunk, kötelességünk, hogy értelmezzük ezeket egybeforrottak a magyar nyelv, a magyar kultúra a kihívásokat. kérdéseivel. Esztétikai szempontból a klasszikus Ehhez kerestünk partnereket és hívtuk meg művészet elleni lázadás és az új művészet megte- külföldi barátainkat. Örülök, hogy Önök is érremtésének igénye fordítja a figyelmet a népművé- deklődnek e téma iránt, s hogy visszhangra talált szet felé. A művészet minden ágában, de legfőképp kezdeményezésünk.” a zenében és a táncban születnek forradalmian új A kulturális tárcától Koncz Erika helyettes irányzatok a népművészet megismerésével. államtitkár szólt értékeink megőrzésének fonNapjaink új társadalmi jelenségei, a globali- tosságáról, s hangsúlyozta, hogy hagyomány záció, a harmadik világ gyors átalakulása, ismét nélkül nincs identitástudat.

folkMAGazin

A köszöntő után megkezdődtek az előadások. A levezető elnöki tisztséget Hoppál Mihály, az Európai Folklór Intézet igazgatója vállalta magára. Elsőként Gresiczky Péter, az UNESCO Magyarországi Bizottságának képviselője kért szót, aki elmondta, hogy 2002-ben a világ 188 tagországa a kultúrák sokszínűsége mellett tette le a voksot, s 20 pontból álló cselekvési tervet készítettek. A terv egyik legfontosabb alapelve a civil szerveződések szerepvállalására és felelősségére hívja fel a figyelmet. Anna-Leena Siikala Finnországból a hagyományok újjáélesztésének, míg a Nagy-Britanniából érkezett John Shaw, a kelta nyelvek kiváló ismerője, szellemi örökségünk megőrzésének szükségességét hangsúlyozta. A norvég tudós, Egil Bakka az egyediség és a modernség kérdésével foglalkozott kulturális örökségünkben. Nagysikerű előadást hallottunk Vitányi Iván szociológustól, aki áttekintette a magyar néphagyomány huszadik századi újjászületésének legjelentősebb állomásait. Mondandóját nagy elődeink – Bartók Béla, Kodály Zoltán, Vikár Béla – munkájának felidézésével kezdte, kihangsúlyozva a magyar néphagyomány megőrzésében és átörökítésében játszott szerepüket. Folytatta az 1960-as évekkel, amikor a beat elsöpörte a néptáncmozgalmat, majd szólt az 1970-es évekről, amikor a fiatalság soha nem látott érdeklődéssel fordult a néphagyomány felé. Ennek nyomán bontakozott ki az azóta is nagy tömegeket vonzó táncházmozgalom, amelynek elindítói Halmos Béla, Sebő Ferenc, Tímár Sándor és Novák Ferenc voltak. Jankovics Marcell művelődéstörténész előadásában a néphagyomány művelésének kérdését elemezte, míg Alkis Raftis, az UNESCO Nemzetközi Tánc Tanácsának (CID) elnöke a városi és a vidéki kultúra sajátosságait mutatta be. Ezután Dreisziger Kálmán, a Montrealban működő Bokréta Táncegyüttes vezetője, az egységes kultúra hiányáról, s a mobil társadalom hagyományok nélküli világáról beszélt, több évtizedes kanadai tapasztalatai alapján. Dan Ronen, az izraeli kulturális és oktatási minisztérium táncoktatási bizottságának elnöke a kultúra demokráciájának kérdését vizsgálva, hangsúlyozta, hogy minden kultúrának azonos jogokat kell élveznie. Ezt követően arról beszélt, hogy kiknek és mit kell megőrizniük a modern társadalomban. A sort Kelemen László főigazgató zárta, aki a Hagyományok Háza működéséről és széleskörű tevékenységéről tájékoztatta a nagyérdemű közönséget. Elmondhatjuk, hogy egy igen jól szervezett, rendkívül tartalmas és nagy érdeklődésre számot tartó konferenciát szervezett a Hagyományok Háza, a társrendezőkkel közösen. Köszönet érte minden közreműködőnek. Úgy gondoljuk azonban, hasznos lenne a kérdés további boncolgatása, szélesebb körben való megvitatása is. H. Bathó Edit

13

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2003/2  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Egy nyilvános vita utózöngéi; K. Tóth László: Hogyan készült a Vagabond?; K. Tóth László: Merre tovább Fon...

folkMAGazin 2003/2  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Egy nyilvános vita utózöngéi; K. Tóth László: Hogyan készült a Vagabond?; K. Tóth László: Merre tovább Fon...

Advertisement