Page 6

Semana Santa Húsvét Andalúziában

Az évkör fénylő arany almáinak egyike húsvétkor terem Andalúziában, miként a kereszténység által Isten felé forduló annyi tájon. Ezen ünnep jelentősége Spanyolország-szerte kiemelkedő, de Andalúziában, e déli, meleg, száraz, s a mórok által szökőkutakkal, csaták vérével, keleti bölcselettel oly sok századon át öntözött területen a Semana Santa, a Szent Hét eseményeinek jelentősége minden ünnepen túlmutat. Kép és szó tán felvillanthat a szerzők húsvéti andalúziai élményeiből néhány szikrát. 2000 tavaszán járt Gulyás Anna néprajzkutató Molnár Zoltán fotóművésszel Sevillában, Andalúzia fővárosában és Setenil de las Bodegasban, egy háromezer lelkes andalúz faluban, húsvét idején. Narancsvirág és tömjén illata lengi be e szentséges hetet Andalúziában. Az emlékezet peremén ezen illatok burkolják be a selyem-arany fényű ünnepet, mely a legnagyobb várostól a legkisebb faluig a feje tetejére állítja az életet a Szent Hét (Semana Santa) idejére Andalúziában. „Még 355 nap” jelenik meg húsvét hétfő után a sevillai bárok naptárjaiban a következő Szent Hét zsinórmértékével mért idő. Az élet e hétre (Sevillában kerek tíz napra) átsiklik az álmok idejébe: élő passiók töltik be a teret, eleven színházzá alakul város, falu; színházzá, melyben mindenki karakterének megfelelő szerepet öltve vállalhat részt. Andalúzia nyüzsgő modern városaiban, falvaiban, ahol az ünneplők a legfrissebb párizsi divat szerint öltözködnek, e tartományban, ahol a templomba járók aránya igen alacsony, a nagyheti körmenetekben valamilyen formában csaknem mindenki részt vesz. Öreg s ifjú a hordozószobrokat öltöztetve együtt virraszt éjszakákon át, gyalogol kilométereket mezítláb némán a Néma Körmenetekben, ragyogtatja nőiességét a Szűzanya gyászát megjelenítő fekete csipkegyászba burkolt mantillák felvonulásán, fitogtatja férfiasságát a több száz kilós hordozószobrokkal a vállán. E nagy-

fokú részvétel és átélés egyik nyilvánvaló alapja az alulról szerveződő ünnepi társulatok, testvériségek intézményrendszere. Az ünnepi társulatok Az ünnepi társulatok elsősorban területi, városokban etnikai, szakmai vagy egyéb alapon is szerveződhetnek. Az ősi modell a szomszédságok összeszerveződése. Andalúziában a közvetlen lakóhelyhez való felelősségteljes kötődés igen erős az emberekben. Egy-egy falu alsó és felső „végei”, egyes utcasorainak lakói között nagy az összetartozás tudata, s ez – szoros öszszefüggésben az ünnepi társulatok rendszerével – a városokra is jellemző. A közösségi terek, parkok, kávézók, bárok, klubok és templomok által a városokban is sok kis sejtként kapcsolódnak a város testéhez az egyes negyedek. Mindez az ünnepek során igen képszerűen is megjelenik: nézzük meg Sevilla példáját. Sevillában a Semana Santa ideje alatt a belváros teljes területét lezárják a körmenetek miatt: 59 testvériség vonul fel ilyenkor. Mindegyik társulat két, kegyszobrokat hordozó trónust visz végig a városon: az elsőn a Passió egy jelenete, a másodikon a Szűzanya kegyszobra van. Egy-

egy ilyen hordozó-trónus igen nehéz: az egyes andalúz területeken húsztól akár az ötven fő közreműködését igénylő trónusokig változhat mérete. A szoborhordozók (costaleros) egész éven át homokzsákokkal edzenek a nagy eseményre, a trónus-irányító (capataz) segítségével már hónapokkal az ünnep előtt gyakorlatoznak, hogy minél nagyobb összhangban tudják a nagy alkotmányokat mozgatni. Mert a trónusok tetején Jézus van és Máriácska, selyembe, bársonyba öltöztetve, s a costaleróknak úgy kell lépdelniük a trónusokkal, hogy eleven emberek ruháinak lebbenésével mozogjon a szentek ruházata. A hordozó-trónusokat 500-3000 vezeklő (penitente) kíséri. A Semana Santa hagyományos vezeklőöltözete egybeszabott földig érő tunika és a teljes fejet eltakaró, háromszögletű anyagokból összevarrt capirote, melyen csak a szemeknek vágtak két nyílást. (Ezt az öltözetet a KluKlux-Klán tette világszerte ismertté.) Ha azt külön bűnbánati fogadalmat nem tett testvériségtag viseli, akkor a kúp alakú karton segítségével kibélelt fejfedő mintegy fél méter magas csúcsos süvegként mered a penitente fején az ég felé, a fogadalmat tevők sipkája pedig béleletlenül csüng alá. Gyakori, hogy az illető mezítláb, esetleg térden csúszva, súlyos keresztet a vállán cipelve vonul végig a hosszú úton. A sevillai körmenetek Sevillában a trónusok a helyi kegykápolnákból indulnak, átvonulnak a Katedrálison, majd egy másik útvonalon visszatérnek kiindulási pontjukhoz. Sok külső városrész esetében ez kilenc órás utat jelent! Az egyes negyedek kultuszának központjában álló kegyszobrok átvonulnak a város szívén, a távolról menetelőket a város álmélkodó figyelme kíséri a befele és a kifele vezető hosszú utak mentén. A trónusok útra kelését és hazaérkezését az egyes negyedek lakosainak népünnepélye fogadja: virágszirmok, fogadalmi szenténekek zápora várja felbukkanásukat. Az öregek sírnak, a betegek megkönynyebbülnek, a gyermekek felhevülnek: a lüktető életben az ember helye kivirágzott, szépségbe szőve megjelent a hely szelleme. Sevillában tíz napon át megáll az élet, helyesebben mondva,

6

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2003/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Kritikai megjegyzések egy kritika kapcsán; Gulyás Anna - Molnár Zoltán: Húsvét Andalúziában; Lukács László...

folkMAGazin 2003/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Kritikai megjegyzések egy kritika kapcsán; Gulyás Anna - Molnár Zoltán: Húsvét Andalúziában; Lukács László...

Advertisement