Page 17

Távol-Keleten. Nálunk ez sajnos könnyebben megy, hamarabb adjuk fel a tradíciókat. S. J. S.: Nálunk talán a többistenhitben rejlik az egyik lehetséges válasz, hiszen az a másikkal szembeni türelemre, annak elfogadására tanított. Egymás mellett voltak (vannak) jelen a shinto, buddhizmus, taoizmus, később a kereszténység képviselői. – Az elmúlt 25 év milyen „Timári” nyomot hagyott Japánban? T. S.: Amikor legutoljára ott jártam, egy japán kislány tisztán csengő hangon énekelve magyar népdallal fogadott. Tíz évvel ezelőtt a szülei hozzám jártak táncokat tanulni, és ők már maguktól adják tovább ezt a kultúrát, mert magukhoz közelállónak találják. Talán nem is kell ettől érzékletesebb példa. Jó hír még, hogy a „Néptáncnyelven” c. könyvemet és videó mellékletét lefordítják és kiadják Japánban. Azért is szeretik az általam alkalmazott módszert ott, mert nem valamiféle egyedül elfogadható irányzatként jelenik meg, hanem mint egy lehetséges eszköz a saját kultúra jobb megismeréséhez. Érdekes ellentéttel találkoztam, amikor Amerikában tanítottam. Egyik alkalommal egy résztvevő kikérte magának, hogy a már megismert lépéseket szabadon úgy használja, ahogy neki jól esik. Nem! Mindig mondjam meg, hogy mikor előre, mikor hátra, jobbra, balra, melyik lábbal, stb. Akkor világosodott meg előttem, hogy az önálló személyiség kifejlődésében mekkora szerepe van a hagyománynak. Ez Amerikában ugye másképp van, ott ez nem ilyen szükségszerű. – A közeljövőt illetően milyen terveid vannak? T. S.: 2003. június 2-án az Erkel Színházban ünnepeljük a „Csillagszemű” 10 éves jubileumát. Nagy izgalomban vagyok, mert éppen a Bartók Béla Együttesnél készült Nagy László: „Táncbéli táncszók”-at próbáljuk. Nagy örömömre a mai fiatalság hasonló lelkesedéssel, szeretettel fogadja a darabot, mint mi annak idején. Olyan erő sugárzik belőle, hogy akkor be is tiltották, nem táncolhattuk. Ma sem vesztett a tűzéből. Ezenkívül részt veszek a pedagógusok képzésében a zsámbéki katolikus főiskolán. Nagyon fontosnak tartom, hogy a megszerzett koreográfusi tapasztalataimat át tudjam adni, ezért szeretném ezt is megjelentetni. Sajátságos a mi kultúránk. Szabad, önálló, nagyon sokat és jó irányba tud nevelni az ifjúságon, a világ felé pedig nagyon jó üzenethordozó. Bármely nép számára segítség lehet modellként az, ahogy mi ezt ébren tartjuk. Azt hiszem, nagyon jó példát mutatunk ezzel a világnak hagyományőrzésből. S. J. S.: Mi eddig még nem beszéltünk róla, de Sanyi bácsi, miért is hívott pont engem az együttesébe? T. S.: Nehéz rá felelnem, sok összetevője van. Eddigi beszélgetésünkben talán meg is található a válasz. Lényeg az, hogy nem bántam meg, örülök, hogy így alakult. – Jin San, milyen hosszúra tervezed a magyarországi tartózkodást? S. J. S.: Én már örökre itt maradok. Hollókői Lajos (A fotó a szerző felvétele)

Hol marad a hitelesség? Egy Căluş a XVI. Békéscsabai Szólótáncversenyen A 2003-ban megrendezett szólótáncverseny pozitívumai között engem egy Kárpát-medencén túli tánc megjelenése töltött el a legnagyobb izgalommal és érdeklődéssel. Sajnos, személyesen nem lehettem jelen, de éppen ezen tánc videofelvételének megnézése után határoztam el, hogy tollat ragadok, mivel értetlenül állok mind a táncos teljesítmény, mind a zsűri döntése előtt. Öt évvel ezelőtt Fügedi János a Magyar Tu- táncos egyiket vagy másikat rendeli, azok figudományos Akadémia kutatója mutatta meg ráiból leggyakrabban improvizált folyamatot nekem saját gyűjtésén a Căluş termékenység- táncol, tánctudásának megfelelően. varázsló, gyógyító rítust és a hozzá kapcsolódó A szólótáncversenyen először Plimbarea táncokat. Az azóta eltelt években többször volt dallamokat hallhattunk, a tánc viszont hol szerencsém Olténiában (Románia), mai szű- azok figuráiból, hol pedig a Sirba tánclépésekebb hazájában filmre venni, illetve tanul- iből tevődött össze. Ez a jobban ismert táncok mányozni ezt a nem mindennapi szokást, az nyelvére lefordítva olyan, mint ha valaki széott élők segítségével. Így a táncokat is sikerült ki csárdás zenére hol forog, hol pedig hétlépést valamelyest elsajátítanom. Tapasztalataimat táncol. A Plimbarea tánc zenéjét és motívuma2000-ben a Magyar Táncművészeti Főisko- it mellesleg szólóban soha nem adják elő. la néptánc-pedagógus szakán diplomamunMivel ez a tánc nem szórakozási formában kámban összegeztem. Az általam filmre vett él, a megszokott táncos-zenész kapcsolat itt gyűjtések egyike már két éve a Hagyományok nem érvényesül. A versenyen elhangzott bekezHáza filmarchívumában megtalálható. Tavaly dő ordítás után táncban semmi nem történt, a augusztusban a meghívásomra Olténiából (Op- második gyors részben viszont a zenekar hagytasi Magura faluból) ideutazott két tucat Că- ta abba kétszer is a kíséretet a táncos látható, luş rítust bemutató táncos – azaz căluşár vagy hallható utasítása nélkül. Az előadás színpadi căluşari –, akiket volt szerencsém hazánk né- show-tánc jellegét tehát a táncos előadásmód hány folklór fesztiváljára elkísérni. Így történ- mellett a zenekar is alátámasztotta. A zenével hetett, hogy tudomásom szerint először vehet- kapcsolatban az is említésre méltó, hogy Oltéték filmre az olténiai Căluş rítust Budapesten, niában a Plimbarea tánc bizonyos lépéseire a a Hagyományok Házában. Az említett filmar- prímás meghatározott dallamrészeket játszik. chívumban ez a felvétel is megnézhető. Erre szintén láthattunk ellenpéldát a színpaMivel személy szerint nekem ez a harma- don. A lépésváltásokat a zenész a Vătaf tándik találkozásom színpadra állított Căluş-sal, cosoknak szóló kiáltásaiból tudja követni. A úgy gondolom, szóvá kell tennem néhány dol- produkció második felében látható Miscarea got, mielőtt a valóságtól még távolabb álló pro- dallamokra előadott tánc már kicsit közelebb dukciók születnének. állt a valósághoz, de a motívumsor kétszeri elA Căluş rítus táncai eredeti formájukban kezdése legalább olyan furcsa, mint a kalotacsak Pünkösdkor láthatók. Szigorú szabályok szegi legényes pont elején eltáncolt két nyitó, és törvényszerűségek jellemzik, melyeket még vagy bekezdő figura. a táncosok fölött teljhatalommal rendelkező Végezetül, de nem utolsó sorban az előadástáncvezető, a Vătaf sem szeghet meg. A rítus módról is illik még szót ejtenem, mert volt szelegfontosabb táncai a Plimbarea (séta), a Mis- rencsém élőben is látni néhány kiváló szólótáncarea (aprózó, figurás) és a Hora Mare (nagy cost a rítus alkalmával. A duhaj handabandáhóra). A rítust lezáró hórán kívül mindkét zással szemben sokkal hitelesebb lett volna az táncnak falvanként számos eltérő változata él. a maximális erőkifejtést igénylő, magabiztos Figurakészlet és szerkesztésmód tekintetében és néha az extázisig fokozódó tiszta táncolás, azonban mind egyazon elven alapszik. A Că- amely a filmfelvételeken is látható. Ezek után luş, mint Románia nemzeti tánca, hazájában nem is tudom, kit sajnáljak igazából: azokat a már jó pár éve jelen van a színpadokon (Căluş táncosokat, akik ezeknél nagyságrendeknél kifesztivál – Caracal). Ezek a produkciók forma- sebb hibákért már a selejtezőkön kiesnek, azt, ilag és motivikailag is a színpadi megjelenéshez aki egy ilyen produkció után szólótáncosi díjat és a nézők elkápráztatásához idomultak. Sok kap, vagy a zsűrit, aki ezzel a döntésével utat ilyen filmre vett színpadi Căluş-t is lehet talál- nyitott az eddig kevésbé ismert területek még ni egészen régi gyűjtéseken, de ezek néprajzi kevésbé ismert táncainak színpadra viteléhez. szempontból sajnos hasonlóan hiteltelenek, Véleményem szerint a szabadon választott mint a Békéscsabán díjazott căluş táncok. kategóriában a táncosnak olyan tánccal kelleEzen sorok alátámasztásaként néhány ne indulnia, melynek motívumain keresztül mondat a produkcióról. A Căluş-t, mint rítust saját egyéniségét mutathatja meg, nem pedig csoportosan táncolják, csak férfiak. Ritkán saját tudásának bizonyításához kellene felazonban előfordul – ha két csapat találkozása- használnia a táncokat. Szerencsés lenne még kor versenyre kerül sor, vagy a házigazdának az is, ha kétperces kis koreográfiák helyett tényakarnak kedveskedni –, hogy a legjobb tán- leges rögtönzött táncfolyamatokban gyönyörcosok egyenként szólóban is megmutathatják ködhetnénk. tudásukat. A szólók improvizatívak ugyan, de Ezzel a néhány sorral úgy érzem, tartozcsak a rítus tradicionális szerkezeti keretein tam az ott élő rítusnak, adatközlőknek, valabelül. A táncosok ebben az esetben a Sirba és mint mindenkinek, aki hasonlóan gondolkoa Miscarea nevű táncok közül választhatnak, dik a hagyományőrzésről. amelyeknek természetesen dallamaik és figuÓnodi Béla rakészletük is különböző. Szóló esetén, ha a néptánc-pedagógus

folkMAGazin

17

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2003/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Kritikai megjegyzések egy kritika kapcsán; Gulyás Anna - Molnár Zoltán: Húsvét Andalúziában; Lukács László...

folkMAGazin 2003/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Kritikai megjegyzések egy kritika kapcsán; Gulyás Anna - Molnár Zoltán: Húsvét Andalúziában; Lukács László...

Advertisement