Page 7

A ZENÉLÉSTŐL A FILMKÉSZÍTÉSIG BESZÉLGETÉS KISS FERENCCEL Népzenét és a népi műveltséggel kapcsolatos dokumentumokat gyűjt, több együttesben is muzsikál, zenét szerez, hanghordozókat és könyveket ad ki, újabban filmet is készít, novemberben pedig életre hívta a Héttorony Fesztivált. Ki ne ismerné hát olvasóink közül Kiss Ferencet? Nem is bemutatni szeretnénk ezzel az interjúval a táncházmozgalomban már a kezdetektől résztvevő muzsikust, hanem jelenlegi terveit, gondolatait igyekszünk olvasóinknak feltárni. – Részprogramok létrehozásában korábban már szereztél tapasz- – Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál az első fesztiválodon? talatokat, említhetjük például a Budapest Folkfesztivál zenei szerve- – Sok tanulságot leszűrtem. Az egyik legfontosabb, hogy ilyen zését vagy a Táncháztalálkozó 2000 egyik népzenei gálájának szer- kis cégként anyagi támogatások nélkül nem szabad lebonyolítakesztését. Ám nyolc napos népi kulturális fesztivált még a rendez- ni egy ekkora rendezvényt. Nem, mintha nem próbálkoztam volna vényszervezésre szakosodott közhasznú társaságok, s profitorientált különböző pénzek szerzésével, de ehhez előbb kell nekifogni, s cégek sem hoztak létre. S bár a Hagyományok Háza is melléd állt komoly főszponzor nélkül nem szabad belevágni a fesztivál létreés segített, azért te voltál az esemény motorja. Egy évente visszatérő hozásába. fesztivál rendszerint az esztendők során terebélyesedik ki, te viszont Azt ugyan átgondoltam, hogy a távolabbi vidékekről meghívott rögtön az első alkalommal gazdag programot állítottál össze... adatközlőket – a moldvaiakat és a Técsői Bandát – máshová is el – Az ötletet az adta, hogy jobbat nem tudtam kitalálni. Először kellene adni, hogy más szervezők is felléptessék őket, mert akegy rövid rendezvénynek gondoltam, amelyen most, az első al- kor megoszlanának a költségek, de akkor magamnak teremtettem kalommal csak azok szerepeltek volna, akik volna konkurenciát. Az időpont megválasztását „...a Héttorony mélyében az Etnofonnál jelentek meg, de ahogy is jobban át kellene gondolni, s ezt az is fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a gyűlt a lista, kiderült, hogy ezek a megerősíti, hogy a látogatók száma Barát az õre; bizonyos éjeken látni õt völgyeket áthágó zenészek, énekesek az egész a nyitónaptól kezdve folyamalépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivõ kulcsoKárpát-medencét befogtosan növekedett. Halottak kat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhetõ: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllõgerezdeket, ják, sőt Moldvát is. Hornapja, és Mindenszentek mindennemû állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, vát dudazenétől kezdve után, amikor a péntekhasonló tojást költve, arany köveket st. ki belé juthat az szedhet amennyit s mit a kárpátaljai Técső és akar egy óráig éjfél elõtt, ekkor földrendítõ csapással becsukódik a hétvár kapu- től vasárnapig tartó környéke legismer- ja; ha a szerencsés ekkor ott maradt volna, addig kel néki benn várnia, míg évek hosszú hétvégén rátebb zenekaráig vagy vagy századok folytán ismét bejut valaki, ki õt megszabadítsa. Azon nem, melyadásul sokan leutazbõl valamit magával visz, szerencsét hoz néki egész életére; a végtelen kincs a Délvidéket képviselő nak vidékre, eltelik nélegbecsesb drágasága azonban egy kereszt, a boldogságos szûz, és tizenkét Polgár Lillától az Óbuhány nap, mire az embeapostol aranyból; ki ezekhez nyúlni mer, azt rögtön halál éri. Ha mégis dai Népzenei Iskola növenrek magukhoz térnek. sikerülne valakinek azokat kivinni, azonnal megszûnnék magyardékeiig, illetve az erdélyi príElképzelhető, hogy a hon gazdagsága, s az ország puszta s elhagyottá lenne.” másokig a kiadó kínálata valóban hangverseny-szerű rendezvények (Ipolyi Arnold: Magyar mythologia – Pest, 1854) lefedi az említett térséget. A fesztiválról is túl merészek voltak, azaz, hogy ezeegyedül a cigány népzene és a klezmer maradt ki. ket nem párosítottuk táncbemutatókkal, mert Utóbbi azért, mert az Odessa Klezmer Band prímásának beteg- a kettő nagyon összekapcsolódik. A közönséget is jobban vonzza sége miatt elmaradt a Petőfi Csarnokban tervezett koncert, mert az ilyesmi, mert színesebb a kép, s a táncegyüttesek holdudvara is a zenekar repertoárjában nagy falatot jelent a hegedűtechnika, s jobban érdeklődött volna. Ez már előtte is eszembe jutott, s tudaLázár Zsigmond nélkül ezt nem mertük felvállalni. A feladat adott tosan döntöttem a magas szintű, igényes koncertprogram mellett, volt: az Etnofon tíz éves jubileumának megünneplése. Kialakult a ám ennek még sajnos nem jött el az ideje. Székely János erdélyi rendezvény metodikája, s én éjszaka szoktam gondolkodni, ami- költő írja Dózsájában: „Valami nagy hibának kell a dolgok mélyén kor a napi munkából kiszakadva kavarognak bennem a gondola- lenni, vagy valaminek még nem jött el az ideje.” tok, s egyszer csak kipattan valami. Most is így jött az esemény További tanulság, hogy nem szabad egy ilyen programot enyneve, a Héttorony Fesztivál. nyire hosszú időre elnyújtani, s hogy közös összefogással a médiát – A színpadi zenéidből készült válogatáslemezednek is A Hétto- is fel kellene rázni a hamburger álmából. Természetesen megkörony hangjai címet adtad... szönöm az eseményről hírt adó tömegkommunikációs eszközök – Nagyon vigyázni kell arra, hogy milyen szimbolikát választ az figyelmét, nem is beszélve a társrendező Hagyományok Házának ember. Azért, mert beástam magam a mitológiába, nem biztos, segítségéről. Sajnos a jövő évre tervezett fesztiválra a rendezvény hogy a hétköznapi ember számára is érthető az elnevezés. Ráadá- ideje alatt kellett volna megírnom a pályázatot, de nem jutott rá sul Isztambulban is létezik egy Héttorony. Írtam is az általad em- időm, így lemaradtam róla. lített lemez füzetében, hogy a válogatásra ugyan a Sevillai Világ- – De nem mondtál le a tervről... kiállítás Pavilonjához írt programzeném is felkerült, ám a címet – Nem. Sőt, minden évben meg szeretném rendezni a fesztivált. nemcsak az épület sugallta, hanem az Ipolyi Arnold által először Ha sikerülne hazahozatni a tíz évvel ezelőtti Sevillai Világkiállífelemlített legenda is. Ma mindenkinek meg kell értenie, hogy tás magyar pavilonját, amelyet Makovecz Imre tervezett, Tokaj váezen őrtornyok közé zárt országnak mi a népi műveltsége. Mind ez ros vállalná az elhelyezését. A Bodrog és a Tisza találkozásánál, ideig a táncházmozgalom az egyetlen, amely komplexen közelíti édeni környezetben állítanák fel, ám ez 600 millió forintba kerülmeg a témát, tehát nemcsak a zenére és a táncra koncentrálunk, ne. Ennél ideálisabb helyszínt el sem tudnék képzelni a Héttohanem a nagyon praktikus paraszti észjárásra, a gazdálkodásra, az rony Fesztivál számára. öltözködésre vagy a kézművességre is odafigyelünk. Mint ahogy – Az Elvesztett Éden két vitaestjét miként értékeled? az Elvesztett Éden vitában is Lelkes Lajos az agrárium oldaláról – Egyértelműen sikeres és lényeges eseménynek tartom. Kideközelítette meg azt a kérdést, hogy mennyi Hungaricum létezik. rült, hogy léteznek nagyon felelősen gondolkodó emberek – mű-

folkMAGazin

7

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2002/4  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Az Elvesztett Éden kereséséhez; K. Tóth László: Beszélgetés Kiss Ferenccel; Babarczy Eszter: A Brassói Pályau...

folkMAGazin 2002/4  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Az Elvesztett Éden kereséséhez; K. Tóth László: Beszélgetés Kiss Ferenccel; Babarczy Eszter: A Brassói Pályau...

Advertisement