Page 50

„Bandåzås Ês pÍndzsom� T

     J Jó bort iszok, gyijófåval tßzelek, Kis pej lovam csårda elejbe kÜtlek, Szípen kÊrem csaplårosnÊ nÊzze meg, Jól åll-e mÊg lovam håtån a nyereg? Lovad håtån fÊre csúszo a nyereg, Nem jó nyergelte fel ez a rossz gyerek, Meanítom a gyereket nyergelnyi, Hogy kell a jånyt a kapuba Ülelnyi. Faragó Ferenc (sz.: 1908.Jåszszentandrås) gy.: Molnår Istvån, Jåszszentandrås, 1954.

EgyelĹ‘re a rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł adatokbĂłl Ăşgy tĹąnik, hogy a JĂĄszsĂĄg tĂĄncaira, hagyomĂĄnyaira valĂł odaďŹ gyelĂŠs, foglalkozĂĄs, gyĹąjtĂŠs, ĂśsztĂśnzĂŠs csak az 1950-es ĂŠvek elejĂŠtĹ‘l az 1950-es ĂŠvek mĂĄsodik felĂŠnek kĂśzepĂŠig, vĂŠgĂŠig terjedĹ‘ rĂśvid idĹ‘szakra tehetĹ‘. A JĂĄszsĂĄg tĂĄncai, szokĂĄsai ekkor ĂŠltĂŠk orszĂĄgosan elismert vilĂĄgukat. Ez idĹ‘ tĂĄjt gyĹąjtĂś erre Kaposi Edit (1952), kĂŠszĂźlt el Muharay ElemĂŠr kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre – aki 1953-ban szintĂŠn ellĂĄtogato a jĂĄszsĂĄg vidĂŠkĂŠre – MolnĂĄr IstvĂĄn: „BandĂĄzĂĄs ĂŠs pĂŤndzsomâ€? cĂ­mĹą ĂśsszeĂĄllĂ­tĂĄsa, amelyet Budapesten mutaak be 1953-ban, s KodĂĄly ZoltĂĄn tetszĂŠsĂŠt is elnyerte. Majd jĂśek sorban egymĂĄs utĂĄn ĂŠrdeklĹ‘dve: PesovĂĄr Ferenc (1954), Martin GyĂśrgy (1954) – aki a jĂĄszsĂĄgi olĂĄhost ĂŠs seprĹątĂĄncot nem is felejti ki a kĂŠsĹ‘bb megjelent, mĂĄig is pĂŠldaĂŠrtĂŠkĹą A magyar tĂĄnctĂ­pusok ĂŠs tĂĄncdialektusok cĂ­mĹą kĂśtetĂŠbĹ‘l –, MaĂĄcz LĂĄszlĂł (1955). BemutatjĂĄk szintĂŠn a fĹ‘vĂĄrosban, a MOM szĂŠkhĂĄzban a JĂĄszjĂĄkĂłhalmi TĂĄncegyĂźes „JĂĄkĂłhalmi lakodalmasâ€? c. koreogrĂĄďŹ ĂĄjĂĄt, amellyel kÄłutnak a VIT-re, s a korszakot lezĂĄrva megĂŠrkeze a jĂĄszsĂĄgba VĂĄsĂĄrhelyi LĂĄszlĂł (1961). Izgalmas idĹ‘szak. MolnĂĄr IstvĂĄn jĂĄszszentandrĂĄsi helytĂśrtĂŠnĂŠsz Ă­gy mesĂŠl a „BandĂĄzĂĄs ĂŠs pĂŤndzsomâ€? lĂŠtrejÜÊrĹ‘l, bemutatĂĄsĂĄrĂłl: „Pontosan nem emlĂŠkszem, de lehet, hogy egy pĂĄlyĂĄzat jelent meg az akkori NĂŠpmĹąvelĂŠsi IntĂŠzet gondozĂĄsĂĄban, ĂŠs ĂŠppen ennek az alapjĂĄn BudapestrĹ‘l indult az ElemĂŠr bĂĄcsi kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre a gyĹąjtĂŠs JĂĄszszentandrĂĄson. Ă?gy talĂĄlkoztam Muharay ElemĂŠrrel 1952-ben. MiutĂĄn jobban megismerkedtĂźnk, a nĂŠprajzzal kapcsolatosan, Muharay ElemĂŠrtĹ‘l mĂŠg ĂŠn hĂĄrom kĂśnyvet is kaptam, azokat is elĂŠg hosszĂş dedikĂĄlĂĄssal. Ĺ? nagyon nĂŠpszeretĹ‘, nĂŠpismerĹ‘, nĂŠpĂŠt segĂ­tĹ‘ ĂŠs a nĂŠpmĹąvĂŠszetnek szinte minden ĂĄga irĂĄnt ĂŠrdeklĹ‘dĹ‘, s hozzĂĄ nagyon-nagyon ĂŠrtĹ‘ szemĂŠlyisĂŠg volt. Muharay ElemĂŠr azt mondta, hogy JĂĄszszentandrĂĄson nĂŠpi egyĂźest kellene lĂŠtrehozni. I tĂĄncegyĂźttest lĂŠtrehozni nem tudtunk, ezt elmondtam ElemĂŠr bĂĄcsinak, Ă­gy mondom, mert hĂĄt Ĺ‘ akkor jĂłval Ăśregebb volt nĂĄlam, ĂŠn akkor 27 ĂŠves voltam. FigyelmĂźnk a szokĂĄsok felĂŠ fordult. HoszszĂş ideig csak beszĂŠlgeĂźnk rĂłla, majd a NĂŠpmĹąvelĂŠsi IntĂŠzet ĂĄltal kĂźldĂś szakemberek segĂ­tsĂŠgĂŠvel ĂĄllĂ­toam Ăśssze a ÂťBan-

50

dĂĄzĂĄs ĂŠs pĂŤndzsomotÂŤ. Ez 1953-ra Ăśssze is ĂĄllt, s mĂŠg ennek az esztendĹ‘nek a telĂŠn fel is utaztunk Budapestre. JĂĄszszentandrĂĄs, Panyola ĂŠs Pitvaros ve rĂŠszt ezen a szakmai bemutatĂłn, ahol mind a hĂĄrom csoport bemutatkozo a Vince pĂĄpa tĂŠren. Ez a meghĂ­vĂĄs egy ĂłriĂĄsi ĂśrĂśmet ado nekĂźnk. A budapesti bemutatĂłn Muharay ElemĂŠr, Veress PĂŠter ĂŠs KodĂĄly ZoltĂĄn is jelen volt. KodĂĄly ZoltĂĄn kĂźlĂśn is gratulĂĄlt nekem. MondtĂĄk, miutĂĄn hazajÜßnk, hogy na akkor most egy hĂŠtig ne mossak kezet, mert hĂĄt KodĂĄly kezet fogo velem Akkor o beszĂŠlgeem mindhĂĄrmukkal. Ezen a bemutatĂłn a miĂŠnk le a legsikeresebb elĹ‘adĂĄs. TĂĄjoltunk is ezzel az anyaggal, volt JĂĄszapĂĄtin, Erken meg nem is tudom hol. Ami az 1955-Ăśs ďŹ lmfelvĂŠtelen dokumentĂĄlva van, az a mĂĄr emlĂ­te 1953-as budapesti szakmai bemutatĂłn jelent meg elĹ‘szĂśr.â€? A gondolatokat tovĂĄbb eresztve MolnĂĄr Pista bĂĄcsi eszĂŠbe jutnak a gyĹąjtĂŠs, az ĂşjjĂĄĂŠlesztĂŠs rĂŠszletei, a helyi segĂ­tĹ‘k: „I JĂĄszszentandrĂĄson ďŹ gyeltem fel rĂĄ, hogy bandĂĄzĂĄs, mint ilyen lĂŠtezik. JĂĄszapĂĄtin ÂťKakasÂŤ Pista bĂĄcsi, BĂŠres Pista bĂĄcsi, a ÂťKakasÂŤ a csĂşfneve volt neki, mondta, hogy egy szalmahordĂłnyi kas melle eltĂśltĂśek egy teljes ĂŠccakĂĄt is bandĂĄzĂĄskor. Sokszor csak hajnalban fekĂźdtek le, kĂŠt, hĂĄrom, nĂŠgy, tĂ­z szĂĄlat raktak rĂĄ ĂŠs az vilĂĄgĂ­to, meg kicsit melegĂ­te is. A jĂĄszszentandrĂĄsi gyĹąjtĂŠsben, szervezĂŠsben a fĹ‘ szerepet Medveczky Ferenc jĂĄtszoa, akinek ĂłriĂĄsi jĂł volt a kapcsolata a kĂśrnyĂŠkbeli lakossĂĄggal, ezzel a sĹąrĹąn lako jĂĄrĂĄs tanyai rĂŠsszel. AzĂłta persze mĂĄr nagyon megvĂĄltozo az is, de akkor a beszĂŠlgetĂŠsek kĂśzben az emberek mondogaĂĄk, hogy valamikor mit csinĂĄltak Ĺ‘k a bandĂĄzĂĄsok, a pĂŤndzsomok ala. TĂ­zszer is kimentem, Ă­gy estĂŠnkĂŠnt, olyankor mindig ĂśsszejĂśek a kĂśrnyĂŠkbeli emberek. A sok ĂĄltalĂĄnosbĂłl ĂŠn egy igazi, szĂŠp rĂŠgit szerettem volna Ăśsszehozni, megjelenĂ­teni ĂŠs rĂśgzĂ­teni. Mint szĂłrakozĂĄsi forma, a ÂťBandĂĄzĂĄs ĂŠs pĂŤndzsomÂŤ a 20-as, 30as ĂŠvekre nyĂşlik vissza, de mĂŠg a 40-es ĂŠvekben is akadt ĂŠlĹ‘ bandĂĄzĂĄs. Mikor a leĂ­rĂĄsokat befejeztem, utĂĄna egy jĂł hĂŠt mĂşlva kimentem hozzĂĄjuk akkor, amikor Medveczky Feri barĂĄtom ĂśsszehĂ­vta ismĂŠt Ĺ‘ket. – Na, emberek – koccingaunk, iszogattunk, elolvastam nekik ĂśsszeĂĄllĂ­tĂĄsomat –, kĂŠrdeztem tĹ‘lĂźk, megfelel-e ez egy bandĂĄzĂĄsnak? Azt mondtĂĄk meg. Ennek nagyon ĂśrĂźltem. A belterĂźletrĹ‘l mĂŠg sĂłgorom, Guba BĂŠla nagyon sokat segĂ­te a gyĹąjtĂŠsben. Ă?gy szĂźlete akkor ĂşjjĂĄ a ÂťBandĂĄzĂĄs ĂŠs pĂŤndzsomÂŤâ€? MolnĂĄr Pista bĂĄcsi 1971-ben a BandĂĄzĂĄs ĂŠs pĂŤndzsom teljes anyagĂĄt kĂśzreadta „A jĂĄszberĂŠnyi jĂĄrĂĄsi-vĂĄrosi kĂśnyvtĂĄr ĂŠrtesĂ­tĹ‘je I. 1966–1970.â€? cĂ­mĹą JĂĄszberĂŠnyben megjelent kĂśtetben. 1955. jĂşnius 20. nevezetes nap. A JĂĄszjĂĄkĂłhalmi TĂĄncegyĂźttes kĂŠszĂźlĹ‘dik Budapesten, a MOM szĂŠkhĂĄzban, bemutatni tudĂĄsĂĄt a tisztelt nagyĂŠrdemĹąnek. ElĹ‘kerĂźlnek az „aranyos fĂŠketĹ‘kâ€?, vĂĄllkendĹ‘k, viseletek, csizmĂĄk, kalapok ĂŠs mĂĄs egyĂŠb kellĂŠkek, s kezdĹ‘dhet a „JĂĄkĂłhalmi lakodalmasâ€? cĂ­mĹą koreogrĂĄďŹ a bemutatĂĄsa. 1953 utĂĄn 1955-ben ismĂŠt egy jĂĄszsĂĄgi szokĂĄs, s im-

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2002/4  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Az Elvesztett Éden kereséséhez; K. Tóth László: Beszélgetés Kiss Ferenccel; Babarczy Eszter: A Brassói Pályau...

folkMAGazin 2002/4  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Az Elvesztett Éden kereséséhez; K. Tóth László: Beszélgetés Kiss Ferenccel; Babarczy Eszter: A Brassói Pályau...

Advertisement