Page 48

A kapcsolatépítő B V E,  U I  F  G F  csolatrendszer kialakítása, fesztiválok szervezése. Az IGF létrehozásának ez volt a kiindulópontja. Nyugat-Európában korábban kezdtek néptánc-fesztiválokat szervezni, mint mifelénk. Ezért korábban merült fel az igény, hogy a fesztiválszervezésben érintettek kontaktusban legyenek egymással. – Miként kerültél kapcsolatba a szervezettel? – Ahogy már említettem, Ferdinand Zeltner javaslatára a szerve– Mindenek előtt engedd meg, hogy őszinte szívvel gratuláljak meg- zet kitágította működésének határait. Ez természetes igény volt, választásodhoz. Úgy gondolom azonban, hogy hazánkban alig lehet hiszen a fesztiválszervezők szeretnének minél érdekesebb országotudni erről a nemzetközi szervezetről. Jó lenne tehát, ha beszélgeté- kat megmutatni a rendezvényeiken. Egy idő után az IGF tagországai nyilván szerettek volna saját magukon kívül másokat is látni. sünk elején mondanál néhány szót az IGF-ről... A vasfüggönyön túli országok – Ez Európa első nemzetközi bizony abban az időben nekik folklórszövetsége. Egy francia az egzotikumot jelentették. Ferúr, bizonyos André Ghis alapídinand, aki burgenlandi volt, totta 1949-ben Franciaországjól ismerte a magyar kultúrát, a ban, igaz, a bejegyzésre csak magyar együttesek színvonalát. 1953-ban került sor. Több évTermészetesen első lépésként tizeden keresztül csak nyugataz akkori Népművelési Intézeteurópai országok voltak a tagben Vásárhelyi Lászlóval vette jai. Ám a nyolcvanas évek köfel a kapcsolatot, aki a későbzepén az azóta sajnos elhunyt biekben engem kért meg, hogy Ferdinand Zeltner, az osztrák megfigyelőként legyek jelen az képviselő javaslatára a szervezet IGF konferenciáin. 1985-ben kinyitotta kapuit. Elsőként az vettem részt először IGF-renakkori Csehszlovákiát, illetve dezvényen. Magyarországot hívták meg, – Milyen tevékenység jellemezte hogy megfigyelőként vegyen ekkor a szervezetet? részt a munkában. – A IGF megtartotta az alap– Mi az IGF vállalt feladata? feladatát: a csoportok közötti – Elsősorban is a tagországok Az IGF elnöksége, Prága, 2001. szeptember csere lehetőségeinek bővítését. folklórcsoportjai közötti kapKözépen Lillo Alessandro elnök, a kép jobb szélén Varga Edit A magyar néptáncmozgalom résztvevői szinte kivétel nélkül ismerik. Évtizedek óta elmaradhatatlan résztvevője a hazai népművészeti eseményeknek, ott van mindenhol, ahol megszólal a hegedű, libben a szoknya. 2002-ben az Union Internationale des Fédérations de Groupes Folkloriques nemzetközi szervezet (IGF) alelnökévé választották. Ebből az alkalomból készült vele ez az interjú, mert bár ahogy már említettem, nem ismeretlen a szakmában, mégis szinte semmit sem tudunk róla.

Varga Edit gimnazistaként ismerkedett meg a néptánccal, a Helikon Ünnepségek versenyein Vásárhelyi Laci bácsi bíztatta a tánc szeretetére. A szombathelyi Tanítóképző Főiskola elvégzése után – ahol Kővágó Zsuzsa és Pesovár Ernő koreográfiáit táncolták – a keszthelyi művelődési ház munkatársa lett. Innen került az akkori Népművelési Intézet együttesvezető képző tanfolyamára, ahol Vásárhelyi László és Bodnár Sándor szakmai irányításával bővítette tudását. Tanulmányai alatt a keszthelyi gimnázium néptánc-együttesét és az Agrártudományi Egyetem Georgikon Együttesét vezette, s rendszeresen kijárt a sármelléki hagyományőrző együtteshez. 1969-ben került Budapestre, ahol a Csili Művelődési Központ művészeti előadója lett, s Vásárhelyi László felkérésére elvállalta a Nagytarcsai Szlovák Hagyományőrző Együttes vezetését, felváltva Timár Sándorral. Munkájához Borbély Jolántól

48

és Martin Györgytől kapott segítséget. 1972-ben került Csepelre, ahol a Csepel Táncegyüttes utánpótlás csoportjának lett a vezetője. Azóta is néptáncra, a népművészet szeretetére, a hagyományok tiszteletére neveli a csepeli és a környékbeli gyerekeket. 1977-től az Ipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (OKISZ) Kulturális Osztályán dolgozott, a szervezet fenntartásában működő néptánc-hagyományőrző együttesek külföldi kapcsolatainak szervezőjeként 1983-ban került a Szövetkezetek Országos Szövetségéhez (a SZÖVOSZ-hoz). Itt valamennyi művészeti ág szakmai tanácsadója, gazdája volt: országos eseményeket, fesztiválokat szervezett, külföldre utaztatta a SZÖVOSZ fenntartásában, támogatásában működő együtteseket. A szervezet jogutódaként létrejött ÁFÉSZEK Országos Szövetsége (ÁFEOSZ), majd az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége a mai napig

folkMAGazin

nem szüntette be kultúra- és művészetpártoló tevékenységét. (Példaértékűen, nem a nagy tömegeket vonzó eseményeket és csoportokat, hanem továbbra is az amatőröket támogatva.) Itt dolgozik a mai napig tanácsosként, segítve az amatőr művészek és művészetpártolók egyre nehezebb életét. Számos kitüntetése közül az Örökség díjra a legbüszkébb, hiszen az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület alapító tagjaként, alelnökeként több ezer ifjú néptáncos munkáját segíti, szervezi fáradhatatlanul. Csepeli tanítványai közül többen hivatásos néptáncosok lettek: az Állami Népi Együttesben, a Duna Művészegyüttesben, a Honvéd Együttesben és az ExperiDance Együttesben táncolnak. Szerteágazó munkájának értelemszerű következménye a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszer. Nem véletlenül választották 2002-ben az IGF alelnökévé.

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2002/4  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Az Elvesztett Éden kereséséhez; K. Tóth László: Beszélgetés Kiss Ferenccel; Babarczy Eszter: A Brassói Pályau...

folkMAGazin 2002/4  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Az Elvesztett Éden kereséséhez; K. Tóth László: Beszélgetés Kiss Ferenccel; Babarczy Eszter: A Brassói Pályau...

Advertisement