Page 36

Archiválás és Fehér Folt program a Hagyományok Házában Beszélgetés Pávai Istvánnal, a Lajtha László Hagyományőrző Műhely vezetőjével Még a Kiss Ferenc által a Héttorony Fesztivál keretében Elvesztett Éden címmel szervezett beszélgetéseken, szakmai körben felmerült, hogy valójában mivel is foglalkozik a Hagyományok Háza. Pávai István, az intézmény Lajtha László Hagyományőrző Műhelyének jelenlévő vezetője igyekezett tömören válaszolni az őt érintő kérdésekre. Eljött tehát az ideje, hogy szélesebb körben is tájékoztassuk az érdeklődőket a Műhelyben folyó munkáról, s a hozzá tartozó Martin Médiatár által nyújtott szolgáltatásokról. Ezért kerestük fel Pávai Istvánt, aki nemcsak a jelenlegi helyzetet ismertette, hanem a tervekről is beszámolt. – A weblapotokon olvasható megfogalmazás szerint Magyarországon a népzene és a néptánc tudományos feldolgozását a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum végzi. A folklór társadalmi felhasználásának dokumentációs bázisa ugyanakkor a Hagyományok Háza általad vezetett Lajtha László Hagyományőrző Műhelye, amely a tudományos intézményekkel együttműködve, a korszerű digitális technika és az Internet igénybevételével kívánja hozzáférhetővé tenni mindenki számára a kezdetektől napjainkig Magyarországon felhalmozott, bármely etnikumhoz tartozó népzenei és néptánc-gyűjtéseket. Na, erről szeretnénk hallani egy bővebb ismertetőt... – A Hagyományok Háza három nagy egységet foglal magában: a Magyar Állami Népi Együttest, a Népművészeti Műhelyt, amely korábban a Magyar Művelődési Intézetben működő Népművészeti Főosztály átvételéből alakult, illetve a Lajtha László Hagyományőrző Műhelyt. Az első kettőről nem az én tisztem szólni. A Hagyományőrző Műhely közvetlen előde a Néptáncosok Szakmai Háza, amely a nyolcvanas évek elején Martin György támogatásával jött létre. Ez az intézmény azt a célt szolgálta, hogy kapcsolatot teremtsen a népzene- és néptánckutatás tudományos műhelyei és a népzeneoktatás, valamint a folklórral foglalkozó népművészeti mozgalmak között, hiszen a népművészeti mozgalmaknak támogatásra volt szükségük, s olyan gyűjtött, eredeti folklóranyagokra, amelyekből kiindulva tevékenységüket végezhették. A Hagyományőrző Műhely valójában nem más, mint a Néptáncosok Szakmai Házának olyan kibővített formája, amely a feldolgozandó és szolgáltatandó anyag megnövekedett mennyiségéhez és az érdeklődők egyre fokozódó igényeinek kielégítéséhez igazított létszámú szakembergárdát foglalkoztat. Ebből következik, hogy a Néptáncosok Szakmai Házában korábban felhalmozott anyag is birtokában van, s azt szolgáltatja is az érdeklődőknek, egyelőre hagyományos módon, de a jövő a digitális kiszolgálásé. – Tudomásom szerint a nálatok lévő anyagnak ez csupán egy részét képezi... – Így igaz, hiszen sikerült még megszereznünk további jelentős gyűjteményeket. Többek között az Utolsó Óra program teljes anyagát, amelynek időtartama kb. 1200 óra. Kallós Zoltán összes gyűjtését is említhetem, amely a gyűjtő és a Zenetudományi Intézet hozzájárulásával került a Hagyományőrző Műhelybe. Rendkívül lényeges, hogy megfelelő mennyiségű anyaggal rendelkezünk, hiszen az igények ma egyre szerteágazóbbak. Ha például egy táncházzenekarnak az a feladata, hogy este hattól reggelig széki zenét húzzon, akkor arról a tájról mindent ismernie kell, ehhez például nem elég betéve tudnia Lajtha kötetnyi széki gyűjtését, hiszen abban zenekari partitúrák vannak, ahol egy-egy oldal még egy percnyi felvételt sem tesz ki. Több olyan városi táncházban működő hegedűst ismerek, aki Kallós Zoltán összes magyarpalatkai felvételét megtanulta, s továbbiakat szeretne áttanulmányozni. – A hangzó anyagok mellett mennyiben vagytok bővében videofelvételeknek? – A videofilmek összegyűjtését is megkezdtük, intézményektől és magánszemélyektől egyaránt, természetesen a megfelelő szolgáltatási engedélyekkel együtt. Azt az elvet követjük, hogy a szolgálta-

36

tás elérhető legyen az érdeklődők teljes köre számára, függetlenül attól, hogy képzett koreográfusról, zenészről vagy egyszerű táncházas érdeklődőről van-e szó. Úgy gondoljuk, mindenkinek joga van hozzáférnie a magyar népi kultúrához, amelyhez a magyar törvények értelmében személyhez köthető szerzői jogok nem fűződnek. Itt természetesen közművelődési és oktatási, illetve magáncélú felhasználásról van szó. Ha valaki kiadványt akar készíteni vagy sokszorosítani akar a tőlünk másolt felvételekből, meg kell szereznie a megfelelő engedélyeket. Ugyanakkor a hozzánk beérkező felvételek eredeti hanghordozóját, ha a gyűjtők, tulajdonosok másként nem rendelkeznek, a feldolgozás után átadjuk a Zenetudományi Intézetnek egy digitális kópiával együtt, mert szeretnénk, ha ezek a felvételek bekerülnénk a központi népzenei gyűjteménybe, s ezáltal a népzenekutatás vérkeringésébe is. Ha a tulajdonosok viszszakérik az eredeti hordozót, akkor is javasoljuk nekik, hogy engedélyezzék számunkra egy digitális kópiának a ZTI-ben való elhelyezését. Jelenleg a debreceni Déri Múzeum fonográfos és magnós felvételeit, illetve a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum anyagát készítjük elő ilyen átadásra. – Milyen fontosabb magánfelvételek kerültek eddig feldolgozásra vagy vannak folyamatban? Felvétel közben Róka Mihály moldvai énekessel

– Szenik Ilona kolozsvári népzenekutató anyagát említem, aki azért is fontos személy, mert tudományos szemmel-füllel gyűjtött. Egy másik kolozsvári kutató Pozsony Ferenc, akinek háromszéki anyaga egyedülállóan fontos, hiszen erről a vidékről igen kevés gyűjtés van bármelyik archívumban. Emellett olyan amatőr filmeket és videofelvételeket is megszereztünk, amelyek különböző magyarországi és határon túli folklórrendezvények műsorait örökítették meg. Közülük kiemelném a Marosvásárhelyen több évtized óta rendszeresen megtartott Öregtáncos Fesztivált, amelyen erdélyi román, magyar és szász adatközlőket léptettek fel egész Románia területéről, így a Kárpátokon túli román folklórról is nyújtanak némi tájékoztatást. Gyűjtőkörünkbe a fotók is beletartoznak. Kallós Zoltán teljes fotó-, dia- és negatívfilm anyaga feldolgozás alatt áll, illetve Kása Bélának az Utolsó Óra gyűjtési program adatközlőiről készített teljes fényképkészletének digitalizálása elkészült már.

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2002/4  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Az Elvesztett Éden kereséséhez; K. Tóth László: Beszélgetés Kiss Ferenccel; Babarczy Eszter: A Brassói Pályau...

folkMAGazin 2002/4  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Az Elvesztett Éden kereséséhez; K. Tóth László: Beszélgetés Kiss Ferenccel; Babarczy Eszter: A Brassói Pályau...

Advertisement