Page 29

Népek zenéje LAZEBURI Hagyományőrző laz népzene Kalan Kiadó, Istambul, 2001 A laz vagy másképp kolk népről már a i.e. VIII. században beszámolnak a krónikák. A Fekete-tenger keleti partvidékén élő, kaukázusi eredetű nép gazdasági és kulturális kapcsolatban állt a görög és a perzsa birodalommal egyaránt, amelyek rövid tündöklése után hatalmuk alá gyűrték őket (bizánci, majd török uralom alatt éltek). A lazok ma mintegy 5 millióan vannak, szétszóródva Európában. Gazdag, ősi kultúrájukat szájról szájra hagyományozzák nemzedékről nemzedékre, mind a mai napig. A laz hagyományok továbbvitelében a családok nőtagjai játszanak fontos szerepet. Az első CD-n régi felvételeket hallhatunk, a másodikon 1998 és 2000 között gyűjtött zenei anyagot. Műfajaik a keservesek, a lírai dalok, a „pihenődalok” (amelyeket a mezőn végzett munka szünetében énekelnek), siratók, altatók, munkadalok és a „horon”-t, a körtáncokat kísérő dallamok. Hallgatásuk páratlan élményt nyújt a keleties hangzású zenék kedvelőinek. jelent fölvételekről), amelyek a politikától, a kereskedelem igényeitől függetlenül, elkötelezett személyek, csoportok tevékenysége nyomán jöttek létre. Izgalmas kísérlet egyetlen egységként értelmezni és bemutatni azt a folyamatot, amelynek nyomán a hagyományőrző parasztmuzsikusoktól eljutunk napjaink – nevezzük így – morva táncházi muzsikájáig.

PROMĚNY V ČASE HAGYOMÁNYOK AZ IDŐBEN 20. századi hagyományos morva népzene Gnosis Kiadó, Brno, 2002 A morva régió fontos szerepet játszik az európai kultúrában, még ha önálló államisággal, politikai alakzattal nem is rendelkezik. A morva kultúra egyik leggazdagabb ága zenei hagyománya. Oly bőséges a termés, hogy lehetetlen két CD-n a maga teljességében bemutatni, így ez a válogatás tudományos igénnyel törekszik a reprezentativitásra. A morva kultúra, akárcsak a népzene, határhelyzetben van, egyaránt megtalálhatók benne a nyugat-európai (pl. cseh, német) és a keleti (szlovák, ukrán, magyar, román) népzenével való kapcsolódási pontok. Az első CD-n az archívumokból származó felvételek hallhatók, amelyeken adatközlő muzsikusok játszanak, valamint a 2. világháborút követő időszak népzenei feldolgozásai, amelyek a Cseh Rádió stúdióiban készültek. A második CD-n napjaink felvételeit hallhatjuk (általában az együttesek kiadásában meg-

11-én Rigában megalapították a Skandinieki folklóregyüttest –, s a hagyományokkal (dalokkal, táncokkal és szokásokkal) felfegyverkezve küzdöttek a szabad és független Lettországért. A felvételeken hallható altató, lakodalmi és munkadalok, táncdallamok hordozzák a lív nép üzenetét a világ kis és nagy nemzetei számára. GAJDOŠI 1 - DUDÁSOK 1. Akcent Kiadó, Bratislava, 2002 Szlovákiai hagyományőrző dudások felvételeit hallhatjuk ezen a CD-n. Az egykori pásztor apát és a családi hagyományokat továbbéltető fiát, id. és ifj. Jozef Kostúrt (szül. 1922, ill. 1959), Tibor Kobličeket (szül. 1937) – a ’92-es sevillai és a 2000-es hannoveri világkiállítás résztvevőjét –, Martin Tesákot (1950), aki szintén továbbadta tudását Matuš fiának, valamint a besztercebányai Lubomir Tatarkát (1958). Sándor Ildikó

LĪVÕD LŌLÕD - LÍV DALOK Stalti család Riga, 1998 A lívek talán Európa legkisebb népcsoportja, távoli nyelvrokonaink, hiszen a finnugor nyelvcsalád balti ágához tartoznak, Lettországban élnek. Ma mindössze ötszázan vallják magukat lívnek. A Stalti család is ehhez a kisebbséghez tartozik és talán ők az utolsók, akik a lív nyelvet anyanyelvüknek ismerik el. A Stalti család folklórmozgalmat kezdeményezett Lettországban: 1976. november

folkMAGazin

29

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2002/3  

A TARTALOMBÓL: Soós János: Nyári délután apámmal; Jávorszky Béla Szilárd: Beszélgetés Kelemen Lászlóval; Záhonyi András: Táborról táborra –...

folkMAGazin 2002/3  

A TARTALOMBÓL: Soós János: Nyári délután apámmal; Jávorszky Béla Szilárd: Beszélgetés Kelemen Lászlóval; Záhonyi András: Táborról táborra –...

Advertisement