Page 23

A magyaron kívül muzsikáltok szlovák, cigány és román zenét, a koncertjeiteken pedig mindig hangsúlyozzátok a Kárpát-medence kulturális egységét és sokszínûségét. Az új lemezen is folytatjátok ezt a hagyományt? Agócs Gergely: Arról még nem beszéltünk, hogy a zenekarból ketten Felvidékrõl, Szlovákiából származunk, így került a repertoárunkba a szlovák népzene – természetesen saját gyûjtésbõl –, s a Felvidékhez való erõs kötõdésünk eredményezi, hogy a magyar zenei anyag is jórészt innen származik. Ennek kapcsán feltétlenül meg kell említenem, hogy Szlovákiában évek óta tart együttmûködésünk a Szlovákiai Magyarok Folklórszövetségével, rendszeresen oktatunk a szövetség nyári néptánc- és népzenei táborában. Ilyenkor együtt töltünk egy hetet az ugyancsak oktatóként megfogadott hagyományõrzõ zenészekkel, énekesekkel. Kutatói tevékenységemnek köszönhetõen nagyon sok gyûjtésem van, s elmondhatom, hogy a zenekar többi tagja is többször volt már gyûjteni. Ezek a meghatározó élmények alakítják rendszerint a lemezeink anyagát. Az új albumunkon kiói (Kyjov, Szlovákia) többszólamú ruszin ének és técsõi (Kárpátalja) ruszin hangszeres muzsika, valamint nyírvasvári cigány ének szerepel, mint nem magyar anyag, természetesen saját gyûjtésbõl. A nyírvasvári élményünk annyira meghatározó volt, hogy „gádzso” létünkre bátorkodunk cigány nótákat is énekelni, ki-ki ítélje meg, hogy mennyire sikerült. Úgy gondoljuk, Szent Istvánnak igaza volt, amikor azt állította, hogy a vendégek emelik az ország fényét, ezért hívtunk mi is közremûködõket az új lemezre... Herczku Ágnes: Mégpedig a kiváló Vándor Vokál énekegyüttest és Szalóki Ágit a ruszin kórushoz, mert egymagam kevés lettem volna négy szólamra, Buzássy Adrienn a cigány számban énekel velünk, s szintén a cigány számhoz hívtuk a Besh o droM-ból jól ismert Pettik Ádámot. Ismét meghívtuk cimbalmozni régi kedves barátunkat, Unger Balázst, õ gyakorlatilag végigmuzsikálja a lemezt. Gombai Tamás: Egyébként hangvételében, hangszerelésében, jellegében egy olyan sokrétû lemezt sikerült ismét összehozni, hogy ez már feszegeti azokat a bizonyos határokat, de azért igyekeztünk ennek is egy szép vonalat adni. Herczku Ágnes: A vezérfonalat a többszólamúságban lehetne megfogalmazni. A magyar nyelvterület legészakibb falujából, Magyarbõdrõl származik a többszólamú magyar ének, s mivel a mi népdalaink következetesen egyszólamúak, ez amolyan kuriózum, áthallás a szlovák, illetve a ruszin zenébõl. Így jött az ötlet a cigányra, amelyre a tercelés jellemzõ, s mivel már adott volt a técsõi ruszin anyag, kerestünk hozzáillõ, többszólamú vokális zenét. Gergely kilencvennyolcas kiói gyûjtését már ismertem, azonnal beleszerettem az anyagba, s az idén jómagam a Vándor Vokál két tagjával kijuthattam oda, beleszippantottunk a levegõbe. Így jöhetett létre ez a gyönyörû, többszólamú ruszin összeállítás. Nem érzitek úgy, hogy ezzel a névváltoztatással ismét nulláról kezditek? Herczku Ágnes: Nem, mert a zenekar minden tagja érez magában annyi energiát, hogy szembenézzen ezzel a kihívással. Most már nem áll mögöttünk egy nagyegyüttes apparátusa, saját erõnkbõl kell boldogulnunk, ugyanakkor sokkal szabadabbak vagyunk, sokkal jobban tudjuk majd csinálni azt, amit igazán szeretnénk. Legközelebbi külhoni úti céljaitok? Agócs Gergely: Szeptember közepén Bécsben koncertezünk, valamint Rómában, a Villa Mediciben tartunk táncházat az olaszországi magyar évad keretében. Függõben van még egy genovai fellépés, valószínûleg decemberre tolódik az idõpontja. Egyébként nemrégen találtunk egy menedzsert, s különféle új projekteken törjük a fejünket, amelyekrõl természetesen idõben értesítjük a közönségünket. Jászai Julianna

KITÜNTETETTJEINK 2002. AUGUSZTUS 20. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE Galambos Tibor - táncművész-koreográfus, a FÉSZEK Művészklub igazgató-főtitkára, a magyar táncművészetben betöltött művészi, pedagógusi elkötelezettségéért. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE Kiss Ferenc - népzenegyűjtő-kutató, a magyar folklórzene megőrzésében és továbbörökítésében végzett kimagasló tevékenysége elismeréséül. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT Erdélyi Tibor - nyugalmazott koreográfus, művészeti vezető, a Vadrózsák Táncegyüttesben végzett kiemelkedő művészi munkája elismeréséül, 70. születésnapja alkalmából. Jánosi András - az Óbudai Népzenei Iskola tanára, a Jánosi Együttes vezetője ÉLETFA-DÍJ Czidráné Bodza Klára - Németh László-díjas dalénekes, a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola énektanára Kerekes Endréné - szombathelyi hímző Szilágyi Ferenc - szilágysámsoni népdalénekes A NÉPMŰVÉSZET MESTERE-DÍJ Bartus Józsefné - herencsényi mesemondó Demeterné Jánó Anna - moldvai csángó balladaénekes Farkas Lászlóné - decsi bútor- és tojásfestő Gál János - seregélyesi fafaragó Romsics Lászlóné - homokmégyi író, pingáló, hímző „Rákóczi” Kovács Gusztáv - nagyecsedi néptáncos Pisák András - nagypaládi népdalénekes A NÉPMŰVÉSZET IFJÚ MESTERE-DÍJ Agárdi Éva - ebesi citerás Berei Andrea - kecskeméti szövő Botta Mónika - budapesti nemezkészítő kézműves Csuti Tibor - zalaegerszegi fazekas Dóka Krisztina - debreceni csuhéfonó Lehel Péterné - bátai tojásfestő Fekete Mátyás - budapesti tamburás Gerencsér Zsolt - győri kékfestő Horváth Zoltán - kazincbarcikai fazekas Ignácz Gabriella - nyíregyházi néptáncos Pósfai Miklósné - höveji hímző Szűcs Andrea - tiszafüredi fazekas Tóth Lóránt - kazincbarcikai fafaragó Vastagné Szűcs Gabriella - debreceni vászonszövő Zsákai István - szolnoki fafaragó

grafika: Horváth Ákos – MYX Stúdió

folkMAGazin

23

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2002/3  

A TARTALOMBÓL: Soós János: Nyári délután apámmal; Jávorszky Béla Szilárd: Beszélgetés Kelemen Lászlóval; Záhonyi András: Táborról táborra –...

folkMAGazin 2002/3  

A TARTALOMBÓL: Soós János: Nyári délután apámmal; Jávorszky Béla Szilárd: Beszélgetés Kelemen Lászlóval; Záhonyi András: Táborról táborra –...

Advertisement