__MAIN_TEXT__

Page 43

Bojt a fekete bárányon K. Mari „jobb híján” szegõdtetett pakulár szülõk egy szál gyermeke. A hetvenes évek iparosítási láza – puliszka helyett kenyeret ígérve – elcsábította az olyan juhászokat, akiknek még a nézésétõl is gömbölyödött a birka. A széki juhosgazdák K. Mariékra fanyalodtak – nekik tehetetlenségük miatt még puliszkából sem jutott jóllakásig –, legalább lesz, kire bégessen az a jószág, vigasztalták egymást. Mikorra a zsenge fû már megkapaszkodott, K. Mari anyjastól, apjastól, birkanyájastól kikutyagolt a végtelennek tûnõ magas legelõre, ahol bottal szurkálhatták a selymes víztõl jóllakott lomha fellegeket. Szent György napjától az elsõ hóig kísérgették a nyájat, még véletlenül sem terelgették, pedig a kettõ között óriási a különbség! Olykor-olykor – szemszúrásból – K. Mari az iskolában is megjelent. Zsibongó osztálytársai között olyan volt, mint egy riadt bárány, csak toporzékolt, aprókat szökdécselt,

látszott rajta, hogy „mehetnékje” támadt, s ha borongós tekintete néha megtisztult, olyankor lerítt róla, hogy titokban annak drukkol, aki majd megteszi az elsõ lépést, és magával rántja a csivitelõ gyermekhadat. Ilyenkor bizonyára arra gondolhatott, hogy birkák is csak a málházott szamár után hajlandók a bokáig érõ patakocskán átmenni. K. Marit a „birkaösztön” olyannyira a hatalmába kerítette, hogy szinte képtelen lett a tudatos cselekvésre. Az évek nem tûntek el nyomtalanul. A bárányokból anyajuhok lettek, közben K. Mari is felcseperedett, és tanárainak kegyelmébõl már az iskolát is maga után tudhatta. Lassan már a felnõtté válás küszöbérõl szemlélhette a körülötte zajló világot. Egyre gyakrabban járt be a faluba, õ szállította ugyanis haza a gazdának, egy girhes szamár hátára kötözve, a tejet és a gyapjút. Miután vételezte a pásztorságért külön járó élelmet, dohányt, petróleumot, visszaindult a hegyre. A falu utolsó házát is elhagyva többször hallottuk kieresztett

MESTERSÉGEK ÜNNEPE 2002. augusztus 17 – 20. Budai Vár A MESTERSÉGEK ÜNNEPE, a népművészek hagyományos találkozója immáron tizenhatodik alkalommal kerül megrendezésre. A Budavári Palota történelmi környezetében négy napon keresztül a legkiválóbb magyar kézművesek működő műhelyekben mutatják be a tradicionális népi mesterségek fortélyait, a közönséget is bevonva az alkotás folyamatába. A látogatók megismerkedhetnek a fafaragó, gyékényszövő, kovács, fazekas, hangszerkészítő, szövő, hímző, kékfestő, csipkeverő, nemezkészítő, szíjgyártó, kerékgyártó, kádár, kosárfonó, tojásfestő, mézeskalács-készítő mesterségekkel.

hangon dúdolni. Fényes fûzfabotjával ritmust verve, egy-egy mezei virág életét is kioltotta, amiért a vadméhek idõnként megkergették, de erre a kölni túlzott használata is adott némi indítékot... K. Marira is rátört a szabadság ajtóstól, ablakostól. Az elején még bizsergetõ jó érzésnek hitte; hogy „huzatossá” válhat, arra egy percig sem gondolt. Az idei pakulárfogadásra már nem kísérhette el szüleit. „Kegyelemélete” – áldott állapota? – kegyetlenséget szült. A közelükben kialakult bányató tömény sós vize egyik hajnalon köves partjára vetette a zsákba kötözött kétnapos csecsemõt – kevésnek bizonyuló kõnehezékeivel együtt. Egy szomszédjuk arra bóklászó kutyája meg hazahurcolta... Azt beszélik, hogy azon a hajnalon K. Mari egy reszketõ fekete báránnyal tért a meleg házba. Lecsutakolta, meleg tejjel megetette és színes selyembojtot kötött rá. Soós János

Idén is lesznek külföldi vendégeink, cseh- és szlovák játékkészítők, ázsiai és algériai kézművesek, akik országuk hagyományait mutatják be. 2002-ben a rendezvény fő témája a játék, amelyet a JÁTÉK CÉH közreműködésével közösen szervezünk. A természetes anyagokból (fa, textil, nád, szalma, csuhé) készült hagyományőrző játékokat a látogatók kipróbálhatják, az értékes régi játékokat pedig a Magyar Nemzeti Galériában kiállításon mutatjuk be. Idén is sor kerül és a Hangszerkészítők Találkozójára, melyhez a Magyar Nemzeti Galériában kiállítás kapcsolódik. A népművészeti hagyomány egyszerű elemeit a gyerekjátszó helyeken a kicsinyek is kipróbálhatják. A mesterség-bemutatók mellett a kézművesek népművészeti kirakodóvásáron kínálják eladásra portékáikat. Egész nap vásári komédia, utcaszínház, bábszínház, gyerekprogramok, esténként pedig táncház szórakoztatja a közönséget. Augusztus 20-án kora délután a mesterek felvonulásával és a Mátyás templom előtti ünnepélyes kenyérszenteléssel köszöntjük Szent István ünnepét. Információ: Népművészeti Egyesületek Szövetsége 1011 Budapest, Corvin tér 8. Tel. / Fax: 06.1.214-3523 honlap: www.nesz.hu • e–mail: neszfolk@matavnet.hu

folkMAGazin

43

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2002/2  

A TARTALOMBÓL: András Mihály: A táncház jelene és jövõje Erdélyben; Diószegi László: Egy kritika ürügyén; Timár Sándor: Megemlékezés a 30. é...

folkMAGazin 2002/2  

A TARTALOMBÓL: András Mihály: A táncház jelene és jövõje Erdélyben; Diószegi László: Egy kritika ürügyén; Timár Sándor: Megemlékezés a 30. é...

Advertisement