Page 42

Keleti Szél

Szomszédolás Országos és Nemzetközi Néptáncfesztivál Debrecenben

Az 1992-es világkiállítás magyar pavilonja 10 éve üresen áll Sevilla-ban. Most fölmerült annak a lehetõsége, hogy a Tisza-Bodrog találkozásánál végre méltó helyére kerüljön. Kiss Ferenc, mint a pavilon zenéjének szerzõje és az Etnofon Népzenei Kiadó A Héttorony hangjai címû CD bevételének felajánlásával ezt a célt szándékozik támogatni. Így minden vásárló személyesen is hozzájárul Makovecz Imre legendás épülete hazaköltöztetéséhez. A lemez ára postaköltséggel együtt 3.500,- Ft. Megrendelhetõ: H-1055 Budapest, Falk Miksa u. 16 e-mail: info@etnofon.hu Tel.: (36-1) 266-5091

Idén 12. alkalommal rendezték meg Debrecenben a „Szomszédolás” Országos és Nemzetközi Néptáncfesztivált. A résztvevő 33 együttesből hat a határon túlról érkezett: a Csíksomlyói Néptáncegyüttes, a Höcögő Néptánccsoport (Zilah), a „Mugurelul” Táncegyüttes (Nagyvárad), a KisIlosvai Gyermek Együttes (Nagyida) és az Ukrán Citerazenekar mellett Bulgáriából a Siistrai Gyermek Együttes. A hazai gyermekcsoportok Ajakról, Budapestről, Cigándról, Jászberényből, Kecskemétről, Miskolcról, Nyíregyházáról, Sárospatakról, Sátáról, Tiszaújvárosról jöttek el hozzánk. A fesztivál természetesen a HajdúBihar megyei csoportoknak is fontos esemény: e területet Berettyóújfalu, Derecske, Hajdúhadház és a vendéglátó város, Debrecen gyermekcsoportjai képviselték. Hagyomány, hogy a „Szomszédolás” alkalmat ad új koreográfiák bemutatására. A fesztivál műsorát „ősbemutatók” jellemzik, amelyeket minden évben neves szakmai zsűri értékel. Az idei zsűri tagjai Furik Rita táncpedagógus, Dr. Kardos László a Hajdú Táncegyüttesért Alapítvány elnöke, Szigetvári József az Örökség Gyermek Népművészeti Egye-

„Szeretném, ha szeretnének” Ezt a címet viseli Alfred Polansky, Bécsben élő gitárművész zeneszerző készülő CD-je. A lemezen Ady néhány jól vagy kevésbé jól ismert versének zenei feldolgozását hallhatjuk. S hogy minderről a folkMAGazin hasábjain is hírt adunk, azt a lemezen közreműködő zenészek, énekesek névsora indokolja: Alfred Polansky mellett a debreceni Szeredás együttes, Porteleki László, Rőmer Ottó, Bárdos Ildikó, Juhász Erika, Sebestyén Márta, Tóthné Dénes Anikó. Hogy milyen stílusú zenére számíthat az érdeklődő hallgató, azt Bárány György lemezismertetőjének néhány idézett gondolata talán érzékelteti: „Ady versei keletkezésük óta nagy visszhangot váltottak ki az irodalomtudósokból, és – talán csak Petőfihez hasonlíthatóan – a költészetet szerető átlagemberből is. Ennek több oka van: a forradalmi, de erősen szubjektív tartalom, a bonyolult, de roppantul érdekes szimbólumrendszer és természetesen az intenzív, közvetlenül ható nyelv is. Ez utóbbi lehet az oka annak, hogy egy-egy vers szinte zenei hatással van az olvasóra, aki sajátos dallamokat és ritmusokat hall ki belőle. Nem meglepő tehát, hogy ezek a versek számtalan zeneszerző fantáziáját foglalkoztat-

42

sület elnökségének tagja, a CIOFF Fesztiválbizottságának elnöke, Timár Sándor Erkel-díjas koreográfus, valamint Bárdosi Ildikó népdalénekes voltak. A seregszemle legnívósabb produkcióit a jövõ évi Néptáncantológián láthatjuk majd viszont. Már az elnevezés is sugallja, hogy a rendezők célja egy olyan baráti találkozó megszervezése, ahol a résztvevők apraja-nagyja jól érezheti magát. A debreceniek a város különböző pontjain rendezett utcai bemutatókon szintén élvezhették a táncosok produkcióit. Az együtteseket a megye több települése – Hajdúszoboszló, Komádi, Püspökladány, Nyíracsád – is vendégül látta. A rendezők igyekeztek a résztvevő gyerekek szórakoztatásáról is gondoskodni. Debrecen felújított központjában, a Kossuth téren rendezett kézműves foglalkozások, esti utcabálok, a hagyományos Rétes-béles bál mellett idén is sor került az elmaradhatatlan a „Táncos gyülekezetre”, a Református Nagytemplomban. A rendezők remélik, hogy mindenki szép élményekkel tért haza, és a jövő évi „Szomszédoláson” ismét lesz bőven újságolni valója. Juhász Erika

ták. [...] Az Ady-versek megzenésítéseinek száma ma már körülbelül 400-ra tehető, és ez a szám napjainkra egyre nő. Fölsorolni nehéz lenne mindet, de egy biztos: ahány zeneszerző, annyi stílussal és műfajjal találkozunk. Megtalálható köztük a könnyűzenei hangzású daltól kezdve a modern, szimfonikus árián keresztül a kórusműig szinte minden, ami elképzelhető. Alfred Polansky Ady-dalai, bár nem hoznak igazán meglepőt, mégis új úton járnak. Nem csak hallja a versek magyaros dallamát, hanem bele is meri őket helyezni egy erősen népzenei hangzásba. Itt nem idézet a népdal, mint Kodálynál, hanem szerves egységet alkot a verssel és új egyéniséget ad neki. Megszólal a »magyar ugar«, de nem földhöz ragadt, primitív hangon, hanem az erőt és ihletet adó szülőföld hangján. Ady versei öszszeolvadnak a magyar népzenével: a verbunkossal, a hallgatóval és a csárdással. A dalok másik része másfajta gyökérből táplálkozik. Az osztrák zeneszerző a nyugati repertoárjából merít, amikor franciás hangzású, intimebb és magába fordultabb zenével ötvözi Ady borongós hangú, szimbólumokkal teli verseit.” A lemezbemutató koncert 2002. június 27-én 19 órakor lesz Debrecenben, a Református Kollégium Dísztermében. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! (J.E.)

folkMAGazin

folkMAGazin 2002/2  

A TARTALOMBÓL: András Mihály: A táncház jelene és jövõje Erdélyben; Diószegi László: Egy kritika ürügyén; Timár Sándor: Megemlékezés a 30. é...

folkMAGazin 2002/2  

A TARTALOMBÓL: András Mihály: A táncház jelene és jövõje Erdélyben; Diószegi László: Egy kritika ürügyén; Timár Sándor: Megemlékezés a 30. é...

Advertisement