Page 36

A nagyecsedi botolótól a hastáncig Beszélgetés a „Khamoro” Tánc Egyesület vezetõivel, Szitai Máriával és Farkas Zsolttal

2002. februárjában elindult a sokak által oly régóta várt, az országban jelenleg egyetlen cigánytánc tanfolyam, ahol nemcsak a különbözõ cigánytáncokat lehet megtanulni, hanem színpadi táncosokat és jövendõbeli tánctanárokat is képeznek. Az órák rendkívül jó hangulata és oldottsága az autentikus cigány élõzenének és a tanárok közvetlen stílusának köszönhetõen, minden cigánytáncot táncolni vágyó diákot magával ragadott. Az elsõ két hónap munkája után megszületett az elsõ fellépés, körvonalazódnak a további tervek. Errõl beszélgettem az egyesület vezetõivel, Szitai Máriával és Farkas Zsolttal. – Milyen céllal és mikor alapítottátok az egyesületet? – 2001-ben alakultunk azzal a céllal, hogy a cigány tánckultúrát, zenét továbbadjuk, terjesszük, tánctáborokat szervezzünk, táncházakat, tánckurzusokat tartsunk. A cigány hagyományok megõrzését elsõdleges célunknak tekintjük. – Mi tette szükségessé ezt a tanfolyamot? – Az emberek érdeklõdése. Rengeteg felkérés érkezett különbözõ iskolák, mûvelõdési házak, táncházak részérõl. Eddig mi mentünk a tanítványokhoz és még most is nagyon sok általános iskolába járunk tanítani, de úgy gondoltuk, hogy létrehozunk egy olyan stúdiót, ahová minden érdeklõdõ eljöhet. A Kalyi Jag Együttessel nagyon sok helyen zenéltünk, táncoltunk és észrevettük, hogy a tánc is ugyanúgy az érdeklõdés középpontjában áll, mint a zene, de eddig nagyon kevés lehetõség volt cigánytáncot tanulni. Sok ember jött oda hozzánk, hogy hol tanulhatnak táncolni, hol lehet táncosokkal találkozni, hogyan lehetne egy cigány táncházat találni. Úgy gondoltuk, eljött az ideje, hogy létrehozzuk ezt a táncstúdiót. – Kiknek szól ez a tánctanfolyam? Kiknek hoztátok létre? – Évek óta tanítunk általános iskolákban, ezt nagyon fontos megemlíteni, mert a gyerekek a legõszintébbek, nekik lehet még tisztán átadni mindazt, ami az emberben benne van. A legtöbb felnõttnek, aki hozzánk kerül, már van táncos vagy néptáncos múltja, és sokan persze most kezdik a tánctanulást. Tanfolyamunkra mindenkit szeretettel várunk, gyerekeket, felnõtteket, romákat, nem romákat, fiatalokat, idõsebbeket. Egyik legfontosabb célunk, hogy minél szélesebb körhöz el tudjuk juttatni ezeket a táncokat. Bárki jöhet, folyamatos a jelentkezés, minden embernél az alapoktól kezdjük az oktatást. – Mibõl áll egy óra? – Minden alkalom tartalmaz elméleti oktatást, melynek keretében vagy híres táncosokat, zenészeket hívunk meg, vagy archív videó felvételeket nézünk, és mi magunk is sokat mesélünk a táncról. Hozzá kell tennem, hogy mivel ez cigánytánc, fontosnak tartjuk, hogy a cigány kultúráról is szó essen. Nagy Gusztáv például a roma nyelvrõl tartott ízelítõ elõadást, melyben elmondta a leggyakrabban használatos tánc során elõforduló szavakat. Ezen az órán egy cigány dalt is megtanult a csapat. Ezenkívül élõzenére táncolunk, ismert roma zenekarok tagjai adják a ritmust és teremtik meg a rendkívül jó hangulatot, oldottságot. – Milyen táncokat lehet a tanfolyamon megtanulni? – Szatmári cigány táncokat, cigányos csárdást és botolót, romániai csingerálást, nõi és férfi szóló, illetve páros táncokat. Az elméleti oktatásban szó esik a nagyecsedi cigányok táncairól, táncos egyéniségekrõl, alkalmakról, viseletrõl, táncszavakról. Beszélünk a viseletrõl, magatartásról a tánc közben, a tánc idõtartamáról, kezdésérõl, befejezésérõl. – Milyen jellegzetességek, egyedül csak a cigánytáncokra érvényes szabályok vannak? – A cigánytánc elsõdleges törvénye, hogy a táncolók egymás szemébe nem nézhetnek, egymással nem érintkezhetnek, sem beszéddel, sem érintéssel. Egymás kezét megfogni tilos. A tánc lényege, hogy a táncolók egymás háta mögé kerüljenek, ez jelenti Oktatás: Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola 1068 Budapest, Felsõerdõsor u. 6., szerdán és pénteken 17-19 óráig Jelentkezés: khamoro@freemail.hu Szitai Mária: 06-30/224-8055, Farkas Zsolt: 06-20/361-5140 A jelentkezés folyamatos! Mindenkit szeretettel várunk!

36

a megcsalást. A lányok tánca a felszedõ lépésre épül, a fiúké a csapásra, illetve a tromfra. A táncban megtalálható a csalogatás, amikor egymást csábítgatják, próbálják ide-oda csalni, a lány ezalatt sem nézhet a fiú szemébe, csakis a cipõjére. – Említettétek az általános iskolákat, hol tanítotok? – A Máv-telepi, a Langlet Waldemár, a Csata utcai Általános Iskolában, a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskolában és most már egy XIII. kerületi óvodában is fogunk. – Milyen táncos múlttal rendelkeztek? – Szabolcs-Szatmár megyében és Pesten kis korunk óta táncolunk, elõször Balázs Gusztáv nemzetközi táboraiban, majd Balogh Béla „Lindri” táncszínházában. Jelenleg a Kalyi Jag Együttes táncosaiként lépünk fel, ezen kívül életünket teljes egészében a tánctanítás tölti ki. – További terveitek? – Februárban, amikor elkezdõdött ez a tanfolyam, teljesen véletlenül nagyon érdekes emberek kerültek össze, a csoport tagjai különbözõ nemzetközi cigánytáncokat tanultak már elõtte. A tanítványaink között egyesek például az egyiptomi hastáncot táncolják, mások a flamencót. Az elsõ alkalom után tudatosult bennünk, hogy ezekkel az emberekkel szeretnénk egy olyan nagy programot létrehozni, ami „Indiától Európáig” címmel bemutatná a különbözõ cigánytáncokat, a flamencót, hastáncot, indiai, orosz, szerb táncot, romániai csingerálást stb. Ezek az elképzelések azóta bõvültek és megalapozottá váltak. Szeretnénk ugyanúgy a zenében is megmutatni az adott ország kultúráját, illetve a régi mesterségeket feleleveníteni. Ezenkívül alapítani szeretnénk egy „Mûvészetek Házát”, ahol a tradíció és a jövõ találkozna. Ezt az elképzelést közösen szeretnénk létrehozni Nyári Oszkárral és a „Karaván” társulattal, õk képviselik majd a színházat, Kékesi Attila a médiát, a „Khamoro” Egyesület pedig a cigány kultúrát és táncokat. De ez még a jövõ zenéje. További terveinkben szerepel még egy tehetségkutató verseny, ahová 10-tõl 25 éves korig várjuk a jelentkezõket, nemzetközi cigánytáncos, zenész, énekes tehetségeket keresünk. Ez a verseny június elején kerül megrendezésre. – Segíti valaki a munkátokat? – A XIII. kerületi Kisebbségi Önkormányzat, velük már évek óta dolgozunk együtt, a Kalyi Jag Együttes is támogatja kezdeményezésünket. Tagjai eljönnek az óráinkra, mesélnek, zenélnek, bemutatókat tartanak nekünk. Ezenkívül támogat bennünket a Fõvárosi Önkormányzat Kisebbségekért Csoportja. – A tanítványok szerepeltek már színpadon? – Igen, két hónapos tanulás után, május 1-én a XIII. kerületi Duna-parti „Romajálison” debütált a csapat. Itt egy szatmári koreográfiát mutattunk be. Hastáncosaink a magyarországi cigány tánc mellett egyiptomi hastánccal is szerepeltek, majd az egyik növendékünk flamenco bemutatója következett. A következõ fellépés június 1-én a VI. kerületi Terézvárosi Roma Napon a Hegedû utcában volt, utána június 9-én, a Kisebbségi Napon a XIII. kerületben. Július 16-án a Méz Együttes koncertjén, a Budai Parkszínpadon lép fel a csapat, az órákon most erre és a további szereplésekre készülünk. Idáig is a tánc volt az életünk, de el kell mondjuk, egészen más érzés felmenni a színpadra és táncolni, mint saját tanítványaink táncát nézni. Ez talán még fantasztikusabb, hiszen értük félni és izgulni, majd velük együtt örülni igazán csodálatos. És ez még csak a kezdet… Bander Csilla

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2002/2  

A TARTALOMBÓL: András Mihály: A táncház jelene és jövõje Erdélyben; Diószegi László: Egy kritika ürügyén; Timár Sándor: Megemlékezés a 30. é...

folkMAGazin 2002/2  

A TARTALOMBÓL: András Mihály: A táncház jelene és jövõje Erdélyben; Diószegi László: Egy kritika ürügyén; Timár Sándor: Megemlékezés a 30. é...

Advertisement