{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 10

közvélemény-kutatás 2002

Milyen a Táncháztalálkozó fogadtatása? Sokféle választ adhatunk erre a két kérdésre, hiszen mindannyian jól ismerjük, részesei vagyunk a „mozgalomnak”. Fontos volna azonban többet tudnunk önmagunkról, pontosabb ismeretek birtokába jutni. A kerek harminc esztendõ is arra késztet bennünket, hogy visszafelé is tekintsünk. Dokumentálni, kutatni kell a táncházat, a magyar közmûvelõdés és a hagyományok továbbörökítésének ezt az egyedülálló intézményét. Hat-hét évvel ezelõtt voltak már ilyen próbálkozásaink: Juhász Katalinnal és Szabó Zoltánnal (mindhárman néprajzosként és a táncházmozgalom tevékeny részeseiként) két éven át vizsgálódtunk a táncházakban és környékükön. Az 1996-os Táncháztalálkozón 1000 kérdõívet töltöttek ki számunkra az akkori résztvevõk: ezek az adatok és statisztikai feldolgozásuk az elsõ olyan elemzés, amelyben számszerûen is alátámasztva látható, ki a táncházas, milyen az ízlése, értékrendje. (A teljes anyag a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárában olvasható.) Az idei Táncháztalálkozón elvégzett vizsgálat részben ennek a korábbi kezdeményezésnek a folytatása. A JELTÁRS (Jelenkor Társadalomkutató Mûhely) szociológusainak közremûködésével, a Hagyományok Háza és a Táncház Egyesület támogatásával állítottuk össze azt a kérdõívet, amelyben többféle kérdésre kerestük a választ: – A Táncháztalálkozó híre milyen csatornákon jut el az érintettekhez? – Kik az esemény látogatói, mely programok iránt érdeklõdnek és mennyire elégedettek ezekkel? – Milyen indíttatásból választják a táncházat idõtöltésül az oda járók? A kérdõívek adatait a Táncháztalálkozó második napján (2002. március 17-én) a Bartók Táncegyüttes önkéntesei segítségével vettük föl – köszönet illeti õket gondos, szakszerû munkájukért. Az elemzések 384 válaszadó által megadott adatok alapján készültek (ezen a napon kb. 5000 látogató fordult meg a rendezvényen). A felmérés eredményei egy vaskos kötetet tesznek ki (az érdeklõdõk számára a Táncház Archívumban hozzáférhetõ), az alábbiakban a szélesebb közönséget is érintõ-érdeklõ vonatkozásokat teszszük közzé szöveges formában, grafikonokkal kiegészítve. Sándor Ildikó

10

A látogatók összetételéről A Táncháztalálkozó közönségének fele „törzsközönségnek” számít, minden esztendõben részt vesz az eseményen; további egyötöde ugyan nem jön el évenként, de viszonylag rendszeresen, két-három évenként igen. A résztvevők kevesebb, mint egytizede csak alkalomszerű látogató, ennél ritkábban jön el. Minden ötödik válaszadó most járt itt elsõ alkalommal. (1. ábra)

A rendezvény fő profilja a tánc és a hozzá kapcsolódó programok, s a tánctanítás, táncolás, táncház és a fellépők iránt egyaránt nagy volt az érdeklődés. Ugyanakkor a legnépszerűbb mégis a kirakodóvásár: ez mindenkit egyformán érdekelt. A látogatók szívesen nézelődnek, s valószínűleg vásárolnak is a kirakodóvásáron, amelyhez minden bizonynyal hozzájárul a speciális kínálat, ami ilyen választékban és sokszínűségben

A résztvevők általában barátaikkal, néptánccsoporttal, zenekarral vagy családjukkal látogattak el a rendezvényre. (2. ábra) Elég sokan, a válaszadók 10 százaléka egyedül jött, ez inkább az idősebb korosztályra volt jellemző. A középiskolás korúak többnyire néptánccsoportjukkal érkeztek, a 19-30 év közötti fiatalok barátaikkal, míg családjukkal inkább a 30 év fölöttiek és az annál idősebbek. A felnőtt látogatók körében a diplomások aránya nagyon magasnak mondható, közel háromnegyedük rendelkezik főiskolai vagy egyetemi diplomával. Tehát a Táncháztalálkozó közönsége jóval magasabban kvalifikált, mint az azonos korú lakosság általában.

egyébként nem elérhető, sok olyan készítő és árus vonul fel, aki egyébként nehezebben volna fellelhető. Ez egyben azt is mutatja, hogy a rendezvényen résztvevők ízlésvilágában helyet kapnak a kézműves termékek, népies stílusú tárgyak, eszközök, ruhák. (Ezt támasztja alá a Táncháztalálkozón 1996-ban készült felmérésünk is, ahol a válaszadók megközelítően nyolcvan százaléka mondta azt, hogy öltözködésében helyet kapnak az ilyen darabok.) A koncertek a válaszadók háromnegyed részét érdekelték. A 19 és 30 év közötti korosztály vonzódása valamivel intenzívebb, 80,1 százalékuk volt kíváncsi a zenei mûsorokra. A férfiak nagyobb érdeklõdést mutattak, az eltérés tíz százalékos. (Az elõbbieknél 80,8-es, a hölgyeknél 69,4-es százalékarány.) A többi fellépőre a megkérdezettek kétharmada volt kíváncsi. A táncház, il-

A programok iránti érdeklődés Sokféle program várta a látogatókat, mindegyik népszerűnek bizonyult.

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2002/2  

A TARTALOMBÓL: András Mihály: A táncház jelene és jövõje Erdélyben; Diószegi László: Egy kritika ürügyén; Timár Sándor: Megemlékezés a 30. é...

folkMAGazin 2002/2  

A TARTALOMBÓL: András Mihály: A táncház jelene és jövõje Erdélyben; Diószegi László: Egy kritika ürügyén; Timár Sándor: Megemlékezés a 30. é...

Advertisement