Page 51

Moldvai csángó dudások („síposok, csimpolyosok”) - II. rész A moldvai dudák elnevezései: Érdekes, hogy a ploszkucéni Dima Mihály és Minuc Péter „magyarossan síp, oláhul csimpoly” a – tudomásom szerint – utolsó északi csángó nyelvjárást beA Bákó környéki falvakban használták a duda régies magyar szélő dudások kizárólag „csimpolynak” nevezik a dudát, nem nevét a „síp” elnevezést. Eddig a következő falvakban jegyez- használják és nem ismerik a „síp” nevet. Nem tudhatjuk, hogy tem föl a „síp” szó használatát: Külsőrekecsin, Csík, Újfalu a ploszkucéni dudák román eredetére utal-e ez, vagy pedig a (Dózsa György), Klézse, Somoska, Forrófalva, Nagypatak. „síp” szó merült-e egyszerűen feledésbe (vagy el sem jutott Már a XIV. századi latin-magyar Schägli szószedetből is kide- oda) az erősen románosodó északi csángó dialektusban. Dima rül, hogy a síp szó dudát is jelentett. (Éri Péter szíves közlése). Mihály dudájának sípszárvégén elmondása szerint kis pipaszeMóricz Zsigmond még alighanem ismerte a duda síp elneve- rű fölcsucsorodás volt, ami Nicolai Mircea háromszéki román zését. Az Árvácskában „egy öreg azt mondja a kis Csöre Du- dudás dudájára emlékeztet. Magában azonban ez sem bizonyít dás nevű nevelőapjáról a csendőrnek: Sipos, vagy valami ilyen román eredetet. Dima Mihály 2000 nyarán tett egy bizonyhangszerje vót neki a nevében. Dudás no...”. Moldvában tovább talan kijelentést, miszerint az apja román embertől kapta volél a furulya archaikus sültü (süvölna a dudáját, amit aztán ő örökölt tő, süvöltyü) neve is, és ezt hasztőle. Hangsúlyozta azonban, hogy nálják a duda sípszárának megnenagyon halvány az emléke erről. vezésére is. A „síp” elnevezés vaMinden valóságalapot nélkülószínűleg a tömlősíp (tibia utriculöz Tobak Ferenc azon állítása, laris) rövid változata. A duda elnemiszerint a kettős sípszárú dudát vezés a 16. sz. közepétől kezd csak „sípnak”, az egyes sípszárút csimteret hódítani (Manga, 1968) a mapolynak neveznék a csángók, ilyengyar nyelvterületen. Minden jel arformán valamiféle ösztönös néprajra utal, Moldvába nem jutott el. zi megkülönböztetést téve magyar Mesterke Gergely külsőrekeés román duda között. Egyszerűen csini dudás 1973-ban sípnak és bizonyos falvakban (pl. Külsőrecsimpolynak nevezte a dudáját: kecsin, Klézse, Csík, Nagypatak) „magyarossan síp, oláhul csimmég használják a duda régi magyar poly”. A csángók mindenütt hasz„síp” elnevezését, párhuzamosan a nálják a románból átvett csimpoly román csimpoly szóval a dudára, (cimpoi) kifejezést is, ami valófüggetlenül attól, hogy azt milyen színűleg a szimfónia görög szóból etnikai csoport használja. Más falered, csakúgy, mint az olasz zamvakban (pl. az elrománosodás előrepogna, spanyol cinfonia, francia haladottabb fokát képviselő Ploszshifonie, grúz csiboni. A héber kucénban, ahol az északi nyelvjányelvű ószövetségi hangszerek körást beszélik), már csak a román zött „sumponyah” alakban szerecsimpoly szót értik. Tobak ezt az pel. A görög források szümfoneiállítását Gusás József újfalusi (Dóonnak neveznek egy dudaszerű zsa György és nem Ferdinánd fahangszert, a rómaiaknál sympholu!) csobán állítólagos kijelentéséDima György, Dima Mihály apja, az 1954-ben meghalt niacusnak hívták a dudást. A szimre alapozza. Ennek ellentmond az ploszkucéni csimpolyos csángó viseletben. fónia szó együtthangzást jelent és a felvétel, amelyet 2000 nyarán kéStuber György reprodukciója a duda több sípjának együtthangszítettem Gusás Józseffel. Akkor zására utal. Hasonló okból hívták szimfóniumnak a tekerőlan- ezt mondta (a lejegyzés digitális videó és „minidiszk” felvételtot is (Pávai, 1993). Csimpolyának viszont nem hívják a dudát ről történt): Moldvában, csak csimpolynak. Kizárólag Nicolai Mircea, ma- „Stuber György (mutatja Mesterke Gergely kettős sípszárú gyarul kiválóan tudó háromszéki román dudástól hallottam a csángó dudáját): Mi volt ennek a neve, emlékszik? „csimpolya” kifejezést Zabolán: „Ügyes, szép csimpoly vót, Gusás József: Nem, nem. úgylehet a legjobb csimpolyám volt.” S. Gy.: Nem mondták neki, hogy csimpoly vagy síp? Az idősebb csángók közül többen emlékeztek a „sípra”, pl. G. J.: Csimpolynak is mondták, de sípnak mondták. Kotyor Péter (Külsőrekecsin), aki 1973-ban az ötvenes éveiben S. Gy. (egysípos román dudát mutatva): Ezt minek mondták? járt és Csicsó Márton (Külsőrekecsin) akkor hatvan év körüli G. J.: Mindcsak sípnak mondták. Sípnak. csángómagyar. Duma (Porondi) János, akkor 82 éves nagypa- S. Gy.: Mindegy, hogy kettő vagy egy, mindcsak síp? taki moldvai csángómagyar dudástól hallottam 1974-ben és Pa- G. J.: Mindcsak síp. lack Antal, akkor 38 éves nagypataki csángómagyar furulyástól S. Gy.. És oláhul? 1991-ben, hogy a külsőrekecsininél archaikusabb nyelvjárású G. J.: Oláhul csimpoly.” (déli csángó) Nagypatakon is „sípnak” hívták a dudát. Ők is Fehér Márton (Külsőrekecsin-Dumbrovény), Mesterke Gerhasználták a román csimpoly nevet is. Az 1991-ben nagyjából gely (Külsőrekecsin-Dumbrovény), Palack Antal (Nagypatak) negyven év körüli klézsei Istók György szerint Klézsén is ezt a és Istók György (Klézse) egyaránt megerősítették, hogy ilyen kifejezést használták a dudára. megkülönböztetés nem létezett. Mindegyikről videó és hang-

folkMAGazin

51

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2002/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Rég megunt hagyományok?; Tündik Tamás: Gyepûk népe; Nyári táborok; Juhász Erika: „Szivárványos az ég alja....

folkMAGazin 2002/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Rég megunt hagyományok?; Tündik Tamás: Gyepûk népe; Nyári táborok; Juhász Erika: „Szivárványos az ég alja....

Advertisement