Page 39

Gyűjtés egy „fehér folt” területén A mezőségi Felsőgyékényes táncai 1992-ben jártam Désen (Dej; Románia) a SAMUS Néptáncfesztiválon, itt találkoztam elõször a felsõgyékényesi hagyományõrzõ tánccsoporttal. Rögtönzött táncot mutattak be, ami feltûnt azon az óriási koreográfiai rendezvényen. 2001. júliusában megkerestem a gyékényesi polgármestert, aki támogatásáról biztosított a gyûjtés megszervezésében. Beszélgetésünk közben megtudtam, hogy a faluban vannak zenészek. Készítettem hang és videó felvételt, ám kiderült, hogy a zenélésük nem alkalmas a gyûjtéshez, mert földmíves emberekként nem foglalkoztak komolyan a muzsikálással. Más muzsikusokat kerestem tehát, akik a környékre jártak és a vidék szokásanyagát ismerték. A Déstől 10-15 kilométerre délnyugatra fekvő, ma teljesen románok lakta vidéket, járva találkoztam egy prímással, akit Rus Mihainak (sz. 1927) hívnak. Ő segített a többi zenész felkutatásában. Így találtunk rá Talpa Augustin brácsásra (sz. 1938), Gyémánt József prímásra (sz. 1939), ifj. Gyémánt József bőgősre (sz. 1971), aki nagyon jól hegedül is. Alőr (Urisor) faluban, a brácsás otthonában összehoztam a zenekart, próbafelvételt készítettem velük. Kiderült, hogy mesterien játszanak együtt, mindnyájan ismerik a vidék zenéjét, egyenként is jó muzsikusok. A szamosmenti román muzsika jeles képviselőivel álltam szemben, akik ízes, régi dallamokat játszottak kezdetben maguktól, később kérésre. Talpa Esztera (sz. 1938) - háziasszony és brácsásfeleség - keserveseket énekelt bőven, majd bemutatta a gyékényből font lábtörlő készítésének fortélyait. Mintegy kétórányi hangés videofelvétellel, illetve két tekercs fotóval távoztunk a helyszínről. A zenekar megvolt, következett a táncos gyűjtés megszervezése. Ennek időpontját 2001. október 28-ra tűztük ki. Előtte három hétvégén is elmentem a faluba, hogy mindent elrendezzek, semmit sem akartam a véletlenre bízni. Még egyszer megkerestem a helyi vezetőket és

tisztáztuk a gyűjtés körülményeit. A kultúrházban kaptunk helyet. A szervezést egy szerencsés véletlen is segítette, aminek nagyon örültem. Egy nappal a gyűjtés előtt jelen lehettem egy hagyományos almaszüreti mulatságon. Itt találkoztam először személyesen a gyékényesi táncosokkal, akiket kedvcsináló vendégtáncosoknak hívtak meg. A spontán mulatságban bő órás videofelvételt és egy tekercs fotót készítettem a táncokról.

folkMAGazin

A gyűjtés délután 2 órakor kezdődött zenekari felvétellel. Mivel három prímás, egy brácsás és két bőgős volt, több felállásban is készítettem hang és videofelvételt. Ezután következett a táncos felvétel. A hat pár viseletbe öltözve úgy táncolta végig a szokásos táncrendjüket, mint régen, ahogyan ők hívják: „csűrtáncban” (joc de sura): Joc denceput sau Ţiganeşte (kezdőtánc): lassú csárdás; Romaneşte: aszimmetrikus lüktetésű forgatós tánc, mely első látásra mintha a bonchidai román forgatós, a mezőméhesi purtata és a mezőgyéresi de-a lungu ötvözete lenne; De-nvirtit sau Ceardaş: mérsékeltebb tempójú gyorscsárdásnak felel meg; Fecioreşte iute: sűrű legényes; Fecioreşte rar: ritka legényes; Şapte pasi: hétlépés; Doi pasi: kétlépés. A táncokban meghatározó az improvizáció. A legényeseket jól kivehető pontszerkezetben, tiszta zárlatokkal táncolják. Páros táncaikban a férfi maga mögé forgat, nem jellemző a kar alatti forgatás, viszont sokat csapásolnak és figuráznak. A táncot folyamatos, szinte szünet nélküli csújjogatás kíséri. Két teljes táncrendet sikerült rögzíteni a hat pár táncossal, s mindezt spontán bál követte, ahol meglepetésünkre szintén nagyon jó táncosokkal találkoztunk. A mintegy 60 résztvevőből majdnem mindenki tudott táncolni. Ebbe a faluba még érdemes sokszor visszatérnünk. Köszönet a felsőgyékényesi polgármesternek, a falu lakóinak a közvetlen támogatásért, a feleségemnek és Balatoni Katalinnak, akik segítettek a gyűjtőmunkában, valamint a KAS Hagyományőrző Egyesületnek, amely erkölcsileg és anyagilag támogatta a szakmai munkát. A hang- és képanyag megtalálható lesz a Hagyományok Háza közgyűjteményében. Bodó-Bán János

39

folkMAGazin 2002/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Rég megunt hagyományok?; Tündik Tamás: Gyepûk népe; Nyári táborok; Juhász Erika: „Szivárványos az ég alja....

folkMAGazin 2002/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Rég megunt hagyományok?; Tündik Tamás: Gyepûk népe; Nyári táborok; Juhász Erika: „Szivárványos az ég alja....

Advertisement