Page 35

Táncos egyéniségek

A gyimesközéploki Blága Károly Kicsi Kóta A gyimesközéploki sötétpatakiak közösségi és szellemi életének egyik jelentõs, talán a legkifejezõbb személyisége Blága Károly, melléknevén Kicsi Kóta. 1931. január 14-én született a gyimesközéploki Sötét-patakon, Blága Károly Kóta és Molnár Katalin kilencedik gyermekeként. A család eredetileg csíkdámfalvi származású, Sötétpatakra Gyimesfelsõlokról költöztek ki. A Blága család híres volt jó táncos, jól éneklõ, mulató tehetségérõl. Kicsi Kóta édesanyja nagyon szépen énekelt, a gyerekek összeálltak párba táncolni és a nagyobb tanította a kisebbet. A szülõk úgy szerették volna, hogy a gyerekeik is jó táncosok legyenek. Így nagyon korán, gyerekkorban megtanulták a gyimesi közösség táncait és mehettek a serketáncba. Fiútestvéreivel együtt édesapjától tanulta a férfitáncokat: a verbunkot és az oláhost. Az oláhos volt a kedvence, bár mindkettõt kiválóan tudja. Blága Károly az elemi iskolában öt évet végzett. Szeretett tanulni és legkisebb fiúgyermek lévén a szülei is taníttatni szerették volna. Blága Károly számára a családi emlékek meghatározóak értékrendje kialakulásának szempontjából. 1949-ben Antal János vezetésével alakult meg a helyi hagyományõrzõ tánccsoport, ahová a katonaságig, 1952-ig járt. Legnagyobb táncos élménye elsõ színpadi fellépéséhez kötõdik: Csíkszeredában lépett fel a csoport, ekkor látta édesanyja színpadon szólóban táncolni és nagyon büszke volt a fiára: „kicsi fiam, olyant táncoltál, hogy nem s a lábaidon jártál, hanem olyan dróttal rángattak”. A fiatal emberek számára a táncalkalmak biztosították a találkozás, az ismerkedés lehetõségét más helységek fiatalságával, s a párválasztás. Blága Károly is a táncban ismerte meg jövendõbeli társát, a felsõloki Bodor Annát. A munkaszolgálatos katonaság letöltése után erõsödött meg kapcsolatuk, 1956. június 24-én házasodtak össze. 1970-ben feleségével együtt ismét tagja lett a helyi tánccsoportnak. Rendszeresen jártak a „Megéneklünk Románia” versenyekre, úgy mondta: „versenytáncba”. Bukarestben oklevelet és érmet is kapott szólótáncáért. Blága Károly életét nagyban befolyásolta a tánccsoportban eltöltött sok-sok évtized, a velük aratott siker, elismertség, ismeretségek. Számára és az õt körülvevõ környezet számára a mai napig nagyon fontos a tánc, mint szórakozási, közösségi forma megléte. Életében igen jelentõs szerepet játszott a lakodalmi „gazdáskodás”. Ezáltal fellépése, kifejezõkészsége finomodott. 1962-tõl 2001 februárjáig összesen 407 lakodalomban gazdáskodott. Jó kiállása, megjelenése miatt a szûkebb és tágabb ismeretségi köré-

Tündik Tamás felvétele (1998.)

ben igen népszerû. A mai napig rendszeresen gazdáskodik. Mint lakodalmi gazda és mint táncos elõadó jó empatikus képességgel rendelkezik, jól „reagálja le” a közönség jelzéseit, akik szívesen hallgatják élvezetes, fordulatokban gazdag elõadását és nézik szép mozdulatait tánc közben. Ez az elismertség inspirálhatja további variációkra táncban és beszédben egyaránt. Blága Károly verbunkjáról az elsõ filmfelvételt 1962-ben Martin György készítette (MTA ZTI Ft. 504). 1980-ban Zsuráfszki Zoltán táncos, koreográfus, Martin György tanítványa, rendezett Blága Károly csûrjében táncgyûjtést (MTA ZTI Ft. 1063.). Ezután Blága Károly két ízben (1982 - SzH SVHS B. 34., 1986. Selyemgombolyító) járt feleségével Magyarországon, s mindkét alkalommal készült felvétel táncaikról. Azóta több kisebb-nagyobb lélegzetvételû gyûjtés született közremûködésével erdélyi bemutatókon, kisebb magyarországi vendégszerepléseken. Blága Károlyt kivételes vele született képességek, tehetségek jellemzik: jó a memóriája, kiváló a beszédkészsége, elõadói vénája, hallása és ritmusérzése, szervezési készsége, valamint kreativitása. Táncos elõadói egyénisége határozott, jó kiállású, nem zavarja a reflektorfény, hiszen a saját közegében gyakorolt lakodalmi gazda szerep jó

folkMAGazin

terep az önálló fellépésre. Az a tény, hogy színpadon, idegen helyzetben, nem a megszokott közegben szerepel, nem változtat stílusán, motívumanyagán, táncszerkesztésén. Táncos tehetségére, elõadói készségére azt lehet mondani, hogy „tiszta táncos egyéniség”: a táncban közérthetõen fogalmaz, nem bonyolítja túl a táncszerkesztést. Kreativitásának egyik alapja a zene, a zene által kapott érzelmi impulzusok. Gyakran emlegeti, hogy mikor a muzsika megszólal, attól kezdve neki csak a zene létezik és maga a táncöröm. A zenei impulzusok, inspirációk mûködtetik benne a pillanatnyiság érzetét, élvezve a zenét, a táncot, melybõl motivikai variációi születnek. Fontosnak tartja a zene ismeretét, a zenére és az általa keltett impulzusokra való odafigyelést, valamint a férfi vezetõ és a nõ alkalmazkodó szerepét a páros táncokban. A táncok alapos ismerete alapján verbális tánctudása egyszerûen, lényegre törõen, plasztikusan megfogalmazott. Tánchoz való tehetsége, a zene iránti érzékenysége eredményezi fogékonyságát, tudatosságát a tánc iránt. Táncos motívumkészletének alakulása, lassú, folyamatos változása, érése egész élete során zajlik. Mindig érik élmények, elles mástól figurát, kitalál, hozzátesz az addigiakhoz a hagyományos kereteken belül. Jó memóriája sokat segített neki a táncegyüttesben való sikeres munkában, amikor beállított táncfolyamatokat kellett táncolniuk. A „Gyimesbe járók” olyan adatközlõnek ismerhették meg Blága Károlyt, akinek mûveltsége sok irányba nyitott. Ismeretanyagában jelentõs helyet foglal el a helyismeret, a történeti tudat, és a táncélet. A közösség történeti tudatát világosan ki tudja fejezni, tudása alapos, közérthetõen fogalmaz. Történeti tudásával erõsíti közössége történeti tudatát és identitástudatát. Sokszor hivatkozik az idõsebbektõl hallottakra, mintegy alátámasztva ismereteit. Blága Károly kivételes megõrzõ egyéniség. Általánosnak mondható az a tény, hogy a hagyományos közösség maga fölé emeli azokat az alkotó egyéniségeket, akik többlettudással, tehetséggel rendelkeznek, ezáltal a közösség javára tehetnek, elnyerve annak megbecsülését. Blága Károlyban a fenti ismérvek egyesülnek. Közössége elismeri tudását, elfogadják, mint közösségvezetõt és mint szokásszervezõt, de õ nem kiemelkedni, kiríni akar a társaságból, hanem tudásával, tehetségével akarja a közösség javát szolgálni. Boldogan fogadja, hogy a gyimesi kultúra – amit megõrzött, fenntart és hordoz – érdekli az embereket, s mindezt általa ismerhetik meg. Így nem fog veszendõbe menni, mert õ ezzel „tud szolgálni”. Bakonyi Erika

35

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2002/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Rég megunt hagyományok?; Tündik Tamás: Gyepûk népe; Nyári táborok; Juhász Erika: „Szivárványos az ég alja....

folkMAGazin 2002/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Rég megunt hagyományok?; Tündik Tamás: Gyepûk népe; Nyári táborok; Juhász Erika: „Szivárványos az ég alja....

Advertisement