Page 24

Darmos István: A cigánytáncok megjelenése a magyar néptánc-szakirodalomban A magyarság kultúrája nem ismerhetõ meg, a vele együttélõ népek kultúrájának vizsgálata nélkül. Ez az irodalomtörténeti – a folklór és a folklorizmus jelenségeit is érintõ – tanulmány a cigányság történetének rövid ismertetését követõen bemutatja, hogy a magyar közélet és tudományos élet érdeklõdése miként fordult a cigány kultúra felé, s ez hogyan tükrözõdött a publikációkban. Szól arról is, hogy milyennek látták elõdeink a cigány tánckultúrát, s ennek kutatása mikor és mi által emelkedett tudományos szintre. Fontos része a publikációnak tánckutatóink ezirányú tevékenységének vizsgálata, s az, hogy miben találták meg a magyar és cigány mozgásvilág öszszefüggéseit, kapcsolódási pontjait. A tanulmány második felébõl képet kaphatunk arról, hogy ez a mozgásvilág mi módon él tovább, illetve éled újra a roma és nem roma táncosok lábán, s milyen kifejezési formákra tartották alkalmasnak neves koreográfusaink. A gazdag irodalomjegyzék segítséget nyújt mindazoknak, akik kedvet kapnak a mû olvasása során egy-egy felmerült problémakör mélyebb megismerésére. Ajánlom e tanulmányt azoknak a roma és nem roma szakembereknek, akik irodalomtörténettel, tánckutatással, táncpedagógiával, magyar vagy cigány néptánccal foglalkoznak, táncpedagógiai mûhelyeknek, mûvészeti iskoláknak, roma és magyar táncegyütteseknek. A tanulmány 36 oldal terjedelemben, B/5-ös formátumban, a szerzõ magánkiadásában jelent meg. Támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram. A kiadvány ára: 600 Ft/db (+ postaköltség), öt darab feletti rendelés esetén a hatodik példány ajándék. Viszonteladók jelentkezését is várjuk. Megrendelhetõ utánvéttel a következõ címen: Darmos István 3950 Sárospatak, Áchim A. u. 7. Tel: 20/4342051, Fax: 47/312-812

24

ánctörténészeink régóta haszT nálják a képzõmûvészeti táncábrázolásokat, mint tudományos do-

illusztráció keretei közül, képek és szobrok tárgya lesz. A népélet és néptánc ábrázolások mellett másik vonulatot képeznek azok az alkotások, amelyeken a tánc kultikus, mitológiai, történeti keretben jelenik meg, mint a Múzsák tánca, udvari jelenet, áldozati szertartás vagy a cédrus imádása (id. Markó Károly, Székely Bertalan, Csontváry és mások mûvein), de lehet szabad festõi fantáziálás is (Szinyei- Merse Pál, Hollósy Simon képei).

kumentumot. Felismerték a bennük rejlõ lehetõségeket: irodalmi forrásokhoz társítva segíthetik a feledés homályába merült régi táncformák felidézését. A tánc, mint képzõmûvészeti téma, átfogó feldolgozását is elsõként egy, a tánc világához tartozó kutató, a nemrég elhunyt balerina és táncpedagógus, Szalay Karola kísérelte meg 1942-ben kiadott doktori disszertációjában. A maga módján ár a fotó térhódításával a táncezt a kezdeményezést folytatja 2002. ábrázolás elveszti dokumentáaugusztus 15. és október 27. közt megrendezendõ kiállításával a szé- ciós szerepét, mûvészeti jelentõsége kesfehérvári Városi Képtár - Deák azért - legalább is egy ideig - megmarad. Már nem a látványGyûjtemény, egybegyûjtve a leírás a fontos, hanem magyarországi vonatkoa feldolgozás mikéntzású, illetve magyar je, annak a különmûvészek által alleges élménynek a kotott táncábrázomegjelenítése salásokat. A tárlajátos eszközökkel, tot a hetven éve amelyet a tánc és született Martin Egy székesfehérvári az új mozgásmûvéGyörgy és Szalay szeti formák képviKarola emlékének kiállítás elé selnek. A XX. század ajánljuk. elejének magyar mûvéevezetésként a tánctörszei rendkívüli fogékonyténeti publikációkból jól issággal ragadják meg e táncélmény mert XVII-XIX. századi grafikai különféle vonatkozásait: Rudnay lapokat gyûjtjük egybe, köztük azo- nosztalgikus múltidézéssel és sírva kat a ritka dokumentumokat, me- vigadva, Aba-Novák a magyar falu lyek a régi táncstílus jellegzetes meg- eleven színektõl és formáktól duzzadó nyilvánulásait ábrázolják: a hajdú- panorámájának keretében, Vaszary tánc guggolásos és felugrásos mo- és Vértes Marcell az egzotikus rittívumait, a katonatánc összefogó- musú modern társas tánc jeleneteidzásos vagy kivont szablyával lejtett vel, Kövesházi Kalmár Elza pedig az formáját, s e fegyveres típus népi avantgárd táncfelfogástól ösztönözváltozatát, rokonát, a pásztortáncot. ve. A táncábrázolások e század eleji Nem hiányoznak majd a látnivalók nagy fellobbanásának kulcsfigurája közül a verbunk- és csárdásábrázo- talán Medgyessy Ferenc, aki domlások sem, melyek a XIX. század ele- bormûvek sorában jelenítette meg a jétõl lezajló táncstílusbeli átalakulást szilaj erejû és sodró szenvedélyességû szemléltetik. A mûvészek, akik mind- magyar tánc lényegét. ezt megörökítették, többnyire hatervezett fehérvári kiállítás elsõzánkba kerülõ külföldiek. Hosszabbsorban múzeumi anyagra épül, rövidebb itt tartózkodásuk alatt rajzolják le a népélet õket különösen ér- de a rendezõk szívesen látják magándeklõ mozzanatait, a viseletet és a személyek jelentkezését is, akik valamilyen figyelemre méltó táncábrázotáncot. lással rendelkeznek. múlt század második felében vidr. Nagy Zoltán szont már magyar alkotók uralmûvészettörténész ják a terepet: Izsó Miklós, Barabás Miklós, Lotz Károly, Munkácsy Mi- Városi Képtár - Deák Gyûjtemény hály, s kivételt képez a nálunk letele8000 Székesfehérvár pedõ osztrák mûvész, Canzi Ágost. Oskola u. 10. Legalább ilyen fontos változás, hogy telefon/fax: 22/329-431 a téma kilép a könyv- és folyóirat- e-mail: keptar@kabel.datatrans.hu

B

Tánc és képzõmûvészet

B

A

A

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2002/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Rég megunt hagyományok?; Tündik Tamás: Gyepûk népe; Nyári táborok; Juhász Erika: „Szivárványos az ég alja....

folkMAGazin 2002/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Rég megunt hagyományok?; Tündik Tamás: Gyepûk népe; Nyári táborok; Juhász Erika: „Szivárványos az ég alja....

Advertisement