Page 21

Váradi Péter Pál - Lõwey Lilla: Gyimesek vidéke Fotóalbum-sorozat Erdélyrõl A veszprémi szerzõ házaspár, Váradi Péter Pál és Lõwey Lilla legújabb fotóalbumának bemutatására 2001. szeptember 17-én került sor Budapesten, a Magyarok Házában. Ezt vidéki bemutató körút követte, mely szeptember 20-án kezdõdött Egerben, s a magyarországi városok mellett októberben Gyimesközéplokon és Gyimesfelsõlokon a csángók is megismerkedhettek a szülõföldjükrõl készült gyönyörû kiadvánnyal. Bizonyára sokan vannak olyanok olvasóink között, akik már ismerik eddigi köteteiket, de – mivel albumaikat magánkiadásban jelentetik meg (PéterPál Kiadó) és nem a szokásos könyvterjesztõi hálózaton keresztül juttatják el az olvasókhoz – lehetnek olyanok is, akik még nem találkoztak eddigi mûveikkel, vagy legalábbis nem mindegyikkel. Pedig ez az album már tizenharmadik kötete annak a sorozatnak, mely Erdély tájairól szól. Ezért talán hasznos lehet, ha szólunk a szerzõpárosról és eddigi munkásságukról. Mindketten erdélyi származásúak; Lõwey Lilla szovátai, Váradi Péter Pál pedig – ahogy a neve is mutatja – nagyváradi. Jelenleg Veszprémben élnek, a férj agrármérnök, a feleség eredetileg magyar-történelem szakos tanár, irodalmi szerkesztõ, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozatának titkára. Hogy energiáját teljes mértékben a sorozat készítésének szentelhesse, kénytelen volt eredeti foglalkozásának gyakorlásával felhagyni. Váradi Péter Pál elõször kiállításokat rendezett mûvészi fotóiból, majd felvételei három album anyagául szolgáltak, melyek Kalotaszeget mutatták be, s 1989 és 1991 között jelentek meg. Az elsõ kettõ Kalotaszeg tájegységeit ismertette meg az olvasókkal, a harmadik a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozójára jelent meg Tõkés László elõszavával, a magyar mellett angol és német összefog-

Kilátás a Szermászóról

lalóval és képjegyzékkel, s Kalotaszeg templomait vette sorra. Ezek azóta is olyan alapmûvek, hogy egyetlen erdélyi utazás elõtt sem mulasztom el fellapozni a köteteket, hogy további ötleteket kapjak úti céljaimat illetõen. Jó lenne, ha újra kaphatók lennének, hiszen azóta sem jelent meg Kalotaszegrõl hasonlóan nagyszabású mû. 1994-ben egy új sorozat indult, Erdély – Székelyföld címmel. Az elsõ kötet a Korond és vidéke volt, melynek elõszavában Sütõ András így ír az album szerepérõl: „ ..a nemzeti önismeret gondjáról van szó, a hon pedig apáink hazája, történelmi múltunk színtere; egy emlékbe költözött Magyarország, amelyet ismernünk kell Trianon áldozataiként is. [...] Hetven esztendõ alatt az erdélyi-romániai magyarság emlékezetébõl a történelmi önismeret maradványait is megpróbálták kiirtani. [...] Aki nem tudja, honnan jön: oda vezetik, ahová akarják. A múltjától megfosztott ember jövõjét merénylõi alakítják.” Már Sütõ András „honismereti album”-ként definiálja a kötetet, s a szerzõk ezt a meghatározást fogadják el újabb kiadványaikban is. A sorozatnak ez most a nyolcadik olyan kötete, amely a Székelyföld valamelyik kis táját mutatja be. Az eddigiek a jelenlegi Hargita megye (korábbi Csík és Udvarhely vármegyék) vidékein át vezették az olvasót. Korondot követte az „Alcsík és Kászon”, majd a „Közép- és Felcsík”, a „Gyergyó és vidéke”, a „Fehér-Nyikó és Keresztur vidéke”, a „Nagy-Küküllõ és Udvarhely vidéke”, a „Homoródidombság”. Hargita megye bemutatása a jelen „Gyimesek vidéké”-vel zárul. Megjelent két további kötet is, melyek a havasokat mutatják be õsszel, illetve télen. Ezekben a Gyimesiek egy csoportja Csíksomlyón

folkMAGazin

21

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2002/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Rég megunt hagyományok?; Tündik Tamás: Gyepûk népe; Nyári táborok; Juhász Erika: „Szivárványos az ég alja....

folkMAGazin 2002/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Rég megunt hagyományok?; Tündik Tamás: Gyepûk népe; Nyári táborok; Juhász Erika: „Szivárványos az ég alja....

Advertisement