Page 21

Té ka 2 5

„...nincs szebb élet a mienknél”

Negyedszázad már egy ember életében is tekintélyes idõ, egy zenekaréban még inkább az. Különösen, ha egy nem sokkal korábban megszületett mûfaj mellett kötelezte el magát. Persze õk már Budapesten is tanulhattak muzsikálni, például ifj. Csoóri Sándortól, miközben a még élõ nagy erdélyi parasztzenészek mesterfogásait is elleshették. Mármint Lányi György és Havasréti Pál, a két alapító tag, akik közül Tárnoki Beatrix énekes bármelyiküknek a lánya lehetne, õ ugyanis fiatalabb, mint maga a Téka. Az együttes prímása, Vizeli Balázs pedig a kettõjük közötti generáció képviselõje. Akik a zenekarban megfordultak, mind megmaradtak a szakmában, a táncházmozgalom elismert képviselõiként. A korábbi prímás, Porteleki László jelenleg a Muzsikás együttes tagjaként járja a világot Sebestyén Mártával, aki a Téka 1982-es, az Egyesült Államokban megjelent lemezén énekelt – már akkor is nagyszerûen. A ma már saját együttesében muzsikáló Ökrös Csaba neve fogalommá vált. Nagy Zoltán – a folkMAGazin korábbi alapítófõszerkesztõje – a Kolompos együttesben kamatoztatja tudását. A Méta zenekar „átigazoló” Porteleki Zoltán a Muzsikás együttes híres Bartók-albumán is közremûködött cimbalmosként. Gaug Ágnes, az egykori énekes pedig a Válaszút Táncegyüttes egyik vezetõje. Ez is bizonyítja, hogy a Téka a magyar népzene szellemi mûhelyeként is funkcionál, zenészei ráadásul nemcsak koncerteken és alkalmi táncházakban népszerûsítik ezt a kultúrát – Európa számos országa mellett az Egyesült Államokban is –, a muzsikálás mellett tanítanak, lemezeket adnak ki, s a nyolcvanas évek elejétõl nyaranta népmûvészeti tábort is tartanak. Inspirálásukra állt össze újból a nagysajói zenekar, s a „Mestereink” sorozat elindítójaként számos adatközlõvel készítettek közös felvételeket. Hanghordozókat is szép számmal jegyeztek, s mivel a bakelit lemezek idején nem létezett saját kiadás, és idehaza nem értékelték õket annyira, elsõ két lemezüket az Egyesült Államokban adta ki egy ottani kiadó, a harmadikat, egy hollandiai koncertjüket egy svájci, a negyediket pedig egy német cég jelentette meg, mire a Hungaroton kibocsátotta az ötödiket. A „kül-

sõ” énekesektõl sem zárkóztak el, így látott napvilágot idehaza a Szvorák Katival készült lemezük, majd késõbb Bakos Árpád vajdasági énekes bemutatkozó kazettája. Aztán eljött a CD-korszak, s azóta maguk adják ki hanghordozóikat, melyeket – immár nyolc lézerkorong, köztük a Szántó Ferenc magyarbecei prímással készített album fémjelez, az énekes-kapcsolat továbbélését pedig a Bárdosi Ildikóval közös vízmelléki (Kis-Küküllõ mente) produkció bizonyítja –, s egy „élõ” kazetta. Lányi György a Magyar Dudazenekar, Havasréti Pál a Magyar Tekerõzenekar egyik alapítója, s aktív tagja. Jól fel kell kötnie tehát a gatyáját annak, aki a Téka 25 évérõl „best of” kiadványra adja a fejét. Különösen, ha a zenekar igényességérõl megemlítjük, hogy húsz évvel ezelõtt azért nem fogadtak el egy japán meghívást, mert az adott rendezvény szünetében, a széktologatások alatt kellett volna játszaniuk. A Téka legjobb felvételeinek közreadására nyilván nem elegendõ egyetlen CD, ám a kiadvány mûsorát nem egy független szerkesztõ, hanem maga az együttes határozta meg. E válogatás annyiban is különbözik a szokásosaktól, hogy nem régi felvételek ismételt megjelentetését jelenti, hanem azok újbóli elõadását a jelenlegi tagokkal, de abban is, hogy az együttestõl eddig nem hallott produkciókat is tartalmaz. A címadó dal, mely a „Nincs szebb élet a mienknél” szövegrésszel a zenekar gondolkodását is tükrözi, eddig soha nem jelent meg, magam is rádióból vettem fel kazettára. Több régi zenéjüket korrigálták, melyekrõl azóta kiderült, hogy az eredetinek gondolt szöveg nem népdal, vagy a dallam nem arról a tájegységrõl való, ahonnan az adott csokorba fûzött muzsika. Bár a Téka 25 éves múltra tekint vissza, elõadásukat fiatalos lendület jellemzi. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál a felvételnél, melyen Tárnoki Beatrix maga kíséri kobzán az énekét, s melyet egy fergeteges moldvai hangszeres zene követ. Említhetnénk persze a gyimesi összeállítás hegedûszólamát is, mely egyszeri hallás után is megmarad az emberben. De elég a szóból, hiszen a zene önmagáért beszél. Váljon mindnyájunk épülésére!

folkMAGazin

K. Tóth László

21

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2001/4  

A TARTALOMBÓL: Káplár Tamás: A spanyolviasz (?); Abkarovits Endre: Beszélgetés Kallós Zoltánnal; Lévai Péter: Miért kell néptáncot tanítani?...

folkMAGazin 2001/4  

A TARTALOMBÓL: Káplár Tamás: A spanyolviasz (?); Abkarovits Endre: Beszélgetés Kallós Zoltánnal; Lévai Péter: Miért kell néptáncot tanítani?...

Advertisement