{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 20

Könyvismertetõ

Balogh Sándor: Moldvai hangszeres dallamok Az Óbudai Népzenei Iskola kiadványsorozata. Etnofon Kiadó, 2001

A

táncházmozgalom a népzenei tájakat, a táncdialektusokat nem egyszerre, egy idõben fedezte föl. Az elmúlt évtized sikertörténete, divatjelensége a moldvai csángó zene és tánc. Gombamód szaporodnak a csángó táncházak és azok a zenekarok, amelyek kifejezetten erre a tájegységre specializálódtak. A moldvai énekes zenérõl régóta, bõséggel állnak rendelkezésünkre különbözõ kiadványok, ám a hangszeres zenekutatás eredményeirõl szinte alig jelent meg eddig valami. Ez a könyv és hangzó melléklete tehát fontos hiánypótló vállalkozás. Az egyes fejezetek a moldvai csángóknál a közelmúltban és napjainkban még föllelhetõ hagyományos hangszereket mutatják be: a furulyát és a kavalt, a kobzot és a hegedût. Nem foglalkoznak például a dudával, amely szintén egyike volt a moldvai csángók hangszerkészletének. Idáig sem a róluk készült hangfelvételek, sem átfogóbb tanulmányok nem láttak még napvilágot a moldvai „sípról”. (Örvendetes, hogy Stuber György gyûjtései jövõ tavasszal megjelennek végre az Etnofonnál.) A kötetet több szerzõ is jegyzi, valamennyien népzenészek, zenetanárok, a táncos fejezet szerzõje pedig maga is táncház-járó, tánctanító. Az egyes fejezetek röviden ismertetik a hangszerek játékmódját, az olvasó (és a zenetanuló) praktikus tanácsokat kap a tanulás folyamatához, a könyv és a hangzómelléklet megfelelõ használatához. A zenei példák (a kötet kottaanyaga és a CD melléklet hangzóanyaga) három, jól elkülönülõ forrásból származnak: – helyszíni gyûjtések, amelyeken moldvai csángó parasztmuzsikusok és a helybeli, cigány zenészspecialisták játszanak; – magyarországi táncházi fölvételek, amelyek mindegyikén zenél adatközlõ muzsikus is; – az 1960-1970-es években végzett gyûjtések anyaga, amelyeket a II. világháború idején Ma-

20

gyarországra áttelepült csángó zenészek körében végeztek. (Az õ esetükben régiesebb játékmódot hallhatunk, mert saját közösségükbõl kiszakadva megõrizték a háború elõtt elterjedt moldvai stílust.) Mindez lehetõvé teszi az eredeti anyag és a táncházi megjelenés közti különbségek összehasonlítását, valamint a különbözõ generációkhoz tartozó adatközlõ muzsikusok eltérõ játékstílusának tanulmányozását. Szintén hasznos a zenetanulók számára, hogy a kötet nemcsak önállóan tárgyalja az egyes hangszereket, hanem a „zenekari felállásokat”, hangszer-együtteseket együtt is bemutatja (furulya-ének, hegedû-koboz). Balogh Sándor a furulya és a kaval bemutatását fogástáblázattal is kiegészíti. Az egész kötetet értékessé teszi, hogy két, Moldvából kevéssé ismert és csak alig adatolt hangszert is bemutat, a citerát és a dorombot (dallampéldákkal együtt). Draskóczy Lídia hegedûrõl írott fejezetében a moldvai hegedûsök játékstílusáról talán több szó is eshetne, de kottapéldái igényesek, lejegyzésük jól kidolgozott. Kobzos Kiss Tamás a koboz történetérõl írt rövid, adatokban gazdag áttekintést, a koboz-hegedû kettõs bemutatását pedig adatközlõ muzsikusok elbeszélései, a velük készült interjúk is kiegészítik. A könyv legszínvonalasabban elkészített fejezete a táncházas gyakorlatban alkalmazott kobozjátékról szól, szerzõje Bolya Mátyás. Példaértékûnek tartom azt a szemléletmódot, amit a táncházi kobozjátékkal kapcsolatban kialakított. A szöveges részt akkordfûzések, pengetésfajták, fogástáblázat és dallamtár követi. Mindezek együtt – a kezdõknek és a haladóknak szóló példák megkülönböztetésével – kitûnõen alkalmasak arra, hogy a hangszerjátékos lépésrõl lépésre sajátítsa el a kobzálás fortélyait. A táncos fejezet kicsit szervetlenül illeszkedik a könyv egészébe. (Nem sikerült igazán eldönteni, mirõl is kellene egy zenészeknek szóló kötetben írni.) A szerzõ, Zoltán Eszter részint a moldvai csángó táncokkal kapcsolatos érzéseit, élményeit osztja meg az olvasóval, részint szöveges leírást, helyenként rendszerezõ jellegû elemzést ad a táncokról. Ezt – még egy zenei kiadványban is – szakszerûbben kellett volna megtenni. A kötet végén található dallammutató, térkép és irodalomjegyzék lehetõvé teszi az áttekinthetõséget és a további tájékozódást. Sajnálatos azonban, hogy a dallampéldák némelyikénél hiányoznak a gyûjtés adatai. Az Óbudai Népzenei Iskola sorozatában megjelent kiadvány mindazoknak a zenetanulóknak szól, akiket rabul ejtett a moldvai csángók hagyományos kultúrája és zenéjükkel közelebbrõl is meg szeretnének ismerkedni. A zeneiskolások és az autodidakta tanulók (nemcsak a kezdõk, hanem mindazok, akik játszanak már egy ideje moldvai csángó népzenét) egyaránt haszonnal forgathatják. Sándor Ildikó

folkMAGazin

FELHÍVÁS A 2002/2003-es tanévtől iskolánk szeretettel várja azokat a tanulókat, akik elkötelezett és lelkes hívei az énekes, illetve hangszeres népzenének. A tanszakokat az alábbi kiváló tanárok fogják tanítani: Népi ének: Bodza Klára, Papp Ágnes Vonós tanszak: Blaskó Csaba, Virágvölgyi Márta Népi fúvós tanszak: Agócs Gergely Pengetõs tanszak: Eredics Gábor, Borsi Ferenc Népi cimbalom: Balogh Kálmán A felvételire elsősorban 8. általános iskolás tanulókat várunk. Ugyanakkor lehetőség van középiskolai tanulmányaikat már folytató növendékek felvételére is, akik különbözeti vizsgát tehetnek, vagy a zenei tárgyakat évfolyameltéréssel tanulhatják. Növendékeinket elsősorban a felsőfokú zenei tanulmányokra készítjük fel. A klasszikus zene, egyházzene, jazz tanszakokhoz hasonlóan a képzés azok számára ötéves, akik a középiskolai közismereti tanulmányaikat is nálunk folytatják. Lehetőség nyílik a többi műfaj megismerésére, esetleg elsajátítására, valamint a zenével kapcsolatos számítógépes jártasság (kottagrafika, szerkesztés) megszerzésére is. Intézményünk országos beiskolázású, kollégiumi férőhely is biztosított. Jelentkezési határidő: 2002. február 1. Felvételi időpont: 2002. február 18. (hétfő) és március 12. (kedd) 10.00: elmélet; 15.00: énekes, illetve hangszeres bemutatkozás Információ a felvételi követelményekről és minden egyéb kérdésben Benyus Sándor igazgatótól kérhető. VÁCI ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA 2600 Vác, Kossuth tér 3. Telefon, fax: 06-27/317-180

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2001/4  

A TARTALOMBÓL: Káplár Tamás: A spanyolviasz (?); Abkarovits Endre: Beszélgetés Kallós Zoltánnal; Lévai Péter: Miért kell néptáncot tanítani?...

folkMAGazin 2001/4  

A TARTALOMBÓL: Káplár Tamás: A spanyolviasz (?); Abkarovits Endre: Beszélgetés Kallós Zoltánnal; Lévai Péter: Miért kell néptáncot tanítani?...

Advertisement