Page 5

A Kárpát-medencében kell gondolkodnunk Beszélgetés Kelemen Lászlóval, a Hagyományok Háza főigazgatójával A Hagyományok Házának főigazgatói posztjára kiírt pályázatot Kelemen László nyerte, és a kiírás értelmében július 1. óta tölti be ezt a pozíciót. Ki ne ismerné nevét szakmai körökben, mint remek muzsikusét vagy az Utolsó Óra program elindítójáét? Vele készült interjúnkban arról faggattuk, hogy miként képzeli el a vezetése alatt álló, most szerveződő intézmény működését. – Tagja vagy még az Ökrös zenekarnak? – Nem, a mostani munkám mellett nem tudom vállalni, hogy rendszeresen muzsikáljak velük. Pártoló tagként szívesen segítek nekik, amiben tudok, de a velük töltött időm gyakorlatilag a nullával egyenlő. Kallós Zoli bácsi köszöntésekor persze én is muzsikáltam a Bodzafa együttessel a nyáron, és a Barozda 25 éves jubileumán is fellépek velük október végén, Csíkszeredában. – Az Utolsó Óra program vezetését is átadtad… – A Fonóban végzett tevékenységemet szintén félbe kellett hagynom, mert még a családom számára sem nagyon marad időm. Őszre már amúgy is csak tizenegy zenekar maradt, s végigjártuk a teljes Kárpát-medencét. Igyekszem rajta tartani a szemem a munkálatokon, de a program irányítását átadtam Árendás Péternek, a gyűjtést pedig Vavrinecz András és Német István vállalta. 1960-ban a székelyföldi Gyergyóditróban születtem, Budapesttől 700 kilométernyire keletre. Már korán, tíz évesen Marosvásárhelyre vittek tanulni, az ottani Művészeti Líceumba, hegedű szakra. Tizenegy évesen írtam először zenét, hamarosan Csíky Boldizsár magánnövendéke lettem zeneszerzésből. A marosvásárhelyi zenei érettségi után a kolozsvári „G. Dima” Zeneművészeti Főiskolán folytattam tanulmányaimat, ott diplomáztam 1984-ben, zeneszerzés szakon. Közben elkezdtem játszani és gyűjteni az erdélyi hangszeres és vokális népzenét. Tagja lettem a Bodzafa táncház-zenekarnak, mellyel a kolozsvári táncházban muzsikáltunk. Tevékenységünk eredménye az a két bakelitlemez, amelyet a bukaresti Electrecord adott ki (1982: Magyarszováti népzene, 1984: Magyarózdi népzene). Az egyetem elvégzése után az akkori romániai kötelező kihelyezési rendszer keretében Nagyenyedre kerültem, ott zenetanárként dolgoztam Magyarországra telepedésemig, 1986-ig. Budapesten először a Zeneműkiadónál dolgoztam, mint zenei szerkesztő (1986-1992), klasszikus zenei kottákat, sorozatokat szerkesztettem, de a Csángó Népzene (Domokos-Rajeczky) III. kötetét is (1991). 1987-ben Ökrös Csabával és Berecz Andrással meg-

alakítottuk az Ökrös zenekart, melynek vezetője, botcsinálta menedzsere és lemezeinek kiadója lettem. A zenekarral végigkoncerteztem Európát, de eljutottunk az Egyesült Államokba és Japánba is. Zsuráfszki Zoltán és Farkas Zoltán „Batyu” Kodály Kamara Táncegyüttesének zenekara is voltunk a táncegyüttes rövid fennállása alatt. Közben 1988-tól a Hungarotonnak is szerkesztettem erdélyi népzenei lemezeket (1988: Fodor Sándor „Neti”, 1989: A palatkai zenekar, 1990: Az ádámosi zenekar). 1992-től 2000 márciusáig a Budapest Táncegyüttes zenei vezetője voltam, a műsorok kísérőzenéjét nagyrészt én állítottam össze, de zenei szerkesztőként is közreműködtem nagyrendezvények – például a Szegedi Szabadtéri Játékok – népzenei produkcióinak megvalósításában. Kodály-ösztöndíjasként (1987-1988) komolyzenei kompozícióimat a Fiatal Zeneszerzők Csoportja koncertjein mutatták be, Hegedű-szólószonátámat Perényi Eszter játszotta korongra (Hungaroton). Tagja vagyok a Magyar Zeneszerzők Egyesületének és a Táncház Egyesületnek is. 1997-ben kezdeményezésemre és vezetésemmel a Fonó Budai Zeneházban elindítottuk az Utolsó Óra átfogó hangszeres népzenei gyűjtést, mely a mai napig folyik. Eddig több mint

folkMAGazin

1000 óra felvételt készítettünk és archiváltunk, a gyűjtés közben a XX. század legnagyobb Kárpát-medencei hangszeres népzenei gyűjtésévé vált. Eredményeinket az Új Pátria elnevezésű CD-sorozatban tesszük a nagyközönség számára hozzáférhetővé, mely terveink szerint kimerítő képet nyújt majd a Kárpát-medencei hangszeres népzenei örökségről. Eddig szerkesztésemben 13 CD-t jelentettünk meg a 45 részesre tervezett erdélyi sorozatból, de készült már francia megrendelésre is válogatásunk. Minisztériumi segédlettel elkezdtük a hatalmas anyag másolását, hogy visszajuttassuk azokba az országokba is, ahonnan adatközlőink jöttek. Ez úgy tűnik, megfelelő bizalmi és szakmai alapot teremt majd egy szélesebb Kárpát-medencei szakmai együttműködéshez. 2000. november 15-től a Hagyományok Háza miniszteri biztosa voltam, 2001. július 1-től főigazgatóként irányítom az intézmény szakember-gárdájának felállítását, a szakmai munka beindítását, pozíciómat pályázat útján nyertem el. Négy nyelven beszélek társalgási szinten (német, angol, francia, román), románból felsőfokú nyelvvizsgának megfelelő diplomám van. Nős vagyok, két gyermek édesapja. (Ditrói) Kelemen László

5

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2001/3  

A TARTALOMBÓL: ifj. Vitányi Iván: A szakma presztízse; K. Tóth László: Beszélgetés Kelemen Lászlóval; Hollókõi Lajos: Kulturális kavalkád; V...

folkMAGazin 2001/3  

A TARTALOMBÓL: ifj. Vitányi Iván: A szakma presztízse; K. Tóth László: Beszélgetés Kelemen Lászlóval; Hollókõi Lajos: Kulturális kavalkád; V...

Advertisement