Page 31

www.vmf.org.yu – Alapjában véve szívesen adták mindenütt, s ezért köszönetet mondunk a kölcsönzőknek. Meg kell azonban említenem, hogy a kiállításra készült katalógus gazdag képanyaga részben eltér az itt látható gyűjteménytől, pontosabban a kupuszinai képek az ottani tájházban készültek, de onnan nem kaphattuk kölcsön a tárgyakat, hanem a faluban kellett összeszednünk, s ez egy kissé nehezebben ment. Ezzel szemben Gombos esetében a bőség zavarával küszködtünk, onnan ugyanis háromszor-négyszer több anyagot kaptunk, mint amennyit ki tudtunk állítani. E két véglet között azután számtalan variáció előfordult, de mindent egybevetve háromszoros köszönetet kell mondanunk: először is az ősöknek, akik mindezt ránk hagyományozták, azután azoknak, akik megvigyázták, s végül azoknak, akik bármilyen aláírás, papír nélkül a „parasztbecsületünkre” kölcsönadták és viszszavárják a kiállítás után. – A sokfelől idetelepült ember „hozott anyagából” kialakult-e valamilyen sajátos vajdasági magyar népviselet? – A viseletet illetőleg vajdasági tájjellegről semmiképpen sem beszélhetünk – figyelmeztet Rozália. – Semmiképpen, hiszen ha csak Doroszlóra gondolok, oda is 26 magyarországi vármegyéből telepedett a falu lakossága a török után. A magyar nyelvet beszélő, más-más vidékről érkező emberek magukkal hozták ottani közösségükből a sajátosságokat, amelyek már itt alakultak helyivé. Tehát helyivé formálódott a három hagyományőrző közösségben, ez egyértelmű, viszont vajdasági magyar népviseletről szó nem eshet! – A Gyöngyösbokrétán kívül mikor kerülnek elő, ha előkerülnek egyáltalán a népviseleti darabok? – Én valóban nagyon szeretném, ha ennek előbb-utóbb olyan visszhangja lenne, hogy ünnepnap, istentiszteletre és misére járva, legalább vasárnap előkerülnének – néz végig a kiállításon simogató tekintettel István. – A valóság viszont az, hogy általában azokban a közösségekben, ahol az idősebbek még hordják vagy a tudatos hagyományápolásnak köszönhetően a fiatalabbak is magukra öltik, ilyen alkalom a falu búcsúnapja – Doroszló esetében még a szentkúti búcsú is –, azután jelesebb ünnepnapokon ezekben a hagyományőrző közösségekben

a falu népének fiatalabb része is beöltözik. Az idősebbek általában ebben járnak hétköznap és ünnepnap is. Más közösségekben viszont, sajnos, már csak akkor, amikor színpadra, közönség részeként kell számon tartanunk. Ugyanakkor ismernünk, tisztelnünk és tudatosan vállalnunk kell a múltat, hiszen elé állnak. Végül ismét a kiállítás katalógusából idézünk: „Mindezt egy letűnt világ a hagyományokon alapuló egykori értékrend a paraszti társadalom íratlan törvényeivel elválaszthatatlan része kultúránknak.” Kartag Nándor

Kupuszinaiak a „sokadalomban”

M

a kezdõdik a budapesti Hosök terén a Milleniumi Sokadalom rendezvénysorozat négynapos zárórendezvénye A Kárpát-medence népmûvészetének, hagyományainak és népi kismesterségeinek ünnepét, a Millenniumi Sokadalom címû országos, a határokon is átnyúló rendezvénysorozat záró programjai ma kezdõdnek a budapesti Hõsök terén. A négy napon át tartó kulturális eseménysorozat a Szent István királyról való megemlékezés mellett a népmûvészek, népzenészek, néptáncosok, népi játékkészítõk, az utcaszínházak és a magyar konyha mestereinek találkozója. Az idei sokadalmat még a tavalyinál is több helyszínen rendezték meg, így pünkösdtõl kezdve Szentendrén, Diósgyõrött, Abádszalókon, Tatán, Gyulán, Pécsett, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Zentán is bemutatták az ezeréves magyar kultúra örökségeit, igazi kincseit. A szervezõk ígérete szerint a sokadalom ezúttal is vérbeli vásári forgataggal örvendezteti meg a Hõsök terére és a Felvonulási térre látogatókat. A budapesti események mind a négy napján délelõtt tíztõl éjfélig mesterségbemutatók és régiós kirakodóvásárok, gasztronómiai különlegességek, gyermekprogramok várják az érdeklõdõket. A rendezvénysorozat ideje alatt naponta két alkalommal is elhangzik a millenniumi harangzúgás: a tavalyi eseménysorozatra öntött hét harang játéka. Az események elsõ három napján minden este látható lesz A

folkMAGazin

magyar tánc évszázadai címû produkció a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes közös gálaestjén. A Millenniumi Sokadalom fõvárosi programjaiban közremûködik többi között a budapesti Bekecs zenekar, a csornai Pántlika Táncegyüttes, a sátoraljaújhelyi Hegyalja Népi Együttes, a Hegedõs együttes, a Téka együttes, a fõvárosi Kõfaragó zenekar és a Csepel Táncegyüttes. Fellép még a decsi Gyöngyösbokréta Hagyományõrzõ Együttes, a tatabányai Bányász Táncegyüttes, a diósgyõri Szinvavölgyi Néptáncmûhely, a kalocsai Piros Rózsa Táncegyüttes, a bagi Muharay Elemér Népi Együttes, az õcsényi Bogár István Hagyományõrzõ Egyesület, a kecskeméti Kurázsi Táncmûhely és a pécsi Mecsek Táncegyüttes. A sokadalomra határon túli együttesek is érkeznek többi között Jugoszláviából a kupuszinai Petõfi Sándor Hagyományõrzõ Egyesület, Romániából a jobbágytelki Népi Együttes, Szlovákiából pedig a pozsonyi Ifjú Szívek táncegyüttes. (MTI) Jöjjenek divatba a népi motívumok A „csicsás”, a túldíszített helyett

D

vorácskó László egy valódi édenkertet teremtett Szabadka szélén levő óriási telkén, ahol már tavaly is helyet adott egy fafaragó tábornak, melynek tíz részvevője volt, a téma pedig szabadon választott. Idén viszont találkoztak Dvorácskó László és a Vajdasági Magyar Folklórközpont szándékai, s ennek eredményeként egy tematikus tábor jött létre, ahol a népi fafaragással, a népi ornamentikával egy héten át foglalkozott a 12 részvevő. A rendezők csakis tapasztalt fafaragókat fogadtak, mindenki kalotaszegi díszítésű széket készített és vitt haza. – Az a cél, hogy ne „barkácsoljunk”, hanem próbáljunk stílusban, tájegységben gondolkodni. Ezt otthon is folytatni kell, mert csak úgy van értelme ennek az összejövetelünknek – mondta Dvorácskó László. Itt a szakirodalom is rendelkezésre állt, a különböző tájegységek szék- és padtípusainak mintáit, leírását fénymásolatban hazavitték a részvevők, hogy ha otthon is dolgozni akarnak, legyen útmutatójuk. Célunk, hogy visszatérjünk a gyökerekhez. Mindenki a piacra akar dolgozni, hogy jövedelemre tegyen szert.

31

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2001/3  

A TARTALOMBÓL: ifj. Vitányi Iván: A szakma presztízse; K. Tóth László: Beszélgetés Kelemen Lászlóval; Hollókõi Lajos: Kulturális kavalkád; V...

folkMAGazin 2001/3  

A TARTALOMBÓL: ifj. Vitányi Iván: A szakma presztízse; K. Tóth László: Beszélgetés Kelemen Lászlóval; Hollókõi Lajos: Kulturális kavalkád; V...

Advertisement