Page 17

Ismét „õsbemutató(n)”! A pozsonyi Ifjú Szívek új mûsoráról

1956 májusa. Egy fiatal csoport, a Pozsonyi Magyar Főiskolások Művészegyüttese nagy lendülettel készül az első bemutató előadására, az ősbemutatóra. Színhely a ligetfalui Matador üzem kultúrháza. Azóta negyvenöt év telt el. Ezen évforduló jegyében, az alakulásra, az első bemutató előadásra emlékezve tartotta most, 2001. május végén előadását az Ifjú Szívek Táncegyüttes, a hajdani főiskolások együttesének „jogutódja”, munkájának továbbvivője.

Fotó: Takács András

Az új műsor elkészítéséhez alig fél év állt rendelkezésükre. A csapat 2000 szeptembere óta dolgozik az új névvel felvértezve, hivatásos együttesként. Ahogy az előző tánccsoport annak idején a magyar népi kultúra hagyományainak ápolásával, felgyűjtésével, színpadra állításával és terjesztésével átvállalta az 1955-ben adminisztratív úton megszüntetett, hivatásos alapon működött Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, a Népes küldetését, úgy viszi tovább most a félhivatásos együttesből létrejött Ifjú Szívek elődje feladatkörét: kultúránk magasabb szintű ápolását, terjesztését, hangsúlyozva, hogy a felvidéki magyar néptánchagyomány szerves része a

magyar nyelvközösség egységes kultúrájának. A májusban bemutatott műsorával az együttes ezt tételesen is bizonyította: az egyes blokkokat úgy állították össze, hogy azokban a Kárpát-medencében élő többi náció táncanyaga, népzenéje is megjelenjen, segítve az előadás központi gondolatának erőteljesebb megfogalmazását, hihetőbb megszólaltatását. A Kárpátok vonulatain belül élő nemzetek és népek hagyományos kultúrája egy tőről fakad, fejlődését azonos belső és külső körülmények határozzák meg, és az itt élő népek, nemzetek, nációk egy-egy gondolatot azonos módon fogalmaznak meg, fejeznek ki. Mindezt kitűnően illusztrálták a Zobor-vidéki táncok, az Abaúj-

folkMAGazin

Zempléni kompozíciók, illetve táncblokkok. Bennük, a magyar mellett megelevenedett a szlovák, román, cigány tánckultúra is, hiszen évszázadok folyamán a népi életünknek is részesei voltak ezek a nációk. Az együttes két félidős új műsora sokat mert felvállalni. Csak a Felvidékről három jelentős tájegység – Zoboralja, AbaújZemplén és Gömör – stílusát is bemutatta, ráadásul Erdélyt és az anyaországot több kompozícióban is megjelentette. Megállapíthatjuk, hogy hűen, táncos színvonalában élvezhetően, sőt egyes mozzanataiban kimagaslóan. Igaz, még érezni lehetett a koreográfiák és a zenei összhang egységének hiányát, de ez csak a frissen színpadra állított számoknál fordult elő. Idő kérdése, hogy minden szám olyan csiszolt legyen, mint a Gömöri táncok vagy a Bonchidai táncok című koreográfiák, melyekben a táncos-zenész előadók már egyaránt otthonosan mozognak. Külön kiemelni a táncosok közül valakit, vagy valakiket még korai volna. Állítjuk ezt annak ellenére, hogy tudjuk kik, hol táncoltak és ott milyen kiváló szólistaként oldották meg feladatukat. E bemutató műsorban is voltak jelentős megnyilvánulások: cigánytáncok, pásztor botolói jelenetek, pontozót és verbunkot táncoló legények. Élvezet volt őket nézni, ahogyan élvezet volt hallgatni a karikázó lányok gyönyörűen csengő, tiszta énekét. Ez mind ígéret és jelzés – kiváló előadógárdával bíró egyéniségeket magába foglaló együttes alakul-fejlődik a szemünk láttára. Elindultak egy olyan úton, mely a kultúra megszólaltatásának nemesebb, nagyobb értéket jelentő változata: a tánc, a zene, a viselet, a szokások színpadra állításának tiszta népi, nemzeti nyelvezetét jelenti. Annyi jó volt ebben a hitünk megtörhetetlenségét is demonstráló „ősbemutató” műsorban, hogy örömmel tapsoltunk láttán, és nemes küldetést szánva neki féltő odafigyeléssel engedjük útjára.

Takács András

17

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2001/3  

A TARTALOMBÓL: ifj. Vitányi Iván: A szakma presztízse; K. Tóth László: Beszélgetés Kelemen Lászlóval; Hollókõi Lajos: Kulturális kavalkád; V...

folkMAGazin 2001/3  

A TARTALOMBÓL: ifj. Vitányi Iván: A szakma presztízse; K. Tóth László: Beszélgetés Kelemen Lászlóval; Hollókõi Lajos: Kulturális kavalkád; V...

Advertisement