Page 5

Kinek szól a színpadi tánc? Hivatásos magyar tánccsoportok Kárpát-medencei Fesztiválja Kinek is szól a színpadi tánc? A válasz egyszerû: a közönségnek. Annak, aki nem sajnálja az idejét, és beül egy elõadásra. Fizet is érte, így elvárja, hogy azt kapja, amit szépnek tart, amit szeret nézni. A szakmai vita persze továbbra is folyik, hogy melyik a fontosabb: a ma divatos és jobban támogatott táncszínházi keret, vagy a hagyományok hiteles megõrzése. Mindegyiknek megvan a maga létjogosultsága. A 2001. március 27. és április 2. között megrendezett budapesti fesztiválon megjelent koreográfusi elit inkább a táncszínházi produkciókban látja a jövõ útját. Õket kontrázva a Hargita együttes szóvivõje, Fodor Csaba viszont találóan jegyezte meg együttesének elõadása elõtt az autenticitással és a színpadra kerülõ falusi életképekkel kapcsolatban: „Akinek nem tetszik, legyen tíz anyósa”. Mondanom sem kell, óriási tapsot kapott... Õszinte és humoros kijelentését persze a szakma kiválóságai is mosollyal nyugtázták, jelezve, hogy a viták és eltérõ vélemények mögött itt egymást már régóta ismerõ és tisztelõ emberek vannak, akik jó szándékát, segítõkészségét senki sem vonhatja kétségbe. A határon túli hivatásos együttesek a nagy földrajzi távolság és az országhatárok miatt csak ritkán találkozhatnak a kiváló magyarországi, illetve más határon túli szakemberekkel. A Fesztivál egyik legfõbb érdeme, hogy minden elõadás után Novák Ferenc (Honvéd Táncszínház), Zsuráfszky Zoltán (Budapest Táncegyüttes), Sebõ Ferenc (Állami Népi Együttes) véleményét, szakmai tanácsait is meghallgathatták a résztvevõ együttesek vezetõi. A házigazda, a Magyar Állami Népi Együttes 50. születésnapjára idõzített táncünnepen – melynek fénypontja a Magyar Állami Operaházban megrendezett jubileumi gálamûsor volt, 50 év címmel – az elõbb említett együttesek és vezetõik mellett a BM Duna Mûvészegyüttes, a pozsonyi Szõttes Kamara Táncegyüttes és Ifjú Szívek, a topolyai Cirkalom Táncegyüttes, a megalakulásának 45. évfordulóját ünneplõ Maros Mûvészegyüttes, a székelyudvarhelyi Udvarhely Táncmûhely, a Háromszék Táncegyüttes, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint a Kárpátaljáról érkezett Derceni Gyöngyösbokréta szerepelt A Fonóban bemutatott mûsor üde színfoltja volt a Háromszék férfikarának együttes alkotása, a „Pimpinpáré”. A humort a népi mondókák játékosságával harmonikusan ötvözõ táncszvit a városi és falusi, a magyar és külföldi nézõk számára is egyformán izgalmas pillanatokat szerzett. Megtekintését szeretettel ajánlom a táncszínház és az autentikus elõadásmód hívei számára is: valahogy így lehet elképzelni az autentikus táncmozdulatok és a színházi keret természetes egybekapcsolódását. A következõkben az egyik olyan produkciót szeretném részletesen bemutatni, amely a magyarországi közönség számára különlegességnek számít: a Hargita Együttesét. Szeretnék az anya-

országtól 400 kilométerre élõ, nyelvét, hagyományait, önálló gondolkodását megõrzõ csíkiek világába egy rövid bepillantást adni. Ugyanakkor pótolni is kívánok egy elmaradást: most nyílik lehetõségem, hogy – a Háromszék, a Maros és az Udvarhely Táncmûhely egy-egy elõadásának bemutatása után – a negyedik hivatásos erdélyi tánccsoportról, a Hargitáról és legújabb mûsoráról írjak. A Hargita mûsoráról A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes neve egy kicsit hosszúra sikeredett. Nem csoda hát, hogy a székelységüket a mindennapi életben is õrzõ táncosokat röviden csak hargitásoknak hívják. A Hargita alján, Csíkország fõvárosában mûködõ tánccsoport tíz éve hivatásos együttes. Budapesti mûsorukból is kiderült, hogy elsõdleges céljuk a tánchagyományok hiteles színpadi tolmácsolása, az eredeti néphagyományok színpadra vitele. Ezért fektetnek nagy hangsúlyt a gyûjtésekre, és a szórványban élõ magyarság értékeinek megõrzésére. A Vicei Néptánctalálkozó megrendezése Mezõségen minden évben ezt a célt szolgálja. Az utánpótlás nevelésében és a népszerû csíkszeredai táncház mûködtetésében szintén példát mutatnak más városoknak és együtteseknek. Székelyderzs unitárius templomának a Szent László legendakört ábrázoló freskója jutott eszembe, amikor a székelyderzsi táncrend látványos forgatásait figyeltem a nyitó produkcióban. Fodor Csaba mûsorvezetõ ízes székely beszéde remekül készítette fel a közönséget arra, hogy az est folyamán mire számíthatnak. A Hannoveri Kiállításon két országot – Magyarországot és Romániát – is képviselõ együttes most is autentikus táncfüzérrel lépett a közönség elé. „Adja Isten, hogy a globalizálódó világot áthassák a székely hagyományok!” – így büszkén a konferáló. S az önmagukat adó, saját zenéjükre táncoló, boldog emberek öröme ezen az estén is átsugárzott a közönségre, a színpadkép és a táncok mozgásrendje hitelesen jelenített meg egy életformát. A székelyek világának konzervatívan is érdekes tolmácsolásában nyújt elõadásról elõadásra maradandót a Hargita. Timár Sándor szép emlékeket idézõ kõrispataki koreográfiáját az Állami Népi Együttes már nyugalomba vonult mûvészeti vezetõjének 70. születésnapja alkalmából újította fel a Hargita. Most is nagy tapsot kapott a színpadi teret észrevétlenül is teljesen betöltõ két pár, pedig e koreográfia eltáncolása egyáltalán nem lehet könnyû feladat. Ádám Gyula Küküllõ-menti táncanyagában a lányok látványos pontozása csak fokozta azt a hangulatot, amit a táncházasok egyszerûen csupán úgy mondanának, hogy „jó a buli”. Az elõadás késõbbi részében – a szászcsávási banda zenészeinek táncos „sikereit” megirigyelve – az együttes fiatal prímása is kedvet kapott, hogy beszálljon az örkõi cigánytáncba. Hangszerét hátrahagyva a zenei kíséret irányítását a még fiatalabb másodhegedûsére bízta. Jól tette, hogy engedett a lábában jelentkezõ bizsergõ érzésnek, mivel sok táncos megirigyelhetné a mozdulatait! A szám koreográfusát, Kozák Albertet, mint az örkõi cigányok nagy barátját mutatta be a mûsorvezetõ – a barátságból egy lendületes magyar-román-cigány táncprodukció született.

folkMAGazin

5

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2001/2  

A TARTALOMBÓL: Kallós Zoltán köszöntése; Záhonyi András: Kinek szól a színpadi tánc?; ifj. Vitányi Iván: Ismét Rece-Fice tábor; Hagyományain...

folkMAGazin 2001/2  

A TARTALOMBÓL: Kallós Zoltán köszöntése; Záhonyi András: Kinek szól a színpadi tánc?; ifj. Vitányi Iván: Ismét Rece-Fice tábor; Hagyományain...

Advertisement