Page 36

KELETI SZÉL

Nosztalgiakoncert Debrecenben Gramofon népzenei koncertek – a tiszafüredi Morotva együttes szervezésében – Debrecenben ezzel a címmel tervezett előadássorozatot a zenekar. Nem rendhagyó elképzelés ez a civis város népzenei életében, hiszen két rendszeres és jó táncház is működik a megyeszékhelyen. Mégis időről időre szükségesek az újabb ötletek. Az első része e sorozatnak: Nosztalgiakoncert. Tulajdonképpen egyfajta táncháztörténeti áttekintése e térségnek. A 70-es években a zeneművészeti főiskolásokból alakult Délibáb együttes1 volt e térségben, aki a frissiben kialakuló táncház mozgalom szellemében népszerűsítette a magyar népzenét. Rendszeres táncházat szerveztek a Megyei Művelődési Központban (e sorok írója életének első táncházi élményét éppen a Délibáb együttesnek köszönheti). A táncházi muzsikálás mellett önálló koncerteket is tartottak, sajátos, egyéni hangvételű, újszerű népzenei feldolgozásokat készítettek. De részt vettek a Hajdú-Bihar megyei népzenekutatásban is2. Később fontos feladatnak tekintették az utánpótlás nevelését is3. Működésük nyomán pezsgő népzenei mozgalom bontakozott ki a városban. A 70-es évek végétől izgalmas, sajátos színt jelentett a Gereben együttes4 muzsikája, melyet már a zenekar sajátos hangszeres felállása is garantált, hiszen a főszerep a citeráé volt, ami akkoriban kevésbé (talán még most sem eléggé) népszerű hangszer volt a táncházasok körében. – Azt hiszem, ők megtalálták a nyitját, hogyan lehet megunhatatlanná tenni a csak magyar anyagon alapuló zenélést – jellemezte a 80-as években Fehér Anikó játékukat5. – A varázsszó az improvizáció, az itt-ott dzsesszes elemekkel keveredő, de a népzene talajából felnövő stílusos szellemes játék. A Karikás együttes6 a 80-as évektől van jelen Debrecen népzenei életében. A táncházi zenélés mellett újszerű feldolgozásokkal is kísérletezik a zenekar, részben követve a Kolinda együttes által kialakított irányzatot. A vonós hangszerek mellett használják az e tájra jellemző hangszereket, illetve meghatározó szerep jut a gardonnak és az éneknek is. A Morotva együttes7 a 90-e évek egyik meghatározó zenekara Debrecenben. Részben ellátják Debrecen és Hajdú-Bi-

har megye táncegyütteseinek kíséretét, de táncházakban, önálló koncerteken is muzsikálnak. Céljuk az autentikus népzene hiteles megszólaltatása, népszerűsítése, ám koncertjeiken saját feldolgozásokat is hallhatunk. Ha valaki a lábjegyzeteket is szorgalmasan elolvasta, föltűnhetett, hogy Rőmer Ottó neve ott szerepel minden eddig felsorolt zenekar tagnévsorában. Nem véletlen egybeesés, hiszen Ottó idén tölti be ötvenedik évét. A Nosztalgiakoncert így nemcsak egy szép tabló, hanem tiszteletadás is egyben egy sokoldalú muzsikus, pedagógus személyének. Az ötlet gazdája és egyik fő „kivitelezője” pedig a zenekar tagja, Rőmer Judit (talán ez sem véletlen). A jó hangulatú koncertet 2001. április 30-án adták Debrecenben, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola hangversenytermében. A Délibáb együttes tagjai közül Dévai János és Rőmer Ottó muzsikáltak, a Gereben és a Karikás a régi „klasszikus” felállásban, a Morotva a jelenlegi tagságával muzsikált. Jó volt újra hallgatni a rég nem hallott dallamokat, újra átélni az elmúlt évtizedek hangulatát. Egy népdalverseny kapcsán a jövővel kapcsolatos felelősségünkről is írtam, azt hiszem ugyanolyan fontos, hogy ismerjük az előttünk járó „úttörők” lelkes munkáját, hiszen rengeteg érték felhalmozódott az elmúlt évtizedek alatt, amire büszkék lehetünk. Isten éltessen Ottó, kívánunk jó egészséget és számos, önfeledt muzsikálással eltöltött évet! Juhász Erika

Az együttes 1970-ben alakult, majd 1972-ben vette fel a Délibáb nevet (tagjai: Joób Árpád, Dévai János, Dologh Sarolta, Herceg Mária, Szabó Viola, Rőmer Ottó). Megalakulásukat tanáruknak, Bencze Lászlóné Dr. Mező Juditnak, e régió egyik neves népzenekutatójának is köszönhetik, hiszen 1968-ban az ő ösztönzésére ismerték meg a zenekar alapítótagjai – Joób Árpád és Dévai János – a Püspökladányban és környékén élő falusi zenészeket, énekeseket. 2 Debrecen és a Hortobágy-mellék gazdag múltú táj. 1912-ben Ecsedi István kezdte meg a hortobágyi népdalok gyűjtését. Későbbi kutatói e vidéknek Béres András, a már említett Benczéné Dr. Mező Judit, Czövek Lajos, Papp János, Varga Gyula, de fontos megemlíteni a Csenki fivérek, Víg Rudolf, Sztanó Pál cigányfolklór kutatásait is. 3 1973-ban hangszeres népzenei szakkör alakult a debreceni Lőwy Sándor Úttörőházban Dévai János, Herceg Mária, Szabó Viola, Joób Árpád szárnyai alatt. Az idejáró tehetséges gyerekekből alakult a Tücsök zenekar. A sikeres működésnek köszönhetően 1979-ben megalakult az Úttörőházban a népzenei iskola.

Az első generáció az „úttörő kort” elhagyva felvette a Csobolyó nevet, átadva korábbi nevüket az utánuk jövő kicsiknek. Később közülük kerültek ki a jelenleg aktívan muzsikáló zenészek, illetve zenekarok tagjai, többek között a Szeredás muzsikusai is. 4 A zenekar alapítói Rácz Antal és testvére, Erzsi már otthonról magukkal hozták a zene szeretetét. 1976-ban, debreceni orvostanhallgatóként elnyerték citerázásukért a Népművészet Ifjú Mestere címet. 1977-ben Dr. Túry Ferenccel kiegészülve alakították meg a zenekart, később csatlakozott hozzájuk egy másik kiváló muzsikus: Rőmer Ottó. 5 Széll Jenő (szerk): Húzzad, húzzad muzsikásom. A hangszeres népzene feltámadása (Bp. 1984) 48.o. 6 A 70-es években alakult, kezdetben sűrűn változó összetételű zenekar 1978-ban kapta meg a Népművészet Ifjú Mestere címet. 1981-től stabil tagsággal – Erményi István, Hegedűs Csaba, Juhász Erika, Rőmer Ottó, Tóth Gábor, Tóthné Dénes Anikó – ért el jelentősebb sikereket. 7 Az együttes 1989-ben alakult. Jelenlegi tagjai: Dósa Katalin, Erményi Tamás, Rőmer Judit, Rőmer Ottó.

1

36

folkMAGazin

folkMAGazin 2001/2  

A TARTALOMBÓL: Kallós Zoltán köszöntése; Záhonyi András: Kinek szól a színpadi tánc?; ifj. Vitányi Iván: Ismét Rece-Fice tábor; Hagyományain...

folkMAGazin 2001/2  

A TARTALOMBÓL: Kallós Zoltán köszöntése; Záhonyi András: Kinek szól a színpadi tánc?; ifj. Vitányi Iván: Ismét Rece-Fice tábor; Hagyományain...

Advertisement