{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 28

„Mikor engem soroztak…” „Verbuválnak Szék városán kötéllel, Elfogják a szegény legényt erővel. A gazdának öt-hat fiát nem bántják, A szegénynek, ha egy is van, elfogják. Hátrakötik a két karját kötéllel, Úgy kísérik Kolozsvárra fegyverrel. Utána megy apja, anyja, siratják, Kérik vissza, semmi pénzért nem adják. Apám, anyám, térjél vissza szomorán, Neveld többi gyermekedet szigorán. Hogy fogja el a vármegye szaporán, Hogy fogja el a vármegye szaporán.”

Így szól az 1700-as években keletkezett széki katonavers. Mint ismeretes, 1715-től Magyarországnak is kiadták az „ukázt”: hozzá kell járulnia az osztrák hadsereg felállításához. A császári haditanács minden vármegye és város elöljárójának szigorúan előírta, hogy a kiszabott időre hány hadra fogható katonát állítson csatasorba. Akkor még törvényes sorozás nem volt, s az önként jelentkezők száma is legtöbbször kevésnek bizonyult. Verbuváltak hát kötéllel… No, azért a történelem folyamán szálltak ránk rendezettebb és békésebb idők is. E röpke történelmi visszapillantás lényegéből fakad, hogy a székiek mind a mai napig nagy jelentőséget tulajdonítanak a sorozásnak és a hadseregbe való bevonulásnak. Életrevalóságuk megmérettetésének egyik lépcsőfoka ez. Széken ma is „félember” az, akit a sorozási „komisszió” katonavise-

lésre alkalmatlannak talál. Arról ne is beszéljünk, ha valaki „csak” konyhásnak vagy szanitécnek vált be… Már a „sorozólap” kézbe vételétől készülnek a legények szüleikkel e fontos eseményre. A „szemlére” (orvosi vizsgálatra) vonulás előtt három nappal már elkezdődnek a falu kocsmájában a „búcsúdélutánok”, ahol a legények apjukkal, keresztapjukkal, népes férfirokonságukkal és saját zenészeikkel képviseltetik magukat. Az összetolt asztalok mellett együtt és egy nótát énekelnek a falu három utcájának (Felszeg, Csipkeszeg, Forrószeg) „rukkolói” és vendégei. Minden oda belépő „emberfia” három napon keresztül ehet, ihat és vigadhat a sorozók számlájára. Olyan ez, mint a kölcsönkenyér: visszajár… A búcsúdélutánokat késő este utcánkénti táncmulatság követi, ahova a sorozók teljes utcaszélességben felsorakozva, bokrétásan, zene és énekszóval vonulnak. A táncház előtt a lányok sorfalat állva, égő gyertyával a kezükben várják őket. „Köszönetnyilvánításként” a kihúzott vállú legények büszke önsajnálatot sugalló énekükkel fokozzák az ékes lánykoszorú meghatódottságát: „Mikor engem soroztak, Jobbra, balra forgattak. Beírták a nevemet a Nagykönyvbe, Három évig ki sem húzzák belőle.”

„Rukkolnak a szikiek, a tizenkilenc-béliek...” A harmadik napon, úgy éjfél körül a sorozók „kiköszönnek” a táncházból, elbúcsúznak lány és legény barátaiktól, majd a híres Rákóczimars felcsendülése után hazaindulnak, ahol terített asztallal várják őket szüleik és szűkebb rokonságuk. Ilyenkor, poharazgatás közben mindenki előadja katonatörténeteit, hogy az ifjú tanulságképpen hadd szemelgessen belőlük. Rajta kívül senki nem szenved szűkszavúságban… Egykoron a negyedik nap hajnala a bevonulást jelentette. Amire az utolsó vendég is „hazatántorgott”, az örökösen aggódó édesanyák is mindent gondosan becsomagoltak a még enyvszagú fenyőfa „kufferbe”. Már csak az apák dolga maradt hátra, kikísérni fiukat a falu központjába, ahol a gyülekezők kesergő éneke már költögeti az októberi pirkadatot. „Ősszel, októberben megy a legény katonának. Azt mondja a lánynak, kísérj el az állomásra. Nem kísérlek babám, sűrű eső esik le a földre, Sáros lesz a ruhám, megver a jó anyám érte. Vége, vége, vége, vége a mi szerelmünknek. Nagy bánat szorítja az én árva, bús szívemet. Nagy bánat szorítja, el sem viselhetem babám érted, Míg katona leszek, levelet sem írok néked”.

Soós János

28

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2001/2  

A TARTALOMBÓL: Kallós Zoltán köszöntése; Záhonyi András: Kinek szól a színpadi tánc?; ifj. Vitányi Iván: Ismét Rece-Fice tábor; Hagyományain...

folkMAGazin 2001/2  

A TARTALOMBÓL: Kallós Zoltán köszöntése; Záhonyi András: Kinek szól a színpadi tánc?; ifj. Vitányi Iván: Ismét Rece-Fice tábor; Hagyományain...

Advertisement