Page 38

Gánica, szaladós, kókonya, pászka Hagyományos böjti és húsvéti ételeink

A magyar és az európai keresztény hagyományban húsvéti lehetnek avagy példáztatnak. Az húsvéti könyérhöz sajt és tej, ünnepkör egyes szakai alatt fogyasztott ételféleségek kiemelt tikmony, tiszta tészta, környül tésztából koszorúmódra kell csijelentőséggel bírnak. A mögöttes szimbolikus tartalmak sok- nálni, meg kell sütni, meg kell szentölni ... Az sajt és az tej szor évszázados, évezredes gyökerekről, kultúrtörténeti vonat- példázzák Krisztusnak szentséges testét...Az tikmonynak az fejkozásokról árulkodnak. érén értetik az ó fejérségű lelke, ki eredendő bűntül igen távol A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos lőn. Az tikmonynak az székén értetik az ű istensége ... A szép böjt már a VII. századtól szokás, sőt 1091-ben II. Orbán tiszta tésztán, kire az sajtot rakják s az tikmonyját és pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi az tejet értetik az három szömélyben az Fiúnak A XVII. szákatolikusok nem is oly rég sok helyen valóban szömélye, mely szömélyben az isteni természet zadban a böjt kérdébe is tartották ezt a szigorú böjtöt, amelynek az emböri természettel egyesüle.Az tésztából sében nagy vita támadt a fegyelme csupán az elmúlt évszázadban csinált koszorún, kivel az húsvéti kenyért gyöngyösi franciskánusok és jelazult meg, többek között a hivatalos enymegkörnyékezik, értetik, mimódon az zsuiták között. A franciskánus baráhítések következtében, s időtartama a atyja, anyja, az mostohája (a zsidóság) tok a régi tilalom szerint húst, tojást és nagyhétre, illetve nagypéntekre korláés az ű házanépe (menyországbeliek) tozódott. A protestánsok csak a nagyőtet megkoszorúzta volt ... Az megsütétejneműt sem fogyasztottak, míg a jezsuiták pénteki böjtöt tartották, azt viszont azt tartották, hogy a böjti napokon is szabad sen értetik az körösztfának kemencénagyon következetesen. tojást és tejfélét fogyasztani. A vita odáig fajult, jén ű testének megszáradása, isteni A régi időkben a böjti napokon nagy szerelemnek tizétül.A megálhogy a kérdés a római Congregatio de propagancsak kenyeret, sót és száraz növényi dáson értetik az űtet megáldás... eledeleket volt szabad a híveknek da fide elé került, amely ugyan a barátok hagyoA kókonya szó a népnyelvben magukhoz venni és csak egyszer mányos értelmezésével értett egyet, azonban az a húsvéthoz kapcsolódva sokféle ehettek napjában. A 19. század ország különleges helyzetére való tekintettel mégis változatban és jelentésben máig él. végén még voltak olyan paraszti engedélyezte a könnyítést. A folytonos könnyíté- Legtöbb helyen a húsvéti ételek közösségek, melyeknek tagjai – a sekkel (tej, túró, vaj, tojás) a magyar parasztság összefoglaló neve, de például Szehalat nem számítva – csak növényi geden a húsvéti megszentelt kesem élt, szinte a XIX. század végéig csak halat táplálékot vettek, fogyasztottak. Sok ménytojást, az istensegítsi székelyek helyen böjt alatt még tejtermék sem és – ahogy a szegedi nép mondja – harmat körében pedig a húsvéti kalácsot szerepelhetett az étrendben. Nem zsír- nevelte eledeleket (vagyis növényféléket) értik alatta. A Dunántúl egy részén a fogyasztott. Ezért mondták a múlt száral, hanem olajjal főztek, s előfordult, szó változatai – kókálás, kókányolás, hogy a böjtös eledelek számára külön kokonyázás stb. – a húsvéti játékot, a zad közepén az öreg tápiak: könnyű edényeket használtak. tojásütést jelentik. A keleti egyházaktól a bűt túrún, kinyérön, vagyis hiA magyar népi konyhának jellegzetes, származik a megszentelt ételek másik elneányzik belőle az önmegtájegységenként különböző böjti ételeit ismervezése a páska, pászka. Tudjuk, hogy a pascha tagadás. jük. Lássunk néhány példát a böjti étrendre. egyházi nyelven a húsvétot, illetőleg a testét, vérét Az őrségi reformátusok nagypéntek reggelén forfeláldozó Megváltót jelenti. A magyarságnál mindkét ralt tejet ittak kenyérrel. Az ebéd sokféle lehetett: babgánica, elnevezés ismert. főtt aszalt szilva és alma az édes főzőlével együtt, vagy aszaltA kókonyát, illetve pászkát a katolikusok húsvét vasárszilva-leves, tejfölös bab, gánica mákkal, tejjel, szárazbab tök- nap reggel vitték szenteltetni a templomba egy nagy kosárban. magolajjal és hagymával, mézeslaska, tejfölös szilva. A Tápió A kosár tartalma tájegységenként különbözhetett, de mindenmenti protestánsok nagypéntek délben rántottlevest és kifőtt képpen az ünnepre szánt húsvéti ételek voltak benne. A szentésztát, vacsorára tejet, aludtejet, túrót fogyasztottak. A Rába- telés történhetett a templomban vagy a templom udvarán. Az közben a tojásos, tejes ételek és a tésztafélék mellett vadsóskát, ételeket a hímzett terítővel, konyharuhával kibélelt kosárban gombát is gyakran főztek. Zöldcsütörtökön (nagycsütörtökön) minél tetszetősebben igyekeztek elrendezni. A kosarat fedő a legtöbb rábaközi és szigetközi családban valamilyen zöldfő- díszes – gyakran kizárólag erre az alkalomra tartogatott – terízelék került az asztalra tojás feltéttel. Nagypénteken a kapu- tőt csak addig vették le, amíg a szentelés tartott. A szentelés váriak lencsét főztek, hogy sok pénzük legyen. Finom böjti idejére a borosflaska dugóját is eltávolították, sőt, sok helyen vacsora volt még a csírás bab és a szaladós. Országszerte egy tojást meg is pucoltak, hogy az áldás közvetlenül érje elterjedt böjti étel volt a bableves, tojásleves, rántás nélküli azokat. A szentelés után a lehető leggyorsabban igyekeztek krumplileves, babsaláta, krumplisaláta és a főtt tészták, ezek hazaérni. Volt, ahol az utat futva tették meg, máshol szótlanul közül is a mákostészta. kellett hazavinni az eledeleket. Hazaérve a család az asztalt körülülve azonnal nekilátott a szentelt húsvéti ételek elfoHúsvéti ételek gyasztásának. Ilyenkor a szentelt ételeknek még a morzsáját, maradékát sem dobták ki, mert különleges erőt tulajdonítván A katolikusok húsvéti ünnepének évszázadok óta egyik nekik, mágikus célra használták ezeket. A morzsát például kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek – kalács, sonka, a tyúkok elé szórták, hogy a következő évben jobban tojjabárány, tojás, stb. – megszentelése. E húsvéti eledelek jel- nak. Bukovinában a maradékot elégették, s a hamujával szalegzetes régi neve a kókonya, melynek eredetét nyelvészeink pultak. A szentelt sonka csontját gyümölcsfára akasztották, egyelőre még nem tisztázták megnyugtatóan. Mindenesetre hogy sokat teremjen. a szót az ételszentelés szimbolikáját magyarázva már a SánAz étkezés közben – a Karácsonyhoz hasonlóan – rituális dor-kódex is említi: Az mennyországban mentül jelösb étök az szertartások is előfordulhattak. A palócoknál például szokás kókonnya. Micsoda az a kókonnya? A kókonnya ünnönmaga volt egy szentelt tojást annyi felé osztva elfogyasztani, ahány Úr Krisztus, Isten és embör ... Mert valamik kellenek az családtag volt; hogyha eltévednének, jusson eszükbe, kivel kókonnyához, avagy az húsvéti könyérhöz, űbenne mind meg- ették a tojást.

38

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2001/1  

A TARTALOMBÓL: Sárosi Bálint: Ne csináljunk Budapesten csíki néphagyományt!; Hollókõi Lajos: Novák Ferenc 70 éves; Mohácsy Albert: „Túlbuzgó...

folkMAGazin 2001/1  

A TARTALOMBÓL: Sárosi Bálint: Ne csináljunk Budapesten csíki néphagyományt!; Hollókõi Lajos: Novák Ferenc 70 éves; Mohácsy Albert: „Túlbuzgó...

Advertisement