Page 26

Kocsis Rózsi: Nyitott könyv a lelkem Egy anya vallomása Tipikus és mégis különös asszonyi sorsát Nos, ezt a törvényt szegte meg Nemrég látott napvilágot Kocsis Rózsi, szállt szembe a paraszti már korábban is önéletrajzi írások sorában örökítette meg, nagy kifejezőerővel. Kocsis Rózsi Nyitott könyv a törvény szigorával, pedig tudta, hogy a E visszaemlékezésekből kettő Románilelkem című kötete, mely egy fonás, szövés, a vászon fehérítése időhöz ában látott napvilágot. Első kötete, a kötött, mert utána kezdődik a kapálás. érző anya, egy nehéz sorsú Megszépült szegénység (Bukarest, 1988) a Tudta, hogy például a kifehérített vászparasztasszony vallomása. szép emlékű gyermekkort idézi meg. A nat mindenki figyeli. Ebből állapítják második, a Remények és kétségek között. meg, hogy mennyit font-szőtt az aszEgy asszony életútja (Székelyudvarhely, 1987) lányságát és szony, s milyen szépen fehérített. házasságának első éveit beszéli el. A negyedik-ötödik – Kocsis Rózsi rendkívüli asszociációs készségének köszönkiadásra váró, még kéziratban lévő – kötetek napjainkig, az hetően árnyalt és nagyon gazdag tudósítás bontakozik ki, öregkorig viszik végig az életútját. hiszen gyermekével különböző időszakokban több kórházA megjelent művek igen szép fogadtatásra találtak. Az iro- ban is megfordult. Empátiás érzékenységének köszönhetően dalmár Nagy Pál első kötetében a „természetesség varázsát” különböző sorsokat idéz fel, melyekkel ott ismerkedett meg. dicsérte, képteremtő tehetségét, gazdag asszociációs készsé- De találkozunk a szerző szomszédaival, barátaival és ellengét, mely a szegény paraszti létnek színes és gazdag világát zőivel is, akik így vagy úgy reagáltak a „bolond” gyermek varázsolja elő. különböző megnyilvánulásaira. E részekben a zárt szellemiLegfrissebb kötete egyfajta rendhagyó vallomás: elbeszé- ségű falu szociológiai hitelességű leírása tárul elénk. lések füzére, melyeknek közös főszereplője legidősebb – ma S mert közben a gyermeki gondok mellett fonni, szőni, már 47 esztendős – fia, aki 3-4 éves korában leesett a széna- vásznat fehéríteni, kapálni s még ki tudja, mi mindent kellett padlás létrájáról, és egész életére kiható idegrendszeri károso- csinálni, tudósítást kapunk a paraszti életnek erről az oldadást szenvedett. Az írások a baleset körüli, két-három éves láról, továbbá a hagyományos szokásokról, ünnepekről is. periódust elevenítik fel. Néprajzi adalékok egész tárháza található e könyvben. A szerző megdöbbentő vallomással számol be arról, hogy A Fekete bánat, piros bosszúság című elbeszélésben részmindazt, amit írt, belső kényszerből írta. Ezt többször is letes leírását olvashatjuk egy szegény ember lakásának: „nincs hangsúlyozza. Legutolsó elbeszélésében mintegy végszóként pincénk, nincs kamránk, csak az a négy méteres szoba...” A így sóhajt fel: „...Valahogy ilyen formán volt, de nagyon rég padláson jár ki a füst, nincs kémény, s megtudjuk, mit tartavolt. De az is igaz, hogy lerakódik a bánat, ha öregszik az nak a padláson, mit tartanak az ágy alatt. De mindjárt utána ember. Megnehezedett a bánattól a tarisznya. Muszáj, hogy teszi: „Így is jobb, mint ahogy más lakik anyóssal és gyerkivegyek, letegyek belőle. Muszáj, hogy leírjam. A lelkem mekkel együtt...” súgja, parancsolja: Írd meg asszony! Írjál asszony! Azt kötözPontos leírását kapjuk a fonásnak, szövésnek, a szőttes getem, ami még most is fáj... Azt a gyógyíthatatlan nagy fehérítésének. Külön kitér arra, hogy a fehérítésnek mennyi sebet. A kicsi fiam most negyvenhét éves, a remény már ága, boga van. Hogyan ítélik meg egymás fehérítését? Miért semmi!” S mindjárt versben is elmondja: terítik ki olyan látványosan a kifehérített vásznat? Ebből látják meg ugyanis a szomszédok, az arra menők, milyen „Csak elrepülnek az évek, ügyes a fehérnép. Úgy üresen, lázasan a semmibe... A sokféle asszonyi munka hiteles elbeszélése szerzőnk A beteg gyermekből nagyon is tudatos törekvése. „Azért írom ezt le, hogy tudják: Beteg ember lett... mennyi munka van vele, csak amíg kifehérítjük.” Beszámol Az élet szekeréről lemaradt...” az egyes népviseleti darabok elkészítéséről. Ám – mintegy Nem lehet megrendülés nélkül olvasni a Teremtőtől mellékesen – azt is megjegyzi: hogyan maradnak le mára az kódolt anyaság gyönyörű megnyilvánulását, mely nem egyes viseleti darabok. Ennek kapcsán közli a falubeliek vélenyugszik bele gyermekének reménytelen állapotába, kitart kedését: „Hála Istennek ez, vagy az lemaradt a szokásból...” mellette, mérhetetlen áldozatokat vállal. Sőt, még a falu Mivel a szerző férjének a neve János, szép leírását kapjuk közvéleményével is szembeszáll, amely szerint egy ilyen a „Jánosozásnak” és az „Istvánozásnak”. E sorok egyben „bolond” gyermekre kár annyi időt és szeretetet pazarolni. az ezzel kapcsolatos legszemélyesebb, legintimebb adalékokMég a legfontosabb asszonyi teendők, a fonás, szövés, kapá- kal is megörvendeztetnek. Részletes, finom aprólékossággal lás is csak mellérendelt szerepet kapnak életében. megírt beszámolót olvashatunk a juhok beméréséről is. A szerző gyermekéhez való ragaszkodása, minden S mert a szerző háza előtt megy el a temetési menet, nem más elhanyagolása csak hangsúlyozódik azáltal, hogy ez oly felejti el egy temetési menet igen finom aprólékos leírását ellentétes a paraszti közvéleménnyel és közhangulattal. Ez sem. Ám ez nem egy akármilyen temetési menet: egy fiatal utóbbiak szerint első a munka, hisz ez megélhetésének alapja. lány temetéséről van szó. Ez a széki temetési szokások szeEnnek elhanyagolása pedig – bármilyen indokkal – egyfajta rint sajátságos szertartás, fiatal lány, vagy legény temetése megvetendő deviancia, úgyszólván törvénysértés. egyfajta elégtételadás: a be nem teljesült lakodalom szim-

26

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2001/1  

A TARTALOMBÓL: Sárosi Bálint: Ne csináljunk Budapesten csíki néphagyományt!; Hollókõi Lajos: Novák Ferenc 70 éves; Mohácsy Albert: „Túlbuzgó...

folkMAGazin 2001/1  

A TARTALOMBÓL: Sárosi Bálint: Ne csináljunk Budapesten csíki néphagyományt!; Hollókõi Lajos: Novák Ferenc 70 éves; Mohácsy Albert: „Túlbuzgó...

Advertisement