Page 23

Néprajzi Múzeum

Új kiállítások 2001 IDŐKÉPEK 2000. december 31. - 2001. december 31. Kamarakiállítások Kisói kendői február 23. - április 29. Időművek március 4 - 22. Kós Károly néprajzi grafikái május 4 - 31. Szent idő a torlódó időben június 19. - szeptember 2. „Parasztebédlő” – népies enteriőr a századfordulóról szeptember 14. - december 2. Időképek A múzeum egészét betöltő kiállítás az embernek az idővel kapcsolatos felfogását, az időhöz való viszonyát mutatja be.Ezen a kereten belül érinti az ezredvég, az ezredforduló, a millennium megünneplését, részben ahhoz néprajzi és antropológiai, művelődéstörténeti hátteret nyújtva, részben változó kulturális jelentésű történeti „termék” voltát kimutatva és értelmezve. A kiállítás nem egyszerűen egy hagyományos értelemben vett múzeumi bemutató megvalósítását célozza, hanem egy nagyszabású komplex kulturális eseményét, mely sajátos fénybe állíthatja a 2000. év egyetemes és magyar szempontból egyaránt rendkívüli időpontját. Az önreflexió, az ezredforduló emlékezetessé tételének különleges lehetőségét kínálja fel. Kisói kendő Kendők és asszonyok a 20. század végén A falusi asszonyok öltözködésének, a lakástextilek egyénenként, családonként szükséges mennyiségének és minőségének a huszadik század elejére falvanként kialakult jellemző rendjéből, szabályozottságából adódóan egyetlen tárgytípus például a kendők segítségével is bemutatható a nők társadalmi státuszának alakulása életük során. Ez a tárgytípus egyetlen családon/falun belül a mindenkori társadalmi elvárásoknak és gazdasági feltételeknek megfelelően igen változatos formai, minőségi, mennyiségi és értékbeli jellemzőket mutat. A kendők öröklése, készítése, ajándékozása, megvásárlása a nők életében kiemelkedő eseményekhez, időpontokhoz és a gazdasági feltételek által meghatározott körülményekhez kötődik. A kiállításban egyetlen térben jelennek meg egy kalotaszegi család négy generációjának nőtagjai által birtokolt, viselt és használt kendők. A kendők segítségével megjeleníthetőek azok a rokonsági kapcsolatok, amelyeket többek között a kendők ajándékozásával, átadásával is jeleznek. Az egymást követő generációk kendői, a hozzájuk fűződő emlékanyag segítségével a családok és a faluközösség huszadik századi változó életkörülményeinek és értékrendjének kifejezői is. A család, a falu múltjának és jövőkének találkozása jelenik meg a bemutatott kollekcióban.

Kártyára tett értékeink Hungary Card 2001.

Manapság sokszor és sok helyen elhangzik, hogy többet kellene tennünk hazánk és a magyarság kultúrájáért. Az viszont már ritkábban hámozható ki a különbözõ nyilatkozatokból, hogy konkrétan mi is lenne az, amivel elõbbre lehetne lépni. Sokszor egészen apró dolgok is elegendõek, hogy eredményeket mutassunk fel. Például ráirányíthatjuk a figyelmet értékeinkre, hisz a megismerés és a megismertetés már önmagában a megõrzés egyik legfontosabb eszköze. A turizmus sokat tehet ezen a területen, hiszen a turisták egyik célja éppen az, hogy egy más tájon élõ nép hazáját és kultúráját megismerjék. Az utóbbi idõben egyre többet foglalkozunk a kulturális turizmussal és növekvõ jelentõségét nem szabad figyelmen kívül hagyni akkor sem, ha a belföldi idegenforgalmat elõsegítõ marketingeszközökrõl van szó. Ezen a területen az egyik legjelentõsebb a Hungary Card (Magyar Turizmus Kártya), amely egy egész évig érvényes, és átruházható kedvezményeivel a rendszerében szereplõ partnerek felkeresésére támaszt igényt. A negyedik évébe lépõ turisztikai kártya folyamatosan bõvíti kulturális kínálatát. A most tavasszal leköszönõ évfolyama már hat megye (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, JászNagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Somogy) területén nyújtott ingyenes múzeumlátogatási lehetõséget. A budapesti Utazás kiállításon debütáló következõ évfolyam újabb megyére (Csongrád) terjeszti ki ezt a lehetõséget. Kiemelendõ az ingyenes belépés lehetõsége az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkba, valamint a 30%-os kedvezmény, amely a „Mûvészetek Völgye” kulturális fesztivál meglátogatásakor jár a kártya tulajdonosa számára. A kártya által nyújtott közlekedési és egyéb kedvezmények elsõsorban azok számára hasznosak, akik már kiléptek a diákság státuszából, így a teljes költségek megfizetése jelentõs kiadást okozna nekik. A kártya segítségével azonban azok is el tudnak látogatni hazánk egy-egy, látnivalókban gazdag tájára, akik egyébként nem biztos, hogy megengedhetnék ezt maguknak. Természetesen ebbe a körbe nemcsak a belföldi turisták tartozhatnak bele. Kulturális értékeink jelentõségének aláhúzásakor külön meg kell említenünk a határainkon kívül élõ magyarságot. Közülük a legtöbben igen szerény anyagi lehetõségekkel rendelkeznek, és ezért korlátozottan tudnak a magyarországi turizmusban részt venni. Számukra különös jelentõséggel bírhat a kártya, amely nemcsak ingyenes kulturális kínálatot jelent, hanem az összefogott kínálat egyben iránymutató is országunk felfedezéséhez. A kártya Magyarországon az összes Tourinform irodában kapható, ahol az érdeklõdõ a Hungary Card megvásárlása mellett hasznos és aktuális tájékoztatást kaphat a régió és a kistérség teljes turisztikai kínálatáról, beleértve a rendezvényeket és kulturális programokat is. Így mindazok számára, akik úgy döntenek, hogy szabadságuk alatt hazánk egy adott régióját kívánják felkeresni, szinte nélkülözhetetlen segítség a turisztikai kártya és mindaz az információ, amit vele kapcsolatban beszerezhet a látogató. (G.G.)

Kós Károly néprajzi grafikái Kós Károly (1919-1996) erdélyi néprajzkutató neve kevésbé ismert a nagyközönség előtt, mint azonos nevű író-építész édesapjáé. Tájmonográfiák és néprajzi tanulmányok sora jelzi termékeny munkásságát, melynek különleges része a szerző által készített kiváló és beszédes rajzok sokasága. A kiállítás a kutatómunka során készített eredeti rajzait mutatja be, amelyek a tudós jegyzetfüzetébe, múzeumi leírókartonokra, pauszra, vagy egyszerűen papírdarabokra készültek. Ezek a képek átfogó képet adnak a hagyományos erdélyi népélet – ma már csak nyomokban meglévő – teljes anyagi kultúrájáról, s világossá teszik a látogató számára, hogy Kós Károly magas színvonalú művészi rajzai önálló alkotásokként is megállják a helyüket.

folkMAGazin

23

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2001/1  

A TARTALOMBÓL: Sárosi Bálint: Ne csináljunk Budapesten csíki néphagyományt!; Hollókõi Lajos: Novák Ferenc 70 éves; Mohácsy Albert: „Túlbuzgó...

folkMAGazin 2001/1  

A TARTALOMBÓL: Sárosi Bálint: Ne csináljunk Budapesten csíki néphagyományt!; Hollókõi Lajos: Novák Ferenc 70 éves; Mohácsy Albert: „Túlbuzgó...

Advertisement