Page 9

A próbákat advent elsõ vasárnapján, délután kezdték. Négy héten át, szombat és vasárnap kivételével minden este más és más háznál jöttek össze. A ruházatát mindenki maga varrta vagy rokonai készítették el, szigorú szabályok szerint. A Király szitakeretre épített aranyozott, ezüstözött, színes papírvirágokkal, gyöngyökkel, kis kereszttel felékesített koronát viselt. A koronában apró csengettyû is volt, mely minden mozdulatra csilingelt. Öltözete: sárgazsinóros fekete kabát, nadrág, sarkantyús csizma, fehér kesztyû, oldalán kard, kezében bot. Bal válláról a mellén át, a jobb kar alatt összekapcsolva széles, nemzetiszínû szalag díszlett. A szalag aranyrojtban végzõdött. Övérõl aranyozott szíjacskán H. K. (Heródes Király) feliratú aranyozott táblácska, amolyan tarsoly-féle csüngött. A Királyszolga fekete zsinóros nadrágban, kabátban, csizmában és hímzett bundában járt. Sajnos, ilyen bundát Érden már nem tudtak szerezni. A Királyszolga legfontosabb kelléke a betlehem, a fából készült kicsi templom volt. Ez jelképezte Betlehem városát. Aranyozással, ezüstözéssel, kis képekkel ékesítették. A kis templom oldalánál volt a betlehemi jászol, benne a vályogból gyúrt Jézuska. A játék során minden cselekvés a Betlehem felé irányult. Mária fehér szoknyát, inget és kötényt, fején fehér kendõt és úgynevezett selymes lájbit viselt. Kezében nagy méretû zsebkendõt fogott, amelyet a játék alatt végig a szája elõtt tartott. Szent József hosszú fehér szakállt, nagy bajuszt, fehér köpenyt, kucsmát viselt és hosszú kampósbottal járt. Az Angyal fején is korona volt, hasonlatos a királyéhoz, de valamivel szerényebben díszítették. Fehér szoknyában, fehér ingben, vállán színes szövet kendõben járt. Kezében õ is nagyméretû, összerételt fehér zsebkendõt tartott. A csobánok öltözéke a nevüknek megfelelõ színû birkabõrökbõl készült. Álarcukat vászonból szabták, kifestették, a szem- és szájnyílásnál piros cérnával kihímezték, babból fogakat varrtak rá, az arc közepére színezett faorrot illesztettek. Az álarcot összedolgozták egy bõrcsuklyával, ezt a játék végén leemelték és a vállukra vetették.. Lábukon bocskort viseltek. A Nyulas csobán öltözéke nyúlbõrökbõl készült. Szalagokkal, selyembojtokkal, sok kis csengettyûvel díszítették, amelyek minden rezzenésére megszólaltak. Szíjakból font korbáccsal járkált. Olyan volt, mint egy „hazai”, vagyis olyan ékes volt, mint egy menyasszony – emlegetik az öregek. A Fekete csobán farkát hosszú zsuppszalmából készítették, jó keményre megkötötték, azzal ijesztgette a gyerekeket. A Pungás tarkaszõrû, rossz bundába, csuknyába öltözött. Töredezett fogait babból imitálták. A gyerekeket hamuval vagy fûrészporral töltött vászonzacskóval riogatta. Zsákot és egy kis hordót – bálerkát – is vitt magával, azokba gyûjtötte az adományokat. Karácsony napján, délelõtt a Király házánál öltözködtek be a csobánolók. Mindjárt eljátszották a játékot, majd a mise után, amelyen õk nem vettek részt, a pap házához mentek. Ezt követõen a bírónak mutatták be Jézus születésének történetét, aztán sorra vették a falu házait. A Gazda jóval a csoport elõtt járt, ahol kérésére: „a betlehemi pásztorokat szíveskedjenek befogadni! Befogadják-e?”, a válasz „befogadjuk” volt, oda betért a csoport. Így jártak házról házra. Szent István, Szent János és Aprószentek napján szintén csobánoltak, s ha nem értek végig a falun, még újév napján és másnapján is beöltöztek. Esténként közösen vacsoráztak és együtt tértek nyugovóra valamelyik rokon házában. A Király és a Királyszolga egy ágyban, Mária és az

Angyal egy másik ágyban aludtak. a többi szereplõnek a földön, szalmából készítettek fekhelyet. A játék ideje alatt senki nem mehetett haza. Elõfordult, hogy haláleset történt valamelyik szereplõ családjában. Kísérettel elbúcsúzhatott halottjától, de vissza kellett mennie a játék folytatására. Ha valaki netán megszökött éjjel, hogy felkeresse a kedvesét, vagy más okból, komolyan megbüntették, amit illett méltósággal elviselni. A büntetést az Angyal szabta ki. Ahány botütést ítélt, annyit mértek a padra vont bûnösre. Bottal büntették azt is, aki szövegében tévesztett. A büntetésnek mindenki önként alávetette magát. A megbízatást mindenki komolyan vette. Ajándékokat még a legszegényebb házaknál is adtak. Általában pénzt, bort, pálinkát, kolbászt, ki-ki tehetsége szerint. A Pungás gyûjtötte össze az adományokat, miután a többiek már elmentek, és a kijelölt házhoz hordta. Amikor a csobánolást befejezték, akkor este a Király házánál gyûltek össze. A Király megvendégelte társait, majd eldöntötték, hogy mikor tartják a csobán bált. Végül kezet fogva elköszöntek egymástól. A bálra a Király két párt, a többi szereplõ egy-egy pár vendéget hívhatott. Itt elfogyasztották a csobánolás alatt összegyûlt ételeket, italokat, s a zenészeket is a közösen gyûjtött pénzbõl fizették ki. Nagy megtiszteltetés volt a csobánolásban részt venni. Aki életében valaha eljátszotta valamelyik szerepet, soha nem felejtette el. Hogy is felejthette volna! Kóka Rozália fotó: Hancsovszki János

folkMAGazin

9

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2000/4  

A TARTALOMBÓL: Hollókői Lajos: „Hogy a lélek rendben legyen”; Pesovár Ernõ: A karácsonyi pásztortánc; Kóka Rozália: „Bethlemnek pusztájában....

folkMAGazin 2000/4  

A TARTALOMBÓL: Hollókői Lajos: „Hogy a lélek rendben legyen”; Pesovár Ernõ: A karácsonyi pásztortánc; Kóka Rozália: „Bethlemnek pusztájában....

Advertisement