Page 6

A karácsonyi pásztortánc Elhangzott a Vargyas Lajos 85. születésnapja tiszteletére rendezett konferencián, 1999. május 8-án A Mestert köszöntõ elõadásommal fél évszázaddal ezelõtti, elsõ találkozásunkra emlékezem, amikor a bukovinai székely betlehemes játékkal foglalkozó szakdolgozatommal kapcsolatban fordultam útmutatásért Vargyas Lajoshoz. A témakörrel foglalkozó írásai voltak ugyanis azok, melyek valóban távlatot nyitó tanulságot adtak a népi színjátszás e remekmûvének mûvelõdéstörténeti értelmezéséhez. Ugyanígy az egykor támpontul szolgáló munkák, a Benedek Andrással közösen publikált istenesi játék és a szokáskör mimus elemeit tárgyaló írás adnak indítékot arra, hogy felhívjam a figyelmet a betlehemes játék egyik mozzanatának, a pásztortáncnak a rituális vonásaira. A rituális táncok tartalmi jegyeit elsõsorban az idõpontul szolgáló ünnepi alkalom határozza meg, további értelmezésükre pedig a szokáskeretük, az ebben betöltött funkciójuk alapján vállalkozhatunk. E szempontokat figyelembe véve kísérlem meg a következõkben a karácsonyi ünnepkörben járt férfi körtáncok vizsgálatát, a keresztény felfogásban is tovább élõ archaikus vonások bemutatását. E férfi körtáncokat õrzõ szokások közös vonása, hogy az elõkészületek és próbák advent karácsonyt váró légkörében zajlanak, és elõadásukra a karácsonyi ünnepkörben kerül sor. E szakrális idõszak rituális táncaként tarthatjuk számon a betlehemes játékok és karácsonyi köszöntõk pásztortáncát, a regölés néhány változatából ismert táncos mozzanatot. A karácsonyi ünnepkör meghitt légkörében járt rituális körtáncaink hangvételében jelen van tehát az egyházi év kezdetének, az üdvöt hozó gyermek születésének szakrális élménye, valamint az elkövetkezõ ismeretlennek, az új esztendõnek várakozással teli légköre. De ott lüktet e táncokban a nap újjászületésének a kozmikus élménye is, hiszen a niceai zsinat (325) is ebben a szellemben tette a Mitrász-kultusz jelentõs ünnepére, a Nap születésnapjára Krisztus földi megtestesülésének az emléknapját. E gondolat elõképe, hogy Krisztust is ábrázolták napként (napistenként), amint errõl az a III. szá-

6

zadi mozaik is tanúskodik (a Juliusok grottája a Vatikánban), melyen Krisztus-Sol a lófogatú mennyei szekéren látható. Az elmondottakat a legjobban a betlehemes játék tükrözi a maga összetettségében. Az a pásztorjelenet, melynek a betlehemezésen túl is fontos szerepe van a karácsonyi ünnepkörben. A pásztorok szerepérõl megemlékezik a karácsonyi hajnali mise evangéliuma is. A Jézus elõtti tisztelgésüket, a gyermek imádást csak a XIV. századtól kezdve ábrázolja a keresztény ikonográfia. Ennek a felfogásnak a kiteljesedése a barokk pásztormise, mely ugyan kikopott a liturgiából, de utóéletét nyomon követhetjük a hagyományban. Ennek bizonyságaként utal Bálint Sándor az apátfalvi Historia domus bejegyzésére, mely szerint: „a pásztorok és juhászok kérésére a plébános 1872-ben megengedte, hogy a pásztorok miséjén az õ rendes öltözetükben ismét megjelenhetnek, de csak azzal a föltétellel, ha magatartásukkal a hívek épülésére szolgálnak. Ajándékaikat: báránykát, sajtot, tejet, vajat offertórium (felajánlás) idején az oltár körüljárása után a szentély közepére állított asztalra rakták. Ezeket mise végén a szegények között osztották szét.” Ugyancsak e szokás tovább éléseként tarthatjuk számon, hogy a karácsonyi misén orgonán játszott dudaimitációval idézte fel a kántor a pásztorok szerepét és a pásztortáncot. Szerves része volt tehát az egyházi szertartásnak is az a táncra is utaló pásztorjelenet, mely a betlehemes játékokban ezen a liturgikus felfogáson túlmutató összetevõket is megõrizte. Különösen jól szemlélteti ezt az erdélyi játéktípusba tartozó bukovinai változat, melynek fõbb vonásait az Izménybe telepített andrásfalviak 1948-as betlehemezése alapján így összegezhetem: A kifordított bundába öltözött, állatalakoskodókra emlékeztetõ maszkot viselõ pásztorok, akiknek bundájából kitépett szõr gyógyító füstölésre alkalmas, még nincsenek a játék színterén, a szobában a király prológusa és az ezt követõ szálláskeresés alatt. Az udvaron ûzik profán játékukat: felmásznak

folkMAGazin

a kerítésre, kapufélfára, szalmakazalra. Kergetik a gyerekeket, felnõtteket, ölelgetik a lányokat és menyecskéket, s mindezt szótlanul. Aki a hamubotos „pungája” elé kerül, azt irgalmatlanul megcsapkodja. A szálláskeresést követõ ének alatt sorra bejönnek a pásztorok a szobába két kézre fogott vastag botjaikra támaszkodva, s az ajtó melletti falrészhez mennek, botjaikkal kört rajzolnak a földre, majd leülnek, hátukat a falnak támasztva. Az angyal híradása után a „Keljetek fel pásztorok...” ének alatt ébresztgetik egymást. Ezt a kecskepásztor kezdi úgy, hogy letámasztja a botját, és nagy ívben átugrik a csobánok lábán, majd földet érve még helyben pattog egyre kisebb ugrásokkal. Ugyanígy ébreszti a többi pásztor is egymást. Végül az öreget feltámogatják, és elindulnak a betlehem felé. Útközben az öreg hasra esik, majd a többiek feltámogatják. A betlehem elé érve letérdelnek, a kecskepásztor pedig mögöttük tevékenykedik: bolhát fog a pásztorok fején, azt a kezükben lévõ bot végén agyoncsapja a kis fejszével, amelyik pásztor eldõl, azt feltámogatja és a botján kopogtatva a kis fejszével „odaszögezi”. Báránykát, sajtocskát, bogláros szíjacskát ajándékoznak a kis Jézusnak, a kecskepásztor pedig mentegetõdzik, hogy nem tud ajándékot adni, mert amit a nyáron keresett, azt mind elpocsékolta (vagy elkurválkodta). Mária megköszöni az ajándékot, majd a négy csobán körbe áll. A bogláros a botjával kört ír le, mire mind hátra ugranak, majd visszaállnak a körbe, és az öreg a következõket mondja: „Ennek a született kicsi Jézuskának a kedvéért járjunk egy szép táncot. Aj pakulárom, kedves furulyásom! (A furulyát megfújva jelentkezik.) Mivel az új királyt víg örömben látom (a király feláll a székrõl), azért a kedvéért járjunk egy szép táncot.” Ezután együtt gyorsan ritmizálva mondják: „Azért is mufle moj fertátyi, mert egy muzsika megér három pótrát, kiski bocskorának talpát földtõl ne sajnálja.” Ezt követi a lassú és gyors részbõl álló körtánc, amit csörgõs botjaikkal dobogtatva járnak. A tánc után a játékos és tréfás elemekkel átszõtt

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2000/4  

A TARTALOMBÓL: Hollókői Lajos: „Hogy a lélek rendben legyen”; Pesovár Ernõ: A karácsonyi pásztortánc; Kóka Rozália: „Bethlemnek pusztájában....

folkMAGazin 2000/4  

A TARTALOMBÓL: Hollókői Lajos: „Hogy a lélek rendben legyen”; Pesovár Ernõ: A karácsonyi pásztortánc; Kóka Rozália: „Bethlemnek pusztájában....

Advertisement