{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 25

tonio Gades együttesét, akik többször jártak Magyarországon. Gades a spanyol táncot a maga valóságában rendezte színpadra. Szinte semmilyen díszletet nem alkalmazott, egyedül a táncos volt fontos számára, aki nemcsak táncolt, hanem énekelt, zenélt, saját magán hordozta egész népe életérzéseit, vágyait, álmait, szenvedéseit. Aki olvasta Lorca-t vagy látta Gadest, nem volt nehéz átélnie a Thália Színházban a sepsiszentgyörgyiek Vérnász című műsorát. Az Orza Câlin őrkői cigányok körében végzett gyűjtései, élményei alapján Bocsárdi László által rendezett produkció (zenéjét összeállította: Könczei Árpád) csak olyan alkotók és előadók nagyszerű munkájaként jöhetett létre, akik nap mint nap szívják magukba ezt a létformát, ott élnek és alkotnak körülöttük. Lorca idézetei, szimbólumvilága tökéletes aláfestését adták az eseményeknek, melyek – a Gadesnél is megszokott – teljesen lecsupaszított fény- és színpadtechnikai megoldásokkal idézte fel egy nép gazdag érzelem- és mozgásvilágát. A színész, táncos, énekes szerepek nem váltak szét, s az átélés némely szereplőnél szinte az extázisig fokozódott, mely a nézőt is teljesen magával ragad-

ta. Az eredeti, archaikus táncanyagot kiválóan egészítette ki az Uray Péter által betanított néhány kontakt-tánc elem. A természetes mozgástól elütő mozgáselemek, a „halál” és a „hold” egyetemes szimbólumok ábrázolásának különös művészi erőt kölcsönöztek. Az örkői cigányok táncának és Gades társulata előadásának közös jellemzője, hogy a külső szemlélő a szóló táncost vagy párt, illetve az éppen nem táncoló személyeket azonos hevületben látja. A

sepsiszentgyörgyieknél ugyancsak megfigyelhető volt a „kar” hihetetlen ereje, mellyel körülvette az éppen táncolókat. A tradíciók megőrzése az etnikumok fennmaradásának egyik alapfeltétele. Európa két, egymástól távol eső helyén is megfigyelhető, hogy milyen erősen őrzi identitását a cigányság. Az asszimilálódástól megőrzi őt merőben eltérő kultúrája, mentalitása, valamint akarata saját hagyományának megőrzésére. Kiss Zsuzsanna

Ki az eget megkerüli... Erdélyi népzene • Kis-Küküllõ mente, Vízmellék BÁRDOSI ILDIKÓ nemes és nehéz feladatra vállalkozott, szûkebb szülõföldjének népzenéjébõl válogatott össze egy lemezre valót. Az erdélyi magyarok sorsa a XX. század második felében szorosabban kötõdött a nagyvárosokhoz, a szellemi, kulturális központokhoz. (Ez alól egyedül a Székelyföld a kivétel, ahol a magyarság megõrizte egy tömbben élõ többségét.) A perifériára szoruló közép-erdélyi, Kis-Küküllõ menti magyarság szinte a mai napig megõrizte hagyományos népi kultúráját. A vidék hangszeres és vokális zenéje a mai népzenei mozgalomban – a szászcsávási zenekar nemzetközi hírneve ellenére – még mindig kevésbé ismert. Ez érvényes a tánchagyományra is: az egyik legjellegzetesebb erdélyi magyar férfitánc, a pontozó vagy a román haidau ritkán és kevesek által mûvelt táncok közé tartozik. Ezt a hiányt igyekszik sikeresen pótolni Bárdosi Ildikó és az õt kísérõ Téka együttes. (A zenekar számára jól ismert a Maros–Küküllõ menti hangszeres népzene, magyarbecei gyûjtésükbõl már több hangfelvétel is készült.) A zene változatosságát Juhász Zoltán furulyás és Németh Ferenc énekes közremûködése is segíti. Külön érdekesség a ma már nem létezõ, de történeti forrásokban említett erdélyi tekerõjáték felelevenítése (Havasréti Pál). Az énekelt tánczenék, lírai dalok, lassú asztali nóták, katonadalok, névnapköszöntõk és karácsonyi kántálás teszik izgalmassá ezt az összeállítást. A legnagyobb érték – s talán a legszebb is – a három klasszikus ballada Kis-Küküllõ menti változata. A vidéket reprezentáló tizenegy szótagos, régi stílusú, táncra is alkalmas népdalok remélhetõleg szintén kellõ visszhangra találnak a népzenekedvelõk körében. Könczei Árpád

folkMAGazin

FOTÓ: PATAKI ZSOLT

25

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2000/4  

A TARTALOMBÓL: Hollókői Lajos: „Hogy a lélek rendben legyen”; Pesovár Ernõ: A karácsonyi pásztortánc; Kóka Rozália: „Bethlemnek pusztájában....

folkMAGazin 2000/4  

A TARTALOMBÓL: Hollókői Lajos: „Hogy a lélek rendben legyen”; Pesovár Ernõ: A karácsonyi pásztortánc; Kóka Rozália: „Bethlemnek pusztájában....

Advertisement