Page 36

Ég és Föld násza Az Első Magyar Látványtár millenniumi kiállítása Tapolca-Diszel, Templom tér, 2000. július 1. - 2001. május 31. Tapolca-Díszel központjában, a Templom téren áll egy öreg malom, melyet sok-sok év kitartó munkájával az Első Magyar Látványtár varázsolt újjá. A Balaton-felvidék egyik legjelentősebb kiállítóterme 1995 óta ad otthont az alapítvány anyagából és más tárgyakból, alkotásokból rendezett, s általa ihletett tárlatoknak. A tizedik születésnapját ünneplő Látványtár „Ég és Föld násza – avagy a Teremtés geometriája” című 2000. évi kiállításának megnyitója egyben a Tapolcai Művészeti Hetek nyitányát is jelentette június 16-án. „Igen jeles néprajzi anyag áll rendelkezésünkre, az egykori magyar őshazák területén, és azok környékén száz éve élt nomádok által használt, illetve a Kárpát-medencében használatban volt eszközökből. Évezredes motívumkincs őrződött meg ezeken a használati és/vagy kultikus tárgyakon – textilen, fán, fémen, szarun, cserépen –, és e motívumvilág jelentésköreinek hallatlan mélységei tárulnak föl az ihletett vizsgálódó munkája során. Ezen vizsgálódások eredményeit, tanulságait kívánjuk a közönség elé tárni, látványtári előadásban, a millennium tiszteletére” – vallja Vörösváry Ákos, a kiállítás egyik rendezője, s egyben zömmel az ő országos hírű gyűjteményét összefogó Látványtár egyik alapítója. Rendezőtársaival – Avar Ludmillával és Avar Ákossal – együtt a látványtári tárgyak mellett a Keresztény Múzeum, a Kolozsváry Gyűjtemény, a DisztriBútor Kft. Almárium népi régiségüzletének, valamint névtelenséget kérő gyűjtők anyagából is válogattak. A tárlatot Hoppál Mihály etnográfus, az Európai Folklór Intézet igazgatója nyitotta meg. A kiállítás 2001. május 31-ig tekinthető meg, hétfő kivételével minden nap.

36

„Hogy fenn a kék ég, lenn a fekete föld megteremteték, kettő közzé emberfiakat teremte Tengni.” „És az a fény, ami ott ragyog az Ég fölött, mindenekfölött, ... az bizony egy az emberben ragyogó fénnyel.” „Atyánk a magas ég, anyánk a széles föld,” – mondták a kazakok ősei, a hajdani türkök. Eme isteni házaspárt Tengrinek és Umajnak hívták. Tengri a világosságot és meleget sugárzó, a földet megtermékenyítő égi isten. Umaj királynő a tápláló Földanya, a termékenység istennője, a gyermekek védelmezője. A türkök szent helyein ma kazak nomádok mutatnak be áldozatot az Égnek és a Földnek. A történelem során alig változott a nomád ember életmódja. A vége-láthatatlan puszta zöld füve táplálja a nyáját; az ég lenyűgöző fensége pedig az örökkévalósághoz irányítja a gondolatait. A környezet viszontagságai és a nagy-világtól való elszigeteltség mély gondolkodású, erős embereket formálnak. Mikor az ember ilyen közelről szemléli az őt körülvevő világot, megtanul a természet szívébe nézni, megérti annak szellemi lényegét is. Megnyílnak előtte a földbe, vízbe, kövekbe és fákba rejtett titkok. A természet vérkeringésében élő nomád ember a rendezett kozmosz egy részének érzi magát és ehhez igazítja egész életét. Lakhelye, a jurta szakrális értelemben maga is egy világmodell. Kupolája az égbolt. A füstnyílás a jurta kupolájának közepén: az ég kapuja, amely biztosítja a kapcsolatot Isten és ember között. A jurta közepén a házi tűzhely, amely alatt ott van az alvilág bejárata. Egy tengelyen három világ : a Felső az ég, a Középső a föld, és az Alsó az alvilág. „A hagyományos társadalmak embere csak olyan térben volt képes élni, – mondja Eliade – amelyben szimbólumok biztosították a síkok áttörését, s ezáltal lehetséges volt az érintkezés a másik, a földöntúli világgal.” A jurta belső elrendezése is szim-

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2000/3  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Japán, Japán...; Timár Mihály: A Timár Kamara Japánban; Lányi György: Hurrá, turnézunk; Mesterkurzus a Fon...

folkMAGazin 2000/3  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Japán, Japán...; Timár Mihály: A Timár Kamara Japánban; Lányi György: Hurrá, turnézunk; Mesterkurzus a Fon...

Advertisement