Page 40

Történelmünk tükröződése a folklórban 10.

Francia hatások a magyar népzenében 1. rész Tudjuk, hogy népzenénkben a hon fog la lás előtti legrégibb stílusoktól kezdve a legutóbbi időben bekerült műzenei eredetű dallamokig sokféle hatás kimutatható. Kevesen tudják azonban, hogy régi stílusú balladáink szüzséinek, szövegeinek nagy része, s emellett még jó néhány dal- és dallamtípus, a középkori francia és vallon betelepülők révén került hozzánk – legalábbis Vargyas Lajos rendkívül kiterjedt és alapos kutatásai szerint. Elméletét sokan vitatják, kétségbe vonják, azonban senki nem vállalkozott olyan mérvű adatgyűjtésre és nyo mo zás ra, amely nek ered mé nye kép pen Var gyas Lajos feltételezéseit pontosítani, vagy netán cáfolni le het ne. Ele in te ma gam is hitetlenkedve ol vas tam ezeket a feltételezéseket, azonban miután a középkori magyar-francia érintkezésekre vonatkozó szakirodalmat áttekintettem, ha nem is kétségtelennek, de mindenképpen elképzelhetőnek tartom ekkora mérvű átvétel lehetőségét. A középkori magyar-francia érintkezések legrégebbi nyomai a XI. század első felére nyúlnak vissza. Már 1024-ben előkelő francia zarándokokat lát vendégül Szent István. Királyaink a XI. században leveleztek kimagasló francia egyházférfiakkal, diplomáciai küldetésben is megfordultak francia főpapok Magyarországon. Egyes előkelő francia papok itt is maradtak, ma gas egy há zi mél tó sá go kat töl töt tek be, de összeköttetéseiket Franciaországgal továbbra is fenntartották. Így Szent István király idején a pécsi püspök a francia Bonipert, aki a chartresi Fulberttel levelezett. A bihari püs pök, a val lon Leod vin 1050-ben lá to ga tó ba is ment ere de ti ha zá já ba. Bo u il lon Gottfríd és később VII. Lajos francia király keresztesei éppen Magyarországon vonultak át. A XI. század végén a magyar királyi ház is francia rokonságba kerül: Kálmán 1096-ban vagy 1097-ben nőül kéri Busillát, a nor mann Roger szi cí li ai gróf lányát. II. István felesége is normann: Róbert capuai herceg lánya. III. Béla hitvese Chatillon Anna antiochiai hercegnő, második neje Margit, VII. Lajos francia király leánya. II. Endre első felesége elhunytával Courthenay Jolántát veszi nőül. Bonifác montferrat-i őrgróf felesége magyar királylány. Mindezek a francia királyasszonyok, valamint aragóniai Konstancia, Imre király felesége nagyszámú előkelő világi kíséretet hoztak magukkal új hazájukba, s a magyar királyi udvar csakhamar megtelt franciákkal. Néhánynak a nevét is ismerjük: például Richard de Beaujeu Le Beaupolis lovag feleségével együtt Esztergomban van eltemetve. Jolánta királyné udvarhölgyéről, Ahalyzról egy oklevél emlékezik meg.

40

II. Endre idejében három francia származású püspöke volt az országnak, s az előkelő magyar családok szoros rokoni viszonyba kerültek a francia nagy vazallusokkal. Ebben az időszakban több francia szerzetesrend alapított kolostorokat: – 1091-ben provençal bencések telepedtek le Somogyváron, s e kolostor tagjai még a XIII. században is franciák voltak. A magyarországi bencéskolostorok egyébként századokon át élénk kapcsolatban állottak a franciaországi bencésekkel. – 1142-ben francia ciszterciták telepedtek át Ausztriából a Tolna megyei Cikádorra, majd 1179-ben közvetlenül Pontigny-ből Egresre, 1182-ben Acey-ből Pilisre, 1184-ben Troisfontaines-ből Szentgotthárdra és Clairvaux-ból Zircre. A cisztercita kolostorok száma a francia befolyás idejében, a XII-XIII. század folyamán rohamosan szaporodott országszerte. E kolostorok szintén állandóan érintkeztek a franciaországiakkal. 1178 táján telepednek le a lotharingiai Valroi-ból érkező premontreiek, akik Garábon és másutt is több kolostort alapítottak. III. István hívta be a francia templomosokat, II. Géza a johannitákat, akik között szép számmal voltak franciák. Ezenfelül nagyon sok magyar egyházi személy, bizonyára a klérus színe-java nyerte iskoláztatását a XII-XIII. században a francia főiskolákon, főként a párizsi egyetemen. Középkori forrásaink gyakran em lé kez nek meg a magyarországi Latinusokról. E szó, melynek magyar egyenértéke olasz, nemcsak, s nem is elsősorban itáliaiakat jelent, hanem „homo romanae originist”. A magyarországi Latinusok a XIV. század előtt túlnyomóan vallonok (Gallici), vagy egyéb franciák (Franci, Francigenae) voltak. Egy XV. századi belga krónika (Jean de Stavelot) alapján több kutató a legrégibb vallon telepesek bevándorlását már a XI. század első felére teszi. A XIIXIII. században már virágzó vallon telepek voltak Magyarországon, s egyes helyeken még a XVI. században is beszéltek vallonul! E hospesek részint birtokosok, földművelők, részint városi polgárok, kereskedők, iparosok voltak. A falvakban letelepültek em lé két hely ne vek őr zik: Tálya, Mecsedelfalva, Alistál, Felistál továbbá a nagyszámú Ola szi, Olasz nevű fal vak. A je len té ke nyebb vá ro sok ban is volt ilyen francia-vallon lakosság. Például Zágrábban és Nagyváradon a vi cus Ola szi el volt kü lö nít ve a Padua, Bo lo gna, Ve len ce nevű városrészektől. Voltak vallonok Székesfehérváron, Po zsony ban, Bu dán, Eger ben és Esz ter gom ban is. Egyes for rá sok mint egy 200 000 be te le pült csa lád ról (tűz hely ről) tesz nek em lí tést, amely 3-4 tagú családok esetében mintegy 6-800 000 embert jelent! Ha ezt a tatárjárás előtti Magyarország néhánymilliós lélekszámához viszonyítjuk, nem vonhatjuk kétségbe, hogy a magyarságot jelentős kulturális hatások is érhették a francia betelepülők részéről.

folk MAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2000/2  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Országimázs Központ avagy »dízájnszentör médin hangöri...«; Szigetvári József: Profik amatőr fesztiválokon...

folkMAGazin 2000/2  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Országimázs Központ avagy »dízájnszentör médin hangöri...«; Szigetvári József: Profik amatőr fesztiválokon...

Advertisement